Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-785

176 785. országos ülés 1918 május 15-én, szerdán. tak felhasználhatók. Egy-két ily tapasztalati tényre szeretnék rámutatni. Nem lehetett mást tenni 1916. éy nyarán mint a III. osztályú kereseti adót fen tartani. Kétségtelen ez. Hiszen az állami bevételek fokozását kellett akkor megteremteni és nem lehetett egy régi adót egyszerűen törölni. De már ebben az egy évben is láttuk azt, hogy ugyanannak a bevételi forrásnak egyszer III. osztályú kereseti adó formájában,másszor jövedelmi adó formájában való megadóztatása különböző forumok előtt, különböző szervek szerint, különböző eljárási szabályok szerint egy abszurdum, amelyet minél hamarább ki kell küszöbölni. Itt, azt hiszem, aktuális visszatérni a közigazgatási biróság elnökének, báró Wlassics Gyulának, egy rég hangoztatott ideájára, az elsőfokú adóügyi biróságok megteremtésére. A jövedelmi adó második fokon, mint tudjuk, a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Ennélfogva itt nemsokára nagy túlterhelés fog létrejönni. A közigazgatási bírósághoz való panasz a végrehajtásra felfüggesztő hatálylyal nem bir. De hallottuk Návay Lajos t. képviselő úrtól azt, hogy az adókivető bizottságok összeállítása mily nehéz, hogy polgári elemeket sokszor mily nehézségekkel lehet csak kapni; kétségtelen az is, hogy a különféle vidékeken egészen különféle szempontok szerint járnak el, különféle gyakorlatok fejlődnek ki, a vidéki viszonyok közt a felebbezések beadása sokszor elkésik, utazgatni kell, meg kell tekinteni a nehezen felkutatható adókiszámitási javaslatokat, adókivetési operátumokat és igy a felek sokszor elesnek a felebbezéstől, az igazolásnak helyet nem adnak és ennélfogva azt hiszem, hogy az ország több helyén, nagyobb czentrumaiban, adóügyi biróságok fölállitása és pénzügyi közigazgatási rendszerünkbe való beállítása nagyon aktuális lenne. Nem kellene megvárni a háború végét, mert ujabb és ujabb adókkal kell számolni és a jogbiztonság megteremtése feltétlenül megkövetelhető. Nem látszik lényegesnek, t. ház, de nagyfontosságú az, hogy az adókiszámitási javaslat megtekintése nagyon nehéz, csak a végösszegeket szokták közölni a felekkel. (Ugy van! a jobboldalon.) Az indokolást csak az adótárgyalásoknál szokták azok, akiknek rendes ügyvédjük nincs, akik nem ügyvéddel szoktak eljárni adóügyekben, megismerni és igy bizony nagyon sokszor jogorvoslattól esnek el, illetve attól esnek el a felek, hogy helytelen indokolásokkal szemben mindjárt bizonyítékaikat előterjeszthessék. Azt hiszem, hogyha a pénzügyi közigazgatás megjavítását erélyesen kezébe veszi a pénzügy minister ur, ehhez joga van, hatalma van, akkor meglesz annak lehetősége, hogy az adókiszámitási javaslatokat egyszerűen kézbesítsék a feleknek, ugy hogy alkalmuk legyen azokat otthon megtekinteni és tanulmányozni. (Helyeslés a jobboldalon.) De teljes furcsaság az, hogy a múlt évi adótárgyalásoknál megtudtuk sokszor azt, hogy valami inkvizitórius eljárás hozatott be. Mikor már a pénzügyi kihágási eljárás teljesen elévült, — hiszen a harminczad-rendtartást okvetlenül meg kell javítani, a Teleszky-féle hadiadók beterjesztésekor ezt az ellenzék nagy nyomatékkal követelte Vázsonyi Vilmos vezetése mellett, — akkor, azt hiszem, a legnagyobb meglepetésre ad okot, ha azt látják a felek az adótárgyalásnál, hogy holmi szomszédok fecsegésére, boltosok és házmesterek informácziójára, nem tudom, miféle pénzügyi detektívek előadására történik hivatkozás, anélkül hogy a feleknek alkalom adatnék megtudni, hogy mit is mondtak az ő vagyoni viszonyaikról. Ha már rászorul az adókivető hatóság arra, hogy ilyen úton-módon szerezzen informáoziókat, ami inkább csak a nagyobb városokban szükséges némelykor, mikor nem ismerik a polgárok közelebbről egymás viszonyait, akkor legalább azt meg kell követelni, hogy ezen informácziók teljes szövege, ha már a forrást nem is árulják el, közöltessék az adózó felekkel, hogy alkalmuk legyen az informáczióval szemben ellenérveiket előadni. A túloldalról felszólalt képviselő urak, de Teleszky igen tisztelt képviselőtársam is többféle szükséges módosításra hívta fel az igen tisztelt kormány figyelmét. A magam részéről is csatlakozom azon mindkét oldalról hangzott kívánsághoz, hogy a jövedelmi adó legyen levonható a vagyonadóból, hiszen a vagyonadó körülbelül dupláját teszi ki a jövedelmi adónak, és ha ezt nem vonják le a vagyonadóból, akkor a fundált jövedelmeknek tulajdonképen háromszoros megadóztatásáról van szó. De indokolt, szerény nézetem szerint a levonás az általam hangoztatott szocziális szempontokból is, mert minden községben azt tapasztaljuk, hogy aránylag sokkal szegényebb emberek kerülnek vagyonadó alá, mint jövedelmi adó alá, több a vagyonadó fizetésére kötelezett fél, és ezért ezeken segíteni kell. Bródy Ernő igen tisztelt képviselő ur a pénzügyi bizottságban azt indítványozta, hogy a többgyermekes családapáknál bizonyos könnyítések történjenek. Ha a jövedelmi adónál, ahol csak a 10.000 koronán felüli jövedelműek jönnek tekintetbe, ez talán technikailag nehezen keresztülvihető és emberi szempontból talán nem indokolt annyira, de a legnagyobb mértékben indokolt és technikailag is sokkal könnyebben keresztülvihető a 60%-os hadipótléknál. Néhány szóban ki lehetne mondani, hogy a többgyermekes családapák milyen csekélyebb hadipótlékot kötelesek fizetni az egyenes adók után. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ugyanezt szükségesnek tartanám egyes iparosoknál, például a segédnélküli iparosoknál, kikre nézve szintén egy enyhébb adó statuálása volna méltányos. Ha ezáltal kevesebb is jönne be ezen j avaslatokkal, bőven lehetne ezt rekompenüálni azon indítványok elfogadásával, melyek arra irányulnak, hogy a házbéxadó után és a takarékbetétek utáni tőkekamatadó után is történjék pótlékolás.