Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-786

226 786. országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. Most kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a 8. §-t a pénzügyminister ur á,ltal a szakasz harmadik bekezdésére vonatkozólag beterjesztett módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a pénzügyminister ur által beterjesztett módosítással fogadja el a szakaszt. Kérdem továbbá, méltóztatik-e ezen szakaszhoz a pénzügyminister ur által utolsó uj bekezdés gyanánt proponált módosítást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház ezen uj bekezdést szintén magáévá teszi, s ennélfogva a szakaszt a pénzügyminister ur által benyújtott két rendbeli módosítással együtt jelentem ki elfogadottnak. Következik a 9. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 9. §-t). Vitéz Győző jegyző: Platthy György! Platthy György: T. ház! Azt hiszem, indokolt az a kérésem az igen tisztelt pénzügyminister úrhoz, hogy ő a részletes vita során indítványát ne a vita bezárásakor adja be, mert akkor nincs módunkban többé módosításához hozzászólni, hanem méltóztatnék mindjárt a szakasz elolvasása után beterjeszteni azt, hogy ahhoz hozzászólhassunk. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senkisem.) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 9. §-t a pénzügyi bizottság által beterjesztett eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a 9. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 10. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1U—12. §-ait, melyei észrevétel nélkül változattanul elfogadtatnak. Olvassa a 13. §-t.) Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. Popovics Sándor pénzügyminister: Bátor vagyok indítványozni, hogy a 13 §. VI. 5. pontja, után a következő uj bekezdést méltóztassék elfogadni (olvassa): »6. Ha a hadiévek valamelyikében a fakihasználás bár okszerű, de oly mérvű, hogy a szóbanforgó erdő faállományának ily mérvű értékesítéséből befolyt összeg már nem. jövedelemnek, hanem a vagyon értékesitcsének tekintendő, az igy befolyt összegnek a törvényszerű levonások után mutatkozó maradványából csak az a rész vehető a hadinyereségadó megállapításának alapjául, amely a rendes vágásterületre eső jövedelemnek felel meg s amely a befolyt és a törvényszerű levonások után mutatkozó összeg 10°/o-ánál kisebb nem lehet. Rendes évi vágásterületnek szálerdőben az erdőbirtok Vioo-ad, sarj- és középerdőben Vso-ad része tekintendő. Ha kétely merül fel a tekintetben, hogy a fenti rendelkezések alkalmazásának van-e helye, erre nézve az Országos Erdészeti Egyesület, illetve Horvát-Szlavón országokban a pénzügyminister által a bánnal egyetértőleg kijelölt szakközeg szakvéleménye kérendő ki. Azok a felek, akiknek az 1914—1916. években volt a fentieknek megfelelő fakihasználása, a terhükre az 1914—1916. évekre kivetett hadi nyereségadónak a jelen rendelkezések alapján való megfelelő helyesbítését kérhetik. A helyesbítés iránti kórelem legkésőbb 1918. év végéig nyújtandó be annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek területén a kivetett hadinyereségadó elő lett irva.« Az általános vita során bátor voltam motiválni ezen javaslatot azzal, hogy ez egy méltánytalannak mutatkozó intézkedés reparálását czélozza. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a pénzügyminister ur által az imént felolvasott kiegészítő módosítással együtt fogom az eredeti szövegre feltenni. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a szakasznak a pénzügyi bizottság által beterjesztett szövegét a pénzügyminister ur által az imént beterjesztett módositással együtt elfogadni: igen vagy nem? (Igen!) Kimondom határozatkép, hogy a ház a szakaszt a pénzügyminister ur módosításával fogadja el. Következik a 14. §. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 14—15. §-ait, amelyek észrevétel nélkül változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 16. §-t): Nagy Ferencz! Nagy Ferencz: Ebben a szakaszban arról van sző, hogy ha valamely esztendőben veszteséggel zárul egy üzlet, ez a veszteség a többi nyereségből levonandó. Már most a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról, valamint a hadinyereségadóról szóló törvény szerint ezek a veszteségek akkor is levonhatók, ha azok a külföldi fióktelepeknél mutatkoznának. Ennek alapján kétségtelen, hogy ha egy magyar vállalatnak fióktelepe van pl. Romániában vagy Szerbiában és ott veszteségek állottak elő a hadicselekmények következtében, ez a veszteség levonható az itteni vállalat jövedelmi adójából, illetőleg kereseti adójából. Ausztriára nézve azonban ez a dolog némileg másképen látszik állani annak következtében, hogy az 1908 : XIV. t.-cz., amely Ausztriával rendezi a kölcsönös adózási dolgokat, megállapítja, hogy mindegyik állam területén levő telepek, tehát a fióktelepek önállóan adóztatnak meg, tehát az egyiknek, a fióktelepnek adója nem vétetik tekintetbe a másik állam területen kivetett adónál, illetőleg az ottani nyereség ott megadóztatik és itt semmiféle további adózás alá nem kerül. Most a pénzügyi hatóságok erre hivatkozva azt mondják, hogy a veszteség, amelyet egy magyar vállalat Ausztriában fekvő