Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-786

228 786, országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. vagy nem ? (Igen!) A ház ezt a módosítást is elfogadja. Következik a 19. §• Mihályi Péter jegyző (olvassa a 19—22. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 23. §-t). Elnök : A pénzűgyminister ur kivan szólani. Popovics Sándor pénzügyminister: Bátor vagyok javasolni, hogy a 23- §. végére a következő kiegészítés kerüljön: »A jelen szakasz b) pontja alapján nincs helye uj adókivetésnek, amikor olyan jövedelemről van szó, amely önkezelt földbirtoknak már megadóztatott jövedelméből — továbbá a saját (haszonélvezett) házban bírt lakásnak már megadóztatott haszonértékéből, — végre az adóköteles fél által folytatott valamely haszonhajtó foglalkozásnak már megadóztatott jövedelméből származik, akkor sem, ha a jogerős adóztatás során megállapított ez a jövedelem a valóságnál kisebb is.« Voltam bátor jelezni, hogy aggályok merültek fel, vájjon a revízión ális szakasz alkalmazható-e oly esetekben, amikor becslés alapján állapíttatott meg az adóalap. Hogy eziránt kételyek ne merülhessenek fel, vagyok bátor ezt a kiegészítést ajánlani. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. ház! A pénzügyminister ur a 23. §-hoz egy uj hozzátoldást hozott javaslatba. Én tehát a kérdést ugy teszem fel: elfogadja-e a ház a szakaszt a pénzügyminister ur által javaslatba hozott toldással együtt? Ha az nem fogadtatik el, az eredeti szöveget jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 23. §-t a t. pénzügyminister ur által az imént javaslatba hozott hozzátoldással együtt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt a pénzügyminister ur által javaslatba hozott toldással együtt fogadja el. Következik a 24. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 24—27. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Popovics Sándor pénzügyminister: Bátor vagyok javasolni, hogy egy uj 28. § iktattassák a javaslatba, amely uj szakasz a bérbeadó és a bérlő közti viszonyt adóztatás szempontjából, a hadipótlék szempontjából szabályozza. Bátor vagyok a következő szakaszt javasolni: »28. §. Bérlet és haszonbérlet esetében, ha a bérletre, vagy haszonbérletre vonatkozó szerződés a jelen törvény életbelépte előtt jött létre, a megfelelő hadipótlékot a tulajdonos (haszonélvező) és a bérlő, illetőleg haszonbérlő közötti viszonyban a bérlő, illetőleg a haszonbérlő viseli; ehhez képest a szerződésileg kikötött bér, vagy haszonbér összege a megfelelő hadipótlék összegével emelkedik. A feleknek ezzel ellenkező megállapodása semmis. Horvát-Szlavonországokban az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések helyett az ottani önkormányzat körében alkotandó megfelelő jogszabályok irányadók.« Továbbá vagyok bátor javasolni, hogy egy uj 29. §-t. iktassunk be, amely igy hangzik: »29. §. Az 1909. évi X. t.-cz. 12. §. 7. pontjában emiitett adóssági kamatok és egyéb magánjogi czimen alapuló terhek, továbbá a jelen törráry 2. §-ában levonhatók gyanánt felsorolt köztartozások és önkéntes adományok az 1909: X. t.-cz. 23. §-ának esetében a földes házbirtokból eredő jövedelemnek nem az egyszeres, hanem a háromszorosan számított összegéből vonandók le.« Ehhez képest a régi 28.-30. §-ok 30.-32. §. számozást nyernek. Méltóztatnak emlékezni, hogy ez a judikatura terén kétessé vált kérdés, amelyet ezzel a rendelkezéssel véglegesen el akarunk intézni. (Helyeslés.) Van szerencsém továbbá javasolni, hogy egy uj 30. §-ban vegyük fel azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek lennének arra, hogy ha a pénzügyminister az adókivetést az általunk ismertetett korlátoltabb mértékben akarná vagy tudná csak az idén keresztülvinni. Voltam bátor már jelezni, hogy e tekintetben felhatalmazást kérünk a törvényhozástól. Eszerint a 30. §. igy hangzanék: »30. §. Eelhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy amennyiben a viszonyok követelik, az 1918. évre rendeleti utón a következő határozatok szerint intézkedhessek: Az 1918. évre a jövedelemadó és vagyonadó csak azokra nézve vetendő ki újból: a) akik 1917-ben ezekkel az adókkal nem voltak megróva, de egyébként adókötelesek; b) akik 1917-re 100 000 K, vagy ezt meghaladó jövedelem, illetve kétmillió K vagy ezt meghaladó vagyon után lettek megadóztatva.; e) akik annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek kerületében az 1917-re jövedelem-, illetve vagyonadóval meg lettek róva, legkésőbb 1918. évi Julius hó 31-ig benyújtott, illetve postára adott kérvényben, melyhez a jövedelemés vagyonadóra s az esetleges hadinyereségadóra vonatkozó szabályszerű vallomás csatolva van, adóiknak helyesbítését kérik; d) akiket az a pénzügyigazgatóság, amelynek kerületében az 1917. évre jövedelem-, illetve vagyonadóval meg lettek róva, legkésőbb egy hónappal azelőtt, mielőtt a jövedelem- és vagyonadónak az 1918. évre szóló kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság ebben a kerületben, amelyben a fél az 1917. évre ezekkel az adókkal meg lett adóztatva, működését meg kezdi, postára adott értesítésben, melyben a fél" felszólítandó, hogy szabályszerű vallomását legkésőbb egy hónap alatt nyújtsa be, értesít arról, hogy adója újból fog megállapittatni. Amennyiben a fentiek alapján uj adó-