Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-772

772. országos älés 1918 február 20-án, szerdán. ÖZl együtt nem volt olyan nagy esemény, mint a mostani világháború, tehát lehetetlen a régi válaszfalakat igy ientartani, (Igaz ! Ugy van !) lehetetlen íentartani a régi rendszert. Ehelyett most belépésre hívják mindazokat a 48-asokat, akik már régen 67-esek és mindazon 67-eseket, akik már nagyon szeretnének egyszer 48-asok lenni. Azért is félrevezető a »48-as alkotmánypárU elnevezés, mert 48-as alkotmány alapján azon két reformot, amelyet a ministerelnök ur benyujtoto, képviselni nem lehet. Az a két főreform az általános választójog és a progresszív adózás. Az általános választójogról, melyet akkor még suffrage universel-nek neveztek, Kossuth Lajos azt mondta, hogy >>irtóztató, irtóztató . ..« Kikerestem Kossuth Lajosnak pénzügyministeriumi törvényjavaslatait ; azokban elvetette a progresszív adózást, mert abban az időben az egyenlőséget a proporczionális adóban találták. Ezek tehát nem 48-as reformok, hanem igenis 1918-as reformok. De menjünk tovább, t. ház és vizsgáljuk, vájjon lehetséges-e ezt a pártalakulást egy szilárd, a mai nehéz időket megélő, megbíró kormányzati rendszer sarkpontjául elfogadni. Miután immár 20 éve vagyok e házban, azt tanultam, hogy a politikában a matematika szerint nemcsak egység, hanem többség is kell a kormanyzáshoz. (Derültség jobbfélől.) Hát tisztelettel kérdezem én, hogyan lehet ebből a pártból,, amelynek számarányát még nem tudjuk, — és én eléggé diszkrét vagyok, hogy ne is kérdezzem, hányan léptek be a pártba (Derültség jobbfélől és felkiáltások : Tudjuk !) — hogyan lehet ebből a pártból többséget csinálni? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ! Választás utján !) Epén ez az, amiről beszélni akarok, mindjárt ott leszünk a választásnál. (Zaj és közbeszólások baljélől : 1910-ben is választás volt! Félkiáltások a jobboldalon: De nem volt háború !) Elnök : Csendet kérek ! Hegedüs Lóránt: Pető Sándor t. képviselőtársamat arra kérem, várj a meg türelemmel, amíg elérkezem az ő beszédéhez, mert azt is rögtön el fogom mondani. (Derültség jobbfélől.) Arra a kérdésemre, hogy hogyan lesz ebből az uj pártalakulásból többség, a t. ministerelnök ur az ő nagy tapasztalatával' és átfogó tekintetével azt fogja mondani, hogy mindez nagyon szép, lehet komoly dolog vagy tréfa, lehet ezt üdvözölni vagy kárhoztatni, de itt van egy óriási nagy kérdés, a választójog kérdése s amig ez megoldva nincsen, addig sem előre, sem hátra nem lehet tekinteni. Hiába mondom én, hogy az a 48-as jelző csak ugy van odatéve, mint ahogy — talán emlékeznek rá t. képviselőtársaim, az ügyvédek legalább, arra a hires szabadalmi pörre, amely itt Budapesten folyt, ahol egy »Kék golyóhoz« czimzett festékkereskedő, akinek nagyon jól ment az üzlete, kihurozolkodván üzletéből, a másik kereskedő, aki utána következett, azt irta ki a czégtáblájára, hogy a »Zöld golyóhoz« és a bíróság mégis elitélte, mert igaz, hog)

7 a tábláján ez a felKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVIII. KÖTET. írás állott, de a közönség becsalogatására a kirakatba ő is egy kék golyót tett ki. (Hosszantartó élénk derültség a jobboldalon.) így vagyunk ezzel a 48-as jelzővel is. Lehetetlenség azt mondani, hogy én 48-at irok ki, azonban 1918 az, amit a boltban találni méltóztatnak (Derültség a jobboldalon.), bár igenis, az volna a helyes, ha ezt találnék. De maradjunk annál, t. képviselőház, hogy miként fog kialakulni a helyzet. Itt van egy óriási kérdés — a választójog és ebben a munkapárti többség nem hajlandó a kormány programmját magáévá tenni. Hozzáteszem, hogy igaza volt a ministerelnök urnak abban, hogy a választói jog reformját most már a napirendről levenni nem lehet, hogy ezt valahogyan meg kell oldanunk : de meg kell oldanunk a magyar emberek egyetértésével. Mert bocsánatot kérek, én erdélyi képviselő vagyok és csak egy hete, hogy azt mondhatom, hogy a muszkák többé nincsenek a mi falvainkban. Hát ebből most már az következik, hogy miután a muszka egy hete kiment az országunkból, most mi magyarok rögtön vesszünk össze, ugy hogy az egész képviselőházat szét kelljen kergetni ? (Igaz ! Ügy van l jobbfélől.) Bizonyára nem, t. képviselőház, s ezért kérdezem, lehetséges-e az, hogy mi a választójog kérdésében közremunkáljunk a tekintetben, hogy bizonyos megállapodást létesítsünk ? Hisz most már méltóztatnak látni, miért mondtam azt, hogy csak a saját meggyőződésemet merem a t. ház előtt elmondani. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az én meggyőződésem olyan, amely sem lent, sem fent, sem jobbról, sem balról senkinek tetszésével nem találkozott, ennélfogva rendületlenül ragaszkodom hozzá. (Derültség jobbfelöl.) En ugy képzeltem, t. képviselőház, — és azt hiszem, ebben nem vagyok egyedül — hogy az általános választói jogot a háború .után fogjuk összes előfeltételeivel együtt megcsinálni, nem azért, hogy egyik vagy másik kormányt kitúrjuk a vörös bársonyszékből, nem is azért, hogy pártvitát szítsunk, hanem hogy egy hős nemzet nagy gesztusával megadjuk azoknak, akik hazajönnek. Ezzel szemben a kormány és minden hatalmi tényező ugy kívánja, hogy ez a kérdés most tárgyaltassék. En tisztelettel meghajlom ez előtt, de azt hiszem, mégis nekem volt igazam, mert azoknak, akik haza fognak jönni, bízóidéra adni kell valamit és szerintem sokkal jobb lett volna, ha akkor adhattuk vobia meg a választói jogot, mert ha ezt most adjuk meg, mit fogunk adni akkor, amikor hazajönnek? Ez volt az az álláspont, amit ebben a kérdésben mindig képviseltem. (Felkiáltások a szélsőbal-oldalon : Nincs igaza I Zaj.) Hogy kinek lesz igaza, t. képviselőtársaim, azt majd a háború után fogjuk látni. (Halljuk! Halljuk! jobbfélől.) En elmondom itt a magam meggyőződését ; egyébbel, mint a saját meggyőződésemmel nem rendelkezem. T. ház ! Már most az a kérdés és szerintem 41