Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

773. országos ülés 1918 t szolgál mint garanczia, hogy Magyarország önálló és független állam, amely semmi más országnak alávetve nincs. Tagadta ezt önök közül valaki, vagy olvastak-e önök olyan nyilatkozatot, mely szerint ezen uj pártalakulás bármely párt részéről azon feltétellel jött volna létre, hogy a nemzeti önállóságnak és függetlenségnek ezen attribútumairól lemond ? Égy hang (a jobboldalon): Arról senki sem beszélt. Barta Ödön: Helytelen ez a beállítás és nem is lojális az abból levont oly következtetés, mintha itt egy olyan konglomerátuma alakult volna meg a politikai csoportoknak, amelyeknek egyike a másikkal csak elvfeladás utján tud megállapodásra jutni. Hódy Gyula: A kék golyó mire vonatkozott? Barta Ödön: Ha nagyon emlegetik a kék golyót, én más vonatkozásban akartam erre a kék golyóra pár szót vesztegetni s ez az, hogy ez az alakulás megtörténvén, a programm meg van állapítva két irányban. Az egyik a nemzeti hadsereg. A magyar hadsereg biztosított volta olyan vívmánya a magyar közjogi politikának, a magyar nemzet összessége politikájának — s e tekintetben lojálisabb vagyok, mint a t. túloldal, mert ott néha elnyomták ezen érzésüket opportunitási szempontból s abban különböztek tőlünk, hogy nem hangosan követelték — olyan megvalósulása a magyar nemzeti önállóságnak, a hadsereg nemzeti mivoltának, amelynek kivívásáért méltó jutalom és ellenérték a mi részünkről, hogy a közjogi harczot egy bizonyos ideig felfüggesztjük. Egy másik vívmány is van a politikai programmban s ez cseppet sem alárendeltebb. Ez a felségjog kérdésének tisztázása ugyancsak a nemzeti hadsereggel kapcsolatban. Méltóztatnak igen jól tudni, hogy mit értek ezalatt. Az a bizonyos, hosszú éveken át tartott vita akörül forgott, vájjon az 1867. évi XII. t.-cz-ben foglalt, a hadsereg vezényletére és belszervezetére vonatkozó felségjog abszolút rezervált felségjog-e vagy nem. Ez a kérdés el van döntve azzal, hogy törvényhozásilag lesz felállítva a magyar hadsereg, amelyre nézve a nyelv meghatározása is törvénybe iktattatván, az abszolút felségjognak ilyetén értelmezéséről többé szó sem lehet. Ha ezt az egy ellentétet sikerül kiküszöbölni (Mozgás a jobboldalon.) .— nem tudom, Darvai Fülöp tisztelt képviselőtársam miért nem osztja ezt, ha megmondja, szívesen fogom tőle megtanulni — meg vagyok róla győződve, hogy ez a differenczia ki van küszöbölve. Nemcsak azért vagyok erről meggyőződve, mert akarom hinni az alkotmányos király iránti tiszteletből, mert akarom hinni a magyar jog erejénél és azon bizalomnál fogva, amelyre a királyi eskü és hitlevél engem kötelez, hanem akarom hinni azért, mert világosan meg van mondva és megmondta az, aki ezért az akczióért egész életéf 21-én, csütörtökön. 391 nek erkölcsi tőkéjével vállalta a nyilvánosság előtt a felelősséget, megmondta gróf Apponyi Albert, hogy erről a kérdésről többé szó sincs. Az alakulást főképen a túloldalról Tették kritika tárgyává. Erről az oldalról különösen Bizony Ákos részéről kritika, jobban mondva aggályoskodás tárgyává tétetett a gazdasági kérdésben elfoglalt álláspontunk. Ebben a tekintetben is az a programm, amelynek alapján a pártegyesités megtörtént, óriási nagy haladást jelent a múlttal szemben. Hogy odaát vicczelődnek afelett, hogy a kormányelnök ur a 20 éves kiegyezés alapján alakította meg a kormányt és a 20 éves kiegyezés alapján tárgyal a németekkel, ez nem változtat a helyzeten semmit, mert azt a felelősséget, amely erre alkalmazható, méltóztassék ott megtartani. Bevégzett tényeket a ministerelnök ur eljövetele és uj kormány alakítása be nem végzettekké nem tehetett. Az a 20 éves kiegyezési alap egy rettenetes nagy politikai titok, egy nagy államtitok volt. Gróf Apponyi Albert erről a helyről, mielőtt minister lett, nem egyszer kérdezte, vájjon igaz-e, hogy a 20 éves kiegyezés alapján tárgyalunk; igaz-e, hogy a 20 éves kiegyezés van tervbevéve; igaz-e hogy ez a veszély esetleg bekövétkezhetik s akkor, amikor bekövetkezik, késő lesz róla beszélni ? Mélységes titok volt ugy, mint a falusi paraszt, az analfabéta kezében a szavazólap, akire nézve titok, hogy kire fog szavazni. (Mozgás a jobboldalon.) Rólunk volt szó, az ország dolgáról volt szó s az ország egy igen nagy zömének képviselője, gróf Apponyi Albert egy párt élén hangosan követelte, mondják meg, hogy igaz-e ez. Nem volt szabad ezt megtudni. Meg kellett előbb annak a kormánynak buknia és ezt az örökséget ugy átadnia az utána következett kormánynak nem cum beneficio, hanem cum nialeficio inventarii, vagyis át kellett vennie ugy, amint volt, mert ezt visszacsinálni ép ugy nem lehet, mint ahogy nem lehet Hegedüs Lóránt tisztelt képviselőtársam szerint visszacsinálni a választói reformot, ha egyszer megcsinálták. A kormányok által megcsinált megegyezéseket visszacsinálni nagyon nehéz, ezt felfordulás nélkül megtenni nem lehetett. S ha valakit terhel a felelősség, azért a 20 éves kiegyezési alapért, emelyen most tárgyalni kell, az a felelősség az önöké, ezt önöknek kell viselniök. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfélol: Mért vállalták ? Önöknek kell megszavazni! Tudják, hogy hasznos; azért vállalták !) A kormány meg is mondta lojálisán; vállalta a kormány; a kormány nem is titkolta, vállalta, mert befejezett tény volt. Ha dicsőség fűződik hozzá, az legyen az önöké, ha pedig ódium, ne méltóztassék egyedül áthárítani akarni erre a kormányra. (Helyeslés balfelöl,. Mozgás a jobboldalon.) Ezen a téren, ismétlem, van egy jelentékeny