Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

392 773. országos ülés 1918 február 2l-én, csütörtökön. előrehaladás s ez a következő: Nagyon jóiméi- 1 tóztatnak emlékezni azon tragikus időszakra, amely Magyarország alkotmánytörténetében elég sötét lapot foglal el, amikor legmagasabb hely­ről az volt a válasz a nemzeti követelésekre, hogy mindenesetre együtt kell maradni. Ez vonatkozott a gazdasági különállás jogosult­ságára. Méltóztatik igen jól emlékezni, hogy milyen jelentékeny előrehaladás volt a nemzeti jogok elismeiése terén, az 1898. évi I. t.-cz., amely lyel egyszer végre-valahára törvénybe­iktattatott, azok számára esetleg figyelmezte­tésül, akik erről megfeledkeztek, ami már az 1867 : XII. t.-czikkben is benne van, hogy Magyarország az önálló vámterület jogi álla­potába lépett. Ez volt az 1898. I. t.-cz.-ben. Jóval azután hangzott el az, hogy mindenesetre együtt kell maradni, pedig ez a törvény szen­tesítve volt. Méltóztassék összehasonlítani ezen közjogi állapotot, amely addig fennállott ugy, hogy »mindenesetre együtt kell maradni«, azzal a ténynyel, hogy ma két kormánynyilatkozatból tudjuk, hogy 0 felsége a király semmiféle ellen­vetést az ellen nem tesz, hogyha a nemzet ugy dönt és ha komolyan akarja, a különálló gazda­sági berendezkedés megvalósittassék. Ez ahhoz képest, ami akkor mondatott, nagyon jelen­tékeny előrehaladás, mert nincs többé akadálya annak, hogy a nemzet szabadon határozhasson. Ennek a jognak biztosítása olyan fontos vívmány a gazdasági önállóság terén, amely csak az esetben nem fog érvényre jutni, ha a már megkezdett tárgyalások vagy a világháború folytán kialakuló helyzet lehetetlenné fogja tenni, hogy a nemzet a maga józan és komoly elbírá­lása alapján azt állapítsa meg, hogy neki már ezután, a legközelebbi gazdasági berendezkedés időpontjában az önálló gazdasági berendezkedés terére kell lépnie. Ez a jog a nem kötelesség; ezt a kötelességet senkisem róhatja a nemzetre; ez olyan joga a nemzetnek, amelyet most már senkisem vonhatja kétségbe. Azt a kérdést nem szándékozom a mai vita keretébe vonni, hogy vájjon a két éves provizó­rium ideje alatt lesz-e elég mód és idő az önálló berendezkedésre vonatkozó összes intézkedéseket megtenni és azokat az aggályokat eloszlatni, amelyek e tekintetben elhangzottak. Sümegi Vilmos: Lehet meghosszabbítani! Barta Ödön: Ezelőtt egy esztendővel hihe­tetlenül hangzott a provizórium lehetősége; gróf Apponyi Albert jóhiszemű naivitásnak nevezte a kétéves provizórium lehetőségét s ma megvan. Ha meglesz az akadálya annak, hogy a végleges gazdasági berendezkedés ugy történhessék meg, amint azt a jövő országgyű­lés az országra nézve helyesnek és elfogadandó­nak tartja, akkor semmi akadályának sem sza: bad lennie annak, hogy egy ujahb provizórium a végleges rendezést mégis a jövő országgyűlés számára tartsa fenn. Nem fogok elzárkózni kötelességem telje­1 sitésétől abban a helyzetben sem, amelybe az uj pártalakulásban jutottam. En itt már kije­lentem, hogy igenis vártam s ha nem is tör­tént meg, talán erről az oldalról fog megtör­ténni a felhívás és a kérelem a kormányhoz, hogy méltóztassék arra az eshetőségre való te­kintettel, hogy az önálló gazdasági berendezke­dés területére kell átmennünk, az önálló magyar vámtarifa elkészitéséről kellő időben gondoskodni. (Helyeslés a baloldalon) Ez oly előkészületi cselekmény, melynek megtétele nélkül komoly előkészületnek nem lehet tekinteni a törekvést az önálló gazdasági berendezkedésre. (Ugy van! Taps a szélsőbal­oldalon.) Hogy a t. túloldal mit tart komoly­nak ily dolgokban és mit nem, azt igazán nem tudnám előre megmondani. Én komolyan hiszem a lehetőségét annak, hogy az ; önálló gazdasági berendezkedés ideje el fog következni, mert az örökös rabság ideje rég lejárt. (Ugy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) Nekem hitem és meggyőződésem, — ezt a hitet és meggyőződést az uj pártalakulásba is bevittem és' valószínűleg síromba is el fogom vinni, — hogy Magyarországnak époly joga és képessége van a gazdasági önállóságra, mint a mily joga és képessége van akármily, ennél a nemzetnél sokkal, — nem akarok, erősebb foko­zatot használni — kisebb értékű nemzetnek. (Ugy ;van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Áttérek ezek után arra a bizonj r os kék golyóra. Hegedüs Lóránt t. képviselőtársam jó­nak látta ezt az uj pártalakulást a becsaloga­tással, mondhatnám a szolidság hiányával meg­vádolni. Nem akarok erősebb kifejezést használni, mert ő a maga burkolatában adta be ezen apró inéregpilulákat, amelyek azonban egész biztosan czéllioz jutnak, mert amint a német mondja: Man merkt die Absicht und wird verstimmt. Megértettük. Azt hiszi tehát t. képviselőtársam, hogy erre szükség van, vagy hogy ennek lehetősége fenforog, vagy hogy erre itt valaki képes, vagy valakiből hiányzik a képesség, hogy a meggyő­ződését bátran vallja és kimondja ? Nem hiszem, hogy meg merné nevezni azokat, akiket ily gyávának tart. (Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) . Az a czím, amelyen az uj párt szerepel, nem jelent semmi egyebet, mint ami abban ki van fejezve: A 48-as alkotmánynak a legfőbb követelményei és alapelvei megvalósítására tö­rekvő párt ez. (Ugy van! baloldalon.) Egyetlen tagja sem lehet ennek a pártnak, aki nem óhajtja és aki becsületesen nem szolgálja azt a' törek­vést, hogy a 48-as demokratikus alkotmánynak minden követelménye megvalósuljon. (Mozgás.) Most a t. képviselő ur azt mondja, hogy ez egy kék golyó, mert a 48 benne van, ivedig hiszi-e valaki, hogy gróf Andrássy Gyula 48-as. Gróf Andrássy Gyula nem 48-as, de követeli a 48-as alkotmány demokratikus törekvéseit és azok ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom