Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-786
786, országos ülés 1918 május 16-án, csütörtökön. 219 A törvényjavaslat indokolásában utalás történt arra, hogy elsősorban az adminisztráczióra nehezedő terhek, másodsorban a nagyobb pénzügyi eredmény biztosítására irányuló törekvés indította a kormányt arra, hogy az 1916-iki törvény emiitett intézkedéseitől eltérjen. Tekintettel arra, hogy — amennyire ez adótörvényeknél egyáltalában lehetséges — arra törekszünk, hogy bizonyos megnyugvással fogadtassák ez a törvény és hogy megóvjuk azt a szempontot, hogy az adminisztráczió ok nélkül túlságosan ne terheltessék, leszek bátor egy módosítási javaslatot a részletes tárgyalásnál előterjeszteni, amelynekrövid ismertetésére csak azt jegyzem meg, hogy ez a módosítás abból indul ki, hogy minden olyan esetben, amikor valaki jövedelmét bevallja, vagy amikor a kivetési vagy a jogorvoslati eljárás során a maga szántából jövedelmének megállapítására a számszerű adatokat beszolgáltatja, az illető jövedelmi adója, vagyonadója feleösszegéig levonható legyen. (Általános helyeslés.) Ezzel kapcsolatban és annak honorálására is, hogy egyes tisztelt felszólalók a progresszivitás teljes kifejlesztésének hiányát látják a javaslatban, azt is proponálni fogom, hogy a 8. §-ban foglalt fokozat tovább fejlesztessék egészen 4 millióig és pedig 80.000 koronák szerint emelkedő fokozatokkal, ugy, hogy a 4 milliónál az adókulcs elérné a 0'6 százalékot. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Benedek János: Ez is valami! Popovics Sándor pénzügyminister: Fentartaná továbbá a módosítás az 1916-iki törvénynek azt a rendelkezését, hogy ugyancsak kedvezményes tétel alá esnek a vagyonadóban azok, akik jövedelmi adót nem fizetnek. Én azt hiszem, hogy ezzel a módosítással azok a t. képviselő urak, akik ennek a két év előtti intézkedésnek hiányát nélkülözték, meglesznek elégedve és ismétlem, elfogjuk ezzel érni azt, hogy általában egy bizonyos megnyugvással fogadják a törvényjavaslatot. Az egyik felszólalt képviselő ur, — ha nem csalódom, Teleszky János t. képviselő ur — előadta beszédében és már a pénzügyi bizottságban is jelezte, hogy bizonyos méltánytalanság áll elő akkor, ha valaki erdejét letaroltatj a* 6S cl hozzávaló földet nem adja el. Ebben az esetben az eladott fának egész értéke hadinyereségadó alá esik és az illető sokkal jobban járt volna, ha a területet is eladja. Ennek reparálására — elismerve azt, hogy ez valóban méltánytalanság, — leszek bátor a részletes tárgyalás során a 13. §-hoz egy módosítást beadni. (Általános helyeslés.) A felszólalók közül többek részéről panaszok merültek fel a hadipófclékok tekintetében és — amint bizonyára méltóztatnak tudni — kifogásolták á hadipótlékokat a városi, ipari, kereskedelmi érdekképviseletek is. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) A panaszok arra vonatkoztak, hogy mig a földadónál a földadókulcs 1909-ben leszállittatván, a földadó összeredménye ennek következtében kevesebb lett, mint annakelőtte, addig a harmadosztályú kereseti adónál megmaradt a 60%-os pótlék, holott itt tetemes emelések állottak elő. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) (Az elnöki széket Simontsits Eleméi- foglatfa el-) A kereskedelmi érdekképviselet, egy korábbi stádiumban, ennek a disparitásnak megszüntetésére azzal a kívánsággal fordult a pénzügyi kormányzathoz, hogy a harmadosztályú kereseti adó pótlékát alacsonyabb összeggel állapítsa meg, mint azt a pótlékot, amely a földadót fogja terhelni. (Halljuk! Halljuk!) Ennyire, azt hiszem, nem lehet elmennünk ; a kérésnek ebben a terjedelemben való teljesítése nem is lett volna egészen méltányos, az ellen azonban nincs kifogásom, — és erre vonatkozólag is leszek bátor a részletes tárgyalásnál egy módosítást előterjeszteni — hog}' a kereseii adó utáni 60% pótlék az 1916. é\i XXXIII. törvényezikkben foglalt emeléstől eltekintve, vettessék ki az érdekeltekre, amivel szemben azután egy, az adminisztrácziót meglehetősen terhelő és ezáltal a módosítás által már értékét is vesztett törvényes rendelkezés hatálytalanítását is javasolnám, t. i. megszüntetését annak, hogy ha valaki ilyen felemelt kereseti adó alá esett konjunkturális hasznai után, akkor az ilyennek kereseti adója felét a hadinyereségadójából le kell vonni. Ennek végrehajtása különben is nehézségekbe ütközött volna. (Igaz 1 Ugy van ! Helyeslés.) Méltóztatnak tudni, hogy a törvényjavaslat 23. §-ában egy uj intézkedés van fölvéve, amely lehetővé teszi a reviziót, még pedig ugy a fél, mint az államkincstár részére. Ezzel szemben felmerült az az aggály, hogy a revízió akkor is be fog következni, ha az adó már jogerősen meg van állapítva és az eredeti megállapításnak becslés volt az alapja. Ennek megelőzésére is leszek bátor egy módositást beterjeszteni, mely szerint mindenütt ott, ahol becslés alkalmaztatott, még az esetre is, ha utólag kiderülne, hogy az adóztatás alapjául szolgáló jövedelem kisebb, ujabb ilyen revíziónak helye ne lehessen. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság tárgyalásai során felmerült az a kérdés, — és Teleszky János t. képviselő ur emiitette is felszólalásában, — hogy tisztázni kellene azt: ki tartozik bérlet és haszonbérlet esetén voltaképen a hadipótlékot viselni, Az igazságügyministeriummal tárgyalva, arra az eredményre jutottam, hogy legczélszerübb a dolgot ugy elrendezni, hogy ebben az adótörvényben kimondatnék az, hogy bérlet vagy haszonbérlet esetén akkor, ha a szerződés a törvény hatályhalépte előtt jött létre, a tulajdonos viseli a hadipótlékot, azonban a bé.T- vagy haszonbér összege a megfelelő hadipótlékkal emelkedik. Horvát-Szlavonországokra a törvénynek ez a rendelkezése nem terjedne ki és helyette utalnunk kell az esetleg ott az autonómia körében hozandó törvényre. A törvényjavaslathoz azután még uj rendcl28*
