Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-760

760. országos ülés 1917 deczember 12-én, szerdán. 87 én arra kérek megnyugtatást, hogy a függetlenségi párt azáltal, hogy most ezt a törvényjavaslatot is megszavazza és a kormányt támogatja, nem fog abba a helyzetbe jutni, hogy húsz évre vagy egy­általán hosszabb időre megkötött közös vámterü­letéé szerződés alapján akár Ausztriával, akár idegen államokkal szemben olyan prejudicziumok alkottatnak, amelyeket többé az országgyűlés re­parálni nem tudna. Hantos Elemér: Helyes! Polónyi Géza : A másik kérésem pedig az, •— ezt is világosan terjesztem elő — legyen kegyes engem megnyugtatni aziránt, hogy az országnak önálló közjogi alanyiságát, nemzetközi szerződési egyediségét, vagyis azt a jogot, hogy Magyarország az őt különállólag megillető gazdasági szerződési jog tekintetében a külfölddel miként fog szerződni, hogyan akarja a t. minister ur biztositani. Megjegyzem : arra nézve, hogy a kereske­delmi szerződések hogyan köttetnek meg az újon­nan megalkotott provizórium alapján, amit tegnap méltóztattak megszavazni, az eddigi törvény ren­delkezései prolongáltaknak tekintendők. Azonban ez csak egy provizórium tartamára szóló intéz­kedés. Amit én kifogásolnék, volna, ha hosz­szabb időre, a provizóriumot meghaladó időre szólólag kötendő szerződéseknél Magyarország nem mint önálló állam jelennék meg, hanem mint Ausztriával compaeiscens, közös vámterületen álló olyan ország, amelynek önálló jogalanyisága nincsen. Ezzel leróttam magammal szemben, leróttam a függetlenségi párttal szemben azt a kötelezettsé­get, hogy én a t. minister úrtól, aki, mondom, ezen a területen — ne tessék zokon venni — biza­lom előlegezését tőlünk nem kívánhatta, kívánjam és kérjem : adjon legalább programmszerüleg olyan felvilágositásokat és megnyugtatásokat, ame­lyek alapján az ő támogatását őszintébben és köny­nyebben végezhetjük. Röviden szólva : clara pacta, boni amici. Ez volt felszólalásom lényege ; egyébként a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök : Szólásra következik ? Szólásra fel­jegyezve senki sincs. Kérdem a t. házat : kiván-e még valaki szólni % (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát- bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister : T. ház ! A t. képviselő ur bizonyára nem veszi tiszteletlenségnek, hogy beszéde elején nemjvoltam jelen ; egy főrendiházi bizottság kötött le s így nagyon sajnálom, hogy beszéde elejét nem volt szerencsém hallani. A t. képviselő urnak igen érdekes felszólalására reflektálva bátor vagyok a t. házat ismételten tájékoztatni ezen törvényjavaslat tartalmáról. (Halljuk! Halljuk!) Ezen törvényjavaslat nem tartalmaz egyebet, mint egy évre szóló felhatal­mazást, hogy olyan államokkal megállapodásokat köthessünk, amelyekkel már megállapodások létez­nek. Ezek mindössze : Bulgária, Mexikó és Török­ország. Arról van szó, hogy már meglévő megálla­podások január 1-én túl meghosszabbíttassanak, vagy pedig kölcsönösen a fennálló állapotok egy­mással szemben elismertessenek. A törvény második intézkedése az, hogy a vámtételekben megállapított vámleszállitásokat eszközölhessük, amelyek a közgazdaság és a sza­bad forgalom fokozása szempontjából szükségesek. Ezek azon intézkedések, melyekre ez a törvény­javaslat az előző kormányoknak a háború tartama alatt már háromszor felhatalmazást adott és amelyeket ez a kormány is szükségszerűen a tör­vényhozástól kért. A t. képviselő urnak teljes megnyugtatására kijelenthetem, hogy azok a megállapodások, amelyek ennek a törvénynek keretében köttetni fognak, semmi esetre sem prejudikálnak a törvény­hozás azon intézkedéseinek, amelyek a jövőre nézve kívántatni fognak. Ami a képviselő urnak azon kérdését illeti, mely arra az esetre vonatkozott, ha Magyarország és Ausztria között nem tudna megállapodás léte­sülni, magától értetődik, hogy ez esetben Magyar­ország, mint szerződő fél, harmadik államokkal szemben mint önálló állam léphetne fel. T. ház ! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. képviselő ur igen érdekes felszólalására tovább is reflektáljak, mert az bizonyára nem tartoznék ezen tárg}^alás keretébe. Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy a kormány ezen felhatalmazással kénytelen volt az országgyűlés elé lépni, mert kü­lönben ex-lex állna be, ami semmiesetre sem lenne kedvező a velünk szövetségben álló Bulgáriával szemben, különösen az autonóm vámtarifa leszál­lítása és a legtöbb kedvezmény szempontjából. Másodszor szüksége volt a kormánynak külön fel­hatalmazásra abban az irányban, hogy a vámté­teleket épen a közfogyasztási czikkek szempont­jából megállapítsuk, mert ha ez nincs meg, akkor • életbe lép ezekre a czikkekre nézve is, amelyekre feltétlenül szükségünk van, az autonóm vám­tarifa, ami semmiesetre sem volna kívánatos. (He­lyeslés.) Azt hiszem, ezekben sikerült megnyugtat­nom a t. képviselő urat aziránt, hogy ezen rövid időre szóló felhatalmazás megadása semmiesetre sem fog prejudikálni az országg) T ülés elhatározásá­nak akár erre, akár arra. Kérem méltóztassék a törvényjavaslatot el­fogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan az előadó ur szólni % (Nem !) Ha az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határo­zathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a külkeres­delmi és külforgalini viszonyok ideiglenes rendezé­séről szóló 1916-ik évi XLI. t.-cz. rendelkezéseinek az 1918-ik évre való kiterjesztésiről szóló törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem % (Igen!) A ház a tör­vényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom