Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-794
794. országos ülés 1918 június 18-án, kedden. 345 Gr. Károlyi Mihály: Kolóniát! Gr. Batthyány Tivadar: Én félek attól, hogy az több fog lenni, mint kolónia. Mert ha tényleg megmarad ilyen komposszesszorátusnak német vezetés alatt, német stáczió lesz belőle, amely közbe fogja a kettős monarchiát és amelynek közgazdasági és politikai veszedelmei kiszámíthatatlanok. Nagyon nagy örömmel hallottam, hogy a kettős monarchia hivatalos képviselete kezdettől fogva azon az állásponton állott — és remélem, azon állunk ma is — hogy Dobrudzsának egyelőre közösnek deklarált részéről Bulgária javára le akarunk mondani. En óva intem a t. kormányt és szeretném a t. külügyminister urat is inteni, hogy ne engedje, hogy ez a dobrudzsai probléma kiéleződjék. Látjuk, hogy Bulgáriában egy olyan kormány mondott le, amelynek sziklaszilárd szövetségi hűságét, hozzáteszem, a magyarság iránti rajongó szeretetét ismertük és lemondott alighanem azért, mert a dobrudzsai problémát igy akarják megoldani. En gróf Czernint nem tudom mentesíteni attól, hogy a román béke megkötésénél ebbe a megoldásba belement, ami jó lehet Németországnak, de nekünk semmi esetre sem konveniálhat, BulgVriát ped : g vér'g sérti. De kénytelen vagyok a volt külügyminister távozásáról pár szót szólni azért, mert a diplomatáknál egészen szokatlan dobbal és sippal való elvonulása nekem igazán nem volt Ínyemre. Méltóztatnak tudni, hogy ama bizonyos, pármai herozeghez intézett levél alkalmával távozott a külügyminister ur. Én mélységes hódolatomat és hálámat fejezem itt ki, mint népképviselő, felséges urunk és királyunk iránt, aki megmutatta ezen csúnya franczia leleplezés révén az ő népeinek, akik rajongással veszik őt körül, hogy azon a békén, amelyet hivatalosan hirdet, ő igazán teljes lelkületével nemcsak szóval, hanem cselekedetekkel is fáradozik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én a királynak mélységes hálámat fejezem ki, ellenben a leghatározottabban elitélem gróf Czernint, aki kommünikéivel és sajtóakcziójával mig minister volt, nem tartotta kötelességének, pedig az lett volna, hogy az egész vonalon fedezze a királynak érinthetetlen személyét. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A függetlenségi és 48-as párt programmjához hiven évtizedek óta változatlan következetességgel az OTSzág teljes politikai és gazdasági függetlenségére törekszik, törekszik továbbá a magyar nemzeti államnak kiépítésére, a magyar nemzeti demokráczia megvalósítására. A függetlenségi párt programmjához hiven küzdött és küzd mindenkor aszerint, amint a helyzet azt lehetővé teszi és kivan küzdeni ezen elvekért. Ezen politikai meggyőződésből kifolyólag szorgalmazta Irányi Dánieltől kezdve az általános, egyenlő, titkos, községenként! választójogot. Mélyen fájlalom, hogy a mélyen t. ministéreínök ur elhagyva azon kötelező ígéreteit, amelyeket a választójog terén annak a kormánynak az élén tett, amely a Vázsonyi-féle törvényjavaslatot a ház elé terjesztette, most KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. olyan választójoggal lép a ház elé, amely megnyugvást soha előidézni nem fog. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) El fogunk követni mindent, hogy ezt a törvényjavaslatot a bizottsági módositásőkkal szemben olyan átalakításoknál?: vessük alá, amelyek megfeleljenek a demokratikus, az általános választójog elveinek. El fogunk menni a legmesszebb menő előzékenységgel odáig, ameddig csak lelkiismeretünk megengedi, hogy ezt a megnyugvást létrehozzuk. De ha az önök ellenállása lehetetlenné teszi, hogy igazán a választások szabadságát biztosító törvényt alkossunk, amely egyszersmindenkorra kiküszöböli közéletünkből ezeket a piszkokat : az etetés-itatás, fuvarozás stb. lehetőségét, ha nem tudjuk elérni, hogy olyan választójogot alkossunk, amely hőseinknek megadja az őket megillető emberi jogokat ; ha nem tudjuk elérni, hogy legalább megközelítsük az általános választójogot, hanem továbbra is olyan abszurdumokhoz kötik magukat, hogy törvénybe iktattassék pl. a hat elemi kötelező elvégzése, holott jól tudjuk, hogy a kormányok és a törvényhozás mulasztásából az ország legnagyobb részében nincsenek iskolák hat elemivel, ha ezeket nem érjük el, akkor bejelentem a magam és elvbarátaim nevében, hogy megnyugvás nincs. Ha önök ilyen törvényjavaslatot akarnak keresztülerőltetni a legfontosabb gazdasági munka idején, amivel igen sok helyen veszélyeztetik a termés helyes betakarítását, akkor ez a javaslat olyan sorsa fog jutni, mint a Tiszaféle első választójog : sutba kerül, mert el fogja söpörni a közakarat, a közszellem, a közmegbotránkozás. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A mi pártunk nemcsak a demokratikus választójogot akarja, de katonai téren is a teljes önállóságot, függetlenséget követeli. Nem egyszer, százszor és százszor kifejtettük, hogy meg akarjuk teljesen magyarosítani hadseregünket, mert ehhez állami önállóságunkból folyó jogunk van és mert ehhez nagy nemzeti érdekeink fűződnek. Az az egyetlen ok, amely felsőbb rétegekben az önálló hadsereggel szemben fennállott, t. i. a magyarság iránti bizalmatlanság, azt hiszem, akiposan megdőlt ebben a világháborúban, amelyben alig vagyunk itt a házban is, akik ne áldoztunk volna véreink köréből — e vád igaztalan voltának bebizonyítására. A mi királyhűségünk fénj^es bizonyítékai után, igenis, feltétlenül követeljük az önálló és színtiszta magyar hadsereg felállítását. Ne vegye tőlem rossz néven a ministéreínök ur, ha annak ellenére, hogy jól tudom, hogy a hadsereg kérdésében olyan megoldás terveztetik, amely az önálló hadsereget nagyem megközelítené és a hadsereget nagyban és egészben magyarrá tenné, mégis szkeptikus vagyok és aggódom. Mert, ha egy kormány azzal jön, hogy lényegében változatlanul keresztülviszi a választójogot és azután ilyen korcsszülöttel áll a törvényhozás elé, akkor ebben a kormányban nem tudok bizni, akkor erről a kormányról fel kell tennem, jogom van feltenni, hogy amint nem tartotta be igéretét a választójog 44
