Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-784
784. CXRSZÁGrOS ÜLÉS 1918 májas hó 14-én, kedden, Szász Károly, Simontsits Elemér és Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztését. — Bródy Ernő napiremielőtti felszólalása. — A jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosítása és kiegészítése, a hadinyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbítása, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékra vonatkozó törvényjavaslat és a vele kapcsolatos kérvények tárgyalása. — Az interpelláeziós-könyv felolvasása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Zichy Aladár, Popovics Sándor, Tőry Gusztáv. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 20 pereskor.) Szász Károly elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pál Alfréd jegyző ur. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Vitéz Győző jegyző nr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Mihályi Péter jegyző ur. Bemutatom a t. háznak Darányi Ignácz képviselő ur levelét, melyben értesít, hogy a pénzügyi és regnikoláris bizottságban viselt tagságáról lemond. Tudomásul vétetik. A megüresedett tagsági helyek betöltése iránt egy későbbi előterjesztésem során leszek majd bátor a t. háznak javaslatot tenni. Bemutatom a t. háznak Bihar vármegye közönségének háromrendbeli feliratát a választói jog, az Ausztriával közös intézményekben a paritás elvének megfelelően a magyar nyelv tökéletes érvényesítése, illetve a magyar nemzeti állam kiépítésének intézményes biztosítása érdekében; Szilágy vármegye közönségének feliratát az Ausztriával közös intézményekben a paritás elvének megfelelően a magyar nyelv tökéletes érvényesülése iránt ; és végül a kiskunhalasi református főgimnáziumnak Hegedüs Kálmán képviselő ur által beadott és ellenjegyzett kérvényét az államsegély felemelése és az elmaradt részleteknek visszamenőleg leendő kiutalása végett. A házszabályok 236. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy a bemutatott feliratok közül Bihar vármegyének a választójogra vonatkozó felirata, miután e törvényjavaslat a választójogi bizottságnál van, utasittassék a választójogi bizottsághoz a választójogi törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás és jelentéstétel czéljából, mig a többi felirat és kérvény adassék ki a kérvényi bizottságnak. A ház ilyen értelembn határoz. T. ház ! Jelentem a t. háznak, hogy Bródy Ernő képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt. Ennélfogva most őt illeti a szó. Bródy Ernő." T. ház ! Mióta képviselő vagyok, emlékezetem szerint személyes kérdésben alig kértem még szót. És bocsánatot kérek, hogy most ezt a jogot igénybe veszem, de részemről becsületbeli kötelesség, hogy ne látszassék olyannak a ketyzet, mintha egy közbeszólástól, melyet tettem és annak már ki is utalványozott következményeitől szabadulni akarnék. Ezért kénytelen vagyok a ház idejét e nehéz időkben rövid időre igénybevenni. A tényállás az, hogy a szombati ülésben, mikor Urmánczy Nándor t. képviselőtársam elmondta egészen objektíve interpelláczióját, Eényes László képviselő ur folyton gyűlölködő közbeszólásokat tett Vázsonyi Vilmosra. Vázsonyi válaszolt neld egyszer és ugyanakkor én is azt kiáltottam közbe, hogy : bérencz. A lapokban ugy jelent meg ez a közbekiáltás, hogy Vázsonyi szájába volt adva és tegnap a ház igen tisztelt elnöke is konstatálta, hogy Vázsonyi ezt a közbeszólást nem tette. Miután igy gazdátlannak jelentkezik ez a közbeszólás, kénytelen vagyok jelentkezni, hogy a közbeszólást én tettem. Tettem pedig afeletti felháborodásomban, hogy mikor itt egy komoly dolgot tárgyalunk. Fényes László képviselő ur folyton gyűlölködő, személyes közbeszólásokat tett és meggondolva a dolgot, nem tartom helyesnek azt a kifejezést,