Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-786

786. országos ülés'1918 május l6-án, csütörtökön. 227 fióktelepénél szenved, az itteni vállalat összadójából nem vonható le. Ez nagyon méltánytalan dolog pl. olyan vállalatoknál, amelyeknek fióktelepei G-alieziában vannak, minthogy ezek a vállalatok igen nagy veszteséget szenvedtek az ottani pusztítások következtében. Ez nyilván egy félreértés kell hogy legyen. Mert hiszen az igaz, hogy az az Ausztriában fekvő magyar fióktelep a nyereség tekintetében ott önállóan adózik és itt tekintetbe nem jön, de mikor pl. teljesen elpusztul az a fióktelep ott, hogy az a veszteség ne vétessék számba az itteni adó megállapításánál, amikor utóvégre már a kereskedelmi törvény szerint is a fióktelep a főteleppel együtt egy közös, egységes jogi személyt képez, ez egy lehetetlen dolog. Ennek folytán bátor vagyok azon kérdést intézni a t. pénzügyminister úrhoz, hogy miképen méltóztatik értelmezni ezen 16. §-t, különösen Ausztriára való tekintettel, hogy t. i. csakugyan az volna-e a helyes felfogás, hogy az ausztriai fióktelepeknél szenvedett veszteség ne vonassák le az itteni keresetből, jövedelemből vagy hadinyereségből? Akkor ez által rendkívüli sérelem keletkeznék s hogyha ez volna a felfogás, akkor a magam részéről egyenesen egy módosítást, illetőleg kiegészítést volnék kénytelen proponálni. Azonban azt hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur nem helyesli azon felfogást, hogy ezeket a veszteségeket ne lehetne levonni, s azért bátor vagyok kérdést intézni hozzá, hogy hiteles magyarázat álljon előttünk, nehogy az adóközegek részéről helytelen magyarázat alkalmaztassák. ami már a múltban tényleg meg is történt és félő, hogy a jövőben folytatódni fog. Erre vonatkozólag kérném a t. pénzügyminister úrtól egy hiteles nyilatkozatot, hogy ezt a 16. §-t ilyen értelemben méltóztatik-e magyarázni, mint ahogy én bátor voltam most előterjeszteni. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Popovics Sándor pénzügyminister: A Nagy Ferencz t. képviselő ur részéről hozzám intézett kérdésre röviden azt felelhetem, hogy az ő felfogása az enyémmel egyezik. Én is azon nézeten vagyok és ezt az álláspontot foglalta el a pénzügyi közigazgatás is konkrét kérdésekben, hogy olyan magyar vállalatnál,amelynek Ausztriában fiókja van, ha e fiók üzlete veszteséggel zárul és ezen veszteség pótlására külön alkotott tartalékok nincsenek, ez a veszteség a magyar vállalat adóköteles összjövedelménél figyelembe veendő. Azt hiszem, hogy a t. képviselő ur megnyugszik ezen felvilágosításban. Nagy Ferencz: Igen. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 16. §-t eredeti szövegében elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) A ház a 16. §-t eredeti szövegében fogadja el. Következik a 17. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. §-át, amely észrevétel nélkül változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 18. §-t.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Popovics Sándor pénzügyminister: Ugyancsak az általános vita során voltam bátor bejelenteni, hogy a kereseti adó pótlékolásánál mutatkozó aránytalanságok némi enyhítése végett leszek bátor indítványt tenni. Azt javaslom, hogy tétessék a 18. §. 2. b) pontja után a következő két bekezdés. A főmondat az, hogy »hadipótlék kivetésének helye nincs«. Ezután következik az a) és b) pont. Ezekután következnék a következő két uj pont (olvassa) : »c) ha a kereseti adó az 1916: XXXIII. t.-cz. 4. §-a alapján lett felemelve, illetve kivetve, d) azon adótöbblete után, amelylyel a félnek III. osztályú kereseti adója 1916-iki jogerős megállapításával szemben az 1916. évi XXXIII. t.-cz. 2. és 3. §§-aiban szabályozott eljárás során jogerősen felemeltetett.« Ugyancsak a szakasz végére javaslom, hogy tétessék a következő bekezdés: »Az 1916: XXXIII. t.-cz. 4. §-ának két utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések a jelen törvény életbeléptének napjától kezdve többé nem alkalmazhatók.« Ez az a bizonyos kedvezményes beszámítás a hadinyereségadó kivetésénél azoknál, akiknek a keresetadója felemeltetett. Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A pénzügyminister ur a 18. É?-hoz kétrendbeli módosítást nyújtott be. És pedig a 2. §. b) pontja után beszúrni kivan egy uj c) és uj d) pontot és a szakasznak végére uj bekezdést javasol. Leszek bátor elsősorban feltenni a kérdést az eredeti szövegre. Ha a t. ház azt el nem fogadná, felteszem a kérdést a pénzügyminister ur első módosítására és azután a kiegészítésre. Kérdezem a t. házat, méltóztatik-e a 18. §-t a bizottság által beterjesztett szövegben elfogadni : igen vagy nem ? (Nem!) A ház a szakaszt az eredeti szövegben nem fogadja el. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakaszt a pénzügyminister ur által beterjesztett, a 2. pontba szúrandó uj e) és d) pontokra vonatkozó módosítással, igen vagy nem? (Igen!) A ház ezt a módosítást elfogadja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a pénzügyminister ur által utolsó uj bekezdésként javasolt módosítással elfogadni, igen 29*