Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-772

772. országos ülés 1918 február 20-án, szerdán. 309 évi IX. t.-cz. hatályának az 1918. évi április hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1431, 1432) tárgyalása és pedig elsősorban az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó: Tisztelt képviselőház ! Az 1917. évi IX. törvényczikknek az 1917. évi XIII. törvényczikkel meghosszabbított hatálya a folyó év végével lejárt. Igaz, hogy a kormány az 1917—18. költségvetési évre szóló költségvetési előirányzatot még az 1917. év folyamán idejében előterjesztette, az azonban a tudvalevő okokból mindeddig alkotmányos tárgyalás alá vehető nem volt, ezidőszerint pedig immár teljesen kizártnak kell tekinteni azt, hogy az elintézhető legyen és hogy törvényerőre juthasson. Ebben a helyzetben ennélfogva elengedhetetlen és sürgős szükség az arról való gondoskodás, hogy az állami bevételek beszedése és a kiadások teljesitése a maga törvényes alapján az érvényben lévő pénzügyi felhatalmazásról szóló törvény hatályának megszűntével el ne veszítse. Ezt a czélt kivánja a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat biztositani, amikor az 1917. évi XIII. törvényczikkben foglalt felhatalmazásnak hatályát kiterjeszthetni kéri és pedig további két hónapra, vagyis 1918 április hó végéig. T. ház ! Az utóbbi időben bevett gyakorlatnak megfelelően ez a törvényjavaslat egyéb pénzügyi érdekű és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek sürgős törvényhozási intézkedéseket tesznek szükségessé. Ezek a rendelkezések többfélék. Először is kéri a törvényjavaslat annak a felhatalmazásnak megújítását, melynek értelmében a nyugdijasok özvegyeinek, szülőinek, árváinak és egyéb olyan özvegyeknek, akik különböző nyugdíjintézet pénztárának terhére húznak nyugdijat, özvegyi segélyt, gyermeksegélyt, nevelési járulékot, nevelési pótlékot, hogy ezeknek ez az egyszeri segély rendeleti utón a folyó évben is megadassék. Ennek a szüksége nemcsak hogy nem csökkent, hanem időközben a fokozódott árdrágulás következtében még csak növekedett ; ennek a meghatalmazásnak megadása tehát teljesen indokolt. A törvényjavaslatnak másik ilyen természetű rendelkezése arra vonatkozik, hogy az 1907 : IX. t.-cz. által a tisztviselők bizonyos kategóriájára vonatkozólag megadott soronkivüli előléptetési engedély ezidőszerint is megadassék a kormánynak. Ez-szintén az illető törvényjavaslat indokolása szerint ismert okokból teljes mértékben indokolt. A törvényjavaslat harmadik rendelkezése, amely ezen kategóriába tartoznék, az, hogy a tisztviselőknek a magasabb fizetésre igényt adó szolgálati időnek, vagyis az u. n. várakozási időnek leszállítására vonatkozó engedély kiterjesztését kéri a népiskolai intézetekben alkalmazott különböző, kategóriájú tanítókra és tanítónőkre. Hasonló természetű intézkedés továbbá az, amely a VI. fizetési osztályba kinevezett igazgatókra fennálló azt a visszásságot kivánja megszüntetni, hogy ezek a^ 1911. évi törvényes rendelkezés folytán ötödéves korpóolékukat elvesztik. "Végül meg kell említenem, hogy a tö-vényj avaslatnak a pénzügyi bizottságban folytatc^t előkészítő tárgyalása során a képviselőház gazdasági bizottságának az a javaslata érkezett a t. pénzügyminister utján a pénzügyi bizottsághoz, hogy a képviselők tiszteletdiját a további törvényhozási intézkedésig egyénenkint évi 5000 korona háborús pótlékkal kivánja emelni 1917. évi november elsejéig terjedő visszaható erővel. Ennek az intézkedésnek szüksége abban leli indokolását, hogy a háborús viszonyok által gyökeresen megváltozott életviszonyok között a képviselői tiszteletdijak eddigi összege elégtelennek bizonyult és ennélfogva szükséges az 1893 • VI. t.-cz. I. §-ában meghatározott illetményeknek — mint mondottam —további törvényhozási intézkedésig ilyen emelése. Ezekben kívántam ismertetni a törvényjavaslat intézkedéseit: Tisztelettel kérem a mélyen t. képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Ws Elnök : Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Ghillány Imre báró. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) B. Ghillány Imre: T. képviselőház! Sajnálattal látom, hogy immár a harmadik indemnitási tárgyalás során is nélkülöznünk kell a t. kor mányj elentést a kivételes intézkedésekről. Ez végtelenül megnehezíti ellenőrzői kötelességünk teljesítését, amennyiben csakis ezekből a jelentésekből győződhetünk meg róla, hogy a kormány a kivételes törvények által reá ruházott hatalmat miképen használta fel. (ügy van! jobb felől.) Megnehezíti ezt abból a szempontból is, hogy a napilapok a papirhiány miatt az egyes rendeleteket tulaj donképen oly hézagosan, sőt igen gyakran tévesen közlik, hogy lehetetlen helyes áttekintést szerezni a kormány háborús közgazdasági működéséről, (ügy van! jobbfelől.) A Tisza-kormáziy háborús gazdasági intézkedéseit az Esterházy- és a Wekerle-kormányt támogató pártok élesen bírálták. Azt hiszem, a t. ház nem veszi nekem rossz néven, ha egészen röviden, tisztán az igazság helyreállítása szempontjából a mostani kormány intézkedéseinek alapján igazolni fogom, hogy ezek a bírálatok túlzottak és nagyrészt alaptalanok voltak. (ügy van! ügy van ! Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Szemünkre vetették azt, hogy ok nélkül állítunk fel központokat és azok számát szaporítjuk. Es most mi történik ? A mi távozásunk óta csak az élelmezés terén öt uj központot állított fel a kormány és ezek közül nézetem szerint három olyant, amelyre egyáltalában szükség nem volt. Ezek a központok a takarmány-, a tojás-, a bab-, a zöldsé?-, a gyümölcs-, a szarvasmarha-, a kecskeés juhkö pont. A központokat árdrágításokkal és ismételt visszaélésekkel vádolták a felszólaló urak, a kormányt pedig ezek palástolásával. En ma az igazság érdekében és az ország' közvéleményének