Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

773. országos ülés 1918 február 21-én, csütörtökön. :\\'K) vívásáért hajlandó volt egyesülni azzal a párttal, -amelynek minden tagja akár az ő elnöklete alatt, akárkinek elnöklete alatt, még a muszka fogságban is ezt fogja követelni. Nincs itt tehát kék golyóval való játék. Semmiféle bontó szándékom nincs, meg­kérdezném azonban t. képviselőtársamtól, ha szerencsém lenne most hozzá, hogy mit felelt volna, ha valaki akkor, amikor a szabadelvü­párt romjain (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldähn) még pedig már kissé begyepe­sedett romjain felépült a nemzeti munkapárt, ha itt akkor valaki kékgolyózott volna és meg­kérdezte volna, hogy megszünt-e a túloldal szabadelvűnek lenni és ha nem, akkor miért vettek fel más nevet. Vagy munkátlanok vol­tak-e azelőtt 25 esztendeig, vagy 30 esztendeig, hogy munkapárttá alakultak ugyanazok, akik azelőtt voltak? Nemzetellenesek voltak-e, hogy fel kellett venniök a »nemzeti« czimet ? Ugye­bár, hogy a kék golyóval nem jó dobálódzni ott, ahol üveg van a házon? (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás. Elnök csenget.) Azt hiszem, t. képviselőház, az uj párt­alakulásnak és az uj párt támogatására támasz­kodó kormánynak feladata, hogy tettekkel iga­zolja, hogy ez az alakulás az ország érdekeit szolgálja és azoknak, akik ebben az alakulásban részt vesznek, erkölcsi kötelességük beváltani azt, amit mondtak, hogy a közjogi czélok hát­térbe szorulnak arra az időre, amig az ország­nak nyugalmas, demokratikus alkotások meg­valósítására, szocziális mulasztások helyrepótlá­sára irányuló munkával kell foglalkozni. (TJgy van! a báloldalon.) Azt hiszem, a bírálat ideje akkor fog bekövetkezni, ha kellő idővel rendel­kezve]), az uj alakulás nem fogja a hozzáfűzött várakozásokat vagy az általa tett ígéreteket beváltani. (TJgy van! a baloldalon.) De halljuk az indemnitással szemben azt a fenyegetést, hogy két hónapra kegyelemből megadja a többségben levő ellenzék az indem­nitást, de előre kijelenti . . . Hódy Gyula: Hát ne adja! Meskó Zoltán: Bár csak ne adná meg! Sümegi Vilmos: Próbálják meg. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a ház minden oldalán! Herczeg Ferencz: Mily zavarban lennének, ha választani kellene! Fráter Lóránd: Kevésbbé mint a munka­párt ! Herczeg Ferencz: Nem lesz választó! Egy hang (a szélsöbaloldähn): Kevés pro­grammbeszédet fognak mondani! Be sem eresztik őket! Darvai Fülöp: Magát választják meg min­denütt ! Barta Ödön : Addig talán kipihenem magam, míg az urak párbeszédet folytatnak! Elnök : _Csendet kérek, képviselő urak! Barta Ödön: Ismétlem, a túloldali többség jogát gyakorolná, ha megtagadná az indemnitást, KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVIII. KÖTET. kijelenti azonban már az Esterházy-kormány bemutatkozása alkalmával tett azon ígéretéhez képest, hogy az indemnitást azért adja meg, mert a kormányzáshoz szükséges eszközöket a kormánytól megtagadni nem akarja. Idáig rend­ben van a dolog. De hozzáteszi, hogy két hónap múlva pedig nem fogja még egyszer megadni, csak abban az esetben, ha az általa már most felállított köve­telményeket teljesíteni fogja a kormány. Ez egy­oldalú megváltoztatása a programm-kifejtés al­kalmából tett annak a nyilatkozatnak, amely, azt hiszem, mindkét oldalra áll. Ha akkor nem szabtak feltételeket, akkor ujabb feltételeket szabni ezúttal nem lehet. Ez nem jelenti, hogy a feltételek teljesíté­sét perhoreszkálnám, csak konstatálni akarok egy tényt. A t. túloldalnak egyszerre nagyon sür­gőssé vált azoknak az adótörvényeknek megal­kotása, amelyek az országra igen nagy uj ter­heket rónak. Ebből azt következtetem, hogy a t. túloldal nagyon közelállónak látja az időt, amikor ők kerülnek kormányra. Következtetem ezt abból is, hogy Hegedüs Lóránt elhárítja ugyan magától a lehető legenergikusabban an­nak feltevését is, mintha ő megbízásból tenné ajánlatait, ele nagyon nyomatékosan kiemelte, hogy a kormányra nézve ugy áll a helyzet, hogy vagy választat, vagy dekomponálja a munkapártot, mert ha a választójog egyszer meglesz, akkor itt az az aggodalom, hogy jön a munkapárt. Bocsánatot kérek, nagy tévedés, még pedig error in objecto. Lehetetlennnek tar­tom, hogy az, aki a többségben levő munka­párttól a bizalmat megvonta azért, mert látta benne a törekvést arra, hogy az ő törek­véseivel is ellentótben a nemzet igényeivel is ellentétben a választójogot szűkkeblüséggel akarja kezelni, hogy amikor majd a választójog meg lesz alkotva . . . B. Madarassy-Beck Gyula: Már megint a királylyal jönnek! (Zaj.) Barta Ödön: Szeretném látni, hogy t. kép­viselőtársam valamikor kormányt alakitana-e a királytól nyert megbízás nélkül. Nem hiszem, hogy erre képes lesz. (Zaj.) Engem lehet a konstrukezióban megzavarni, de csak az idő telik vele, mert megtalálom megint beszédem fonalát. Nem hiszem, hogy az, akitől a hatalom átruháztatik a mindenkori kormányra, mikor az már meg lesz valósítva, aminek megvalósí­tására a munkapárt akkor nem találtatott alkal­masnak, azt mondja, hogy »most már a végre­hajtást reád bizom«. Ezt nem tartom valószínű­nek, sőt egyebet sem. Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetem azok iránt a férfiak iránt, akikből a munkapárti kormány alakítandó lenne, semhogy feltételezném róluk, hogy elvállalják a hatalom kezelését egy oly választójog végrehajtásával kapcsolatban, melyet a nemzet veszedelmeként hirdettek. Hi­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom