Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-786

218 786. országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. hatalmat gyakorol, mint azelőtt, de nem mellőzhetjük szem elől azt, hogy a készletek naprólnapra kevesbednek és igy nem fogunk kitérhetni az elől sem, hogy a tisztviselők és állami alkalmazottak számára pénzbeli segítséget is nyújtsunk, számolva a tisztviselők és alkalmazottak pszichológiájával, amely azon ténynek hatása alatt áll, hogy aki tehetősebb, később kezd nélkülözni. összefoglalva azokat, amiket bátor voltam az állami kiadások alakulásáról mondani, talán ahhoz a konklúzióhoz juthatok, hogy a jövő politikáját dominálni fogja annak kényszerű szüksége, hogy a legnagyobb pénzügyi eredményt érjük el. Elérhető ez rideg takarékosság alkalmazásával, addig a határig, amig oly kiadásokról van szó, amelyek észszerű befektetést jelentenek. Elérhetjük az állami alkalmazottak számának észszerű megállapitásával, (Élénk helyeslés.) az erők kihasználásával, elérhetjük azzal, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az idők folyamán a társadalom hárított az államra, fokozatosan megint visszahárítjuk a társadalomra. (Helyeslés.) Ezzel felszabadítjuk azokat az erőket, amelyek ma le vannak kötve és végét vetjük fokozatosan a közélet bürokratizálásának, amely nálunk fennáll. (Igaz ! ügy van I) Emellett természetesen és elsősorban gondoskodnunk kell arról, hogy az állam azon szerepe, amely a termelés fokozásában, a termelési eredmények teljes kihasználásában részére jut, a maga teljében érvényesüljön. (Helyeslés.) Már most méltóztassék megengedni, hogy viszszatérjek a javaslatra, amely nekem alkalmat adott ezekre a kitérésekre, de e kitérésekre, azt hiszen), szükség volt, mert ugyanezekből a kiindulási pontokból tárgyalták, az általános vita során a, t. képviselő urak a javaslatot. A javaslatra magára vonatkozó észrevételeket talán czélszerü lesz az áttekinthetőség érdekében is két csoportra osztani. Áz egyik csoportja a felszólalásoknak vonatkozott az adók kivetési eljáráS cl Tel, Ezzel a kérdéssel foglalkozott igen érdekes felszólalásában Návay Lajos t. képviselő ur és foglalkozott tegnap Gündisch képviselő ur. Azokat a kezdeményezéseket, amelyek a felszólalásokban foglaltatnak, igen szívesen veszem tudomásul. Jelesen azt, hogy a felszólamlási bizottságok összeállításánál lehetőleg legyünk figyelemmel a különböző foglalkozási ágakra és vegyük figyelembe azt is, hogy a felszólamlási bizottságok munkája, ne csak a kivetés tényével legyen egybekötött, hanem egy korábbi stádiumban is foglaljon helyet és igyekezzünk ugy megválasztani azokat, hogy a teljes objektivitás biztosítva legyen. Itt csak egyet vagyok bátor megjegyezni, hogy t. i. az önmegadóztatás elvének alkalmazására azon társadalmi erőket tudjuk csak kihasználni, amelyek rendelkezésünkre állanak, de mindenesetre köszönettel tartozom a kezdeményező javaslatokért, mert alkalmat adnak arra, hogy az ember az életből merített megjegyzések alapján foglalkozzék az adminisztráczió feladataival. (Helyeslés.) A kivetésekkel kapcsolatban szóvá tétetett, — ha nem csalódom — két képviselő ur részéről, az u. n. adódetektivek intézménye. Abban a pillanatban, amikor egy adótörvényhozás a személyi adó rendszerére tér át, azon probléma előtt áü, hogy az adóalapok teljes kimunkálása érdekében adatokat szerezzen. Mindenütt ugy van ez, ahol a személyi adóztatás terére mentek át. így van Németországban, igy van a velünk szomszédos Ausztriában, ahol, ha nem csalódom, már most 20 esztendeje, hogy életben van a személyi kereseti adó. Evégből a budapesti adófelügyelőségnél külön nyilvántartási osztály szerveztetett fogalmazási tisztviselőkből, akik, hogy hasonlattal éljek, körülbelül azt a funkeziót teljesitik, amelyet a mobilier bankoknál a hitelinformácziós osztály végez. Most, hogy a háború alatt úgynevezett hadinyereségek is létre jöttek és olyan esetekkel találkoztunk, hogy egyesek igen nagy összegekre menő nyereségekre tettek szert, de nem lehetett megállapítani, hogy ezek hol vannak, mert folyton változtatták lakásukat, sőt némelyek közülök állandóan Budapest és Bécs között tengődtek, (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szép kis tengődés!) a pénzügyi közigazgatás a rendőrséghez fordult azért, hogy ezeknek kilétét és miiétét állapítsa meg. Ebből a czélból a rendőrség négy detektívet bocsátott az adófelügyelőség rendelkezésére s ezek azok, akiket adódetektiveknek neveznek. Ha valaki polgári kötelességeinek teljesítése alól magát ravasz fondorlattal, — hogy a büntetőtörvénykönyv egy ismert kitételével éljek — czélzatosan kivonja, (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) akkor meggyőződésem szerint az államhatalomnak teljesen jogos az az eljárása, ha az ilyenekkel szemben az állami érdekek megvédése szempontjából a törvényes eszközöket alkalmazza. (Általános élénk helyeslés.) Fényes László: Nem négyet, hanem négyszázat kellene alkalmazni ! Popovics Sándor pénziigyminister: Biztosithatom a t. házat,hogy semmisem áll tőlem távolabb, mint adóztatási téren Kabinetsjustiz-ot gyakorolni, de ilyen körülmények között mindenkor kötelességemnek fogom tartani, hogy az állam érdekeit a törvény által rendelkezésemre bocsátott eszközökkel feltétlenül megvédjem. (Általános helyeslés.) Áttérek most azokra az észrevételekre, amelyek a törvényjavaslat anyagi rendelkezéseivel szemben tétettek. (Halljuk ! Halljuk !) Legyen szabad először is megjegyeznem azt, hogy a t. felszólaló urak között e tekintetben is bizonyos összhangot konstatáltam, amennyiben a háznak majdnem minden oldaláról kifogásolták a felszólalók azt, hogy a javaslat eltért az 1916-iki törvényben megállapított azon eljárástól, hogy a jövedelmi adó a vagyonadóból levonassék. Ezzel a kérdéssel már a pénzügyi bizottság is foglalkozott, konkrét javaslatot azonban nem terjesztett a ház elé.