Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-769
769. országos ülés 1918 Hammersberg László jegyző: Székely Ferencz ! Székely Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A demokratapárt vasárnap megtartott országos ülésében egyhangú határozattal kimondotta, hogy szervezetének fentartása mellett csatlakozik a ministerelnök ur programmja alapján megalakult uj párthoz s felszólította képviselő tagjait, hogy lépjenek be az uj párt kötelékébe. Ennek a felszólításnak mi örömmel tettünk eleget, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) mert a kormány programmjában teljes biztosítékot találunk arra nézve, hogy demokratikus törekvéseink immár a megvalósulás komoly stádiumába lépnek. Megnyugvással veszszük tudomásul, hogy a kormány mindent megelőző feladatának tekinti a választói jog törvénybe iktatását, abban a terjedelemben, amelyben azt az előttünk fekvő törvényjavaslat megállapítja. Sümegi Vilmos: Alku nélkül és mielőbb! Székely Ferencz: Miután a javaslat elkészült és mindazoknak a tényezőknek egyhangú helyeslésével találkozott, amelyek az Esterházy-kormány megalakulásakor kötött választójogi megállapodásnak részesei voltak, teljesen felesleges most már a kérdéses megállapodás tartalmára hivatkoznunk, mert hiszen a javaslat itt van és most már a kormány és a zászlója alatt csoportosuló erők vehetik át a választójogi blokknak szerepét, azzal az erkölcsi kötelezettséggel, — hogy helytálljanak a javaslat tényleges és teljes keresztülviteléért. De a választói jog törvénybe iktatása még nem meriti ki a kormány programmját. Ez csak a kapu, melyen keresztül kell jutnunk nemzeti életünk teljességéhez. (TJgy van! bálfelöl.) A magyar hadsereg felállítására vonatkozó királyi ígéret, amelyet, ugy hiszem, mindnyájan hódoló tisztelettel és hálás köszönettel fogadunk, ledöntötte a nemzeti akarat szabad fejlődésének, szabad érvényesülésének utolsó akadályát is (Igaz! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) és a hadsereg programmjával összefüggő gazdasági előnyök nagy lépéssel visznek bennünket előre Magyarország indusztrializálódása,^ iparosodása és egy független, vagyonos, polgári Magyarország alaj>jának létesítése felé. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az a nagyszabású birtokpolitika, melyet a programm megállapított, lehetővé fogja tenni azt, hogy a háborúban meggyengült néperő rövidesen ismét helyreállíttassák. Csak természetes, hogy a háború és az ennek nyomán járó reformszükséglet az adóterhek nagy fokozásával fog járni, de miután erre okvetlenül szükség van, azt hiszem, hogy legfeljebb a rövidlátó demagógia tehet ez ellen óvást. A magunk részéről megnyugszunk abban, hogy a demokráczia szelleme erősebb vállakra fogja átvinni a terhek nagy részét, azokról az osztályokról, február 9-én, szombaton. 283 amelyek máris roskadoznak a megélhetési viszonyok súlya alatt. Szóval a teherviselés tekintetében egy méltányos megoszlást egészen biztosan várhatunk. A kormányelnök tapasztalt szakismerete és gazdálkodó hajlama garancziát nyújt arra, hogy lehető kevés áldozattal a lehető legnagyobb eredményeket fogja elérni. Teljes elismeréssel kell adóznom azért a czéltudatos békepolitikáért, mely a ministerelnök ur beszédéből kicsendült és amely a jelenlegi béketárgyalások folyama alatt nap-nap mellett észlelhető volt. Nem tudom, hitelesek-e azok a hirek, melyeket épen most hallhattunk. Azt hiszem, hogy igen: ezek szerint Breszt-Litovszkban ma f éjjel megkötöttük az ukránokkal a békét. (Éljenzés a szélsöbaloldalon.) Ha ez áll, akkor fényes tanúsága annak, hogy ez a czéltudatos békepolitika a legjobb eredményekre vezetett, amelyek eddig elérhetők voltak és reméljük, hogy még jobb eredményekre fog vezetni. Mindezeket összevetve abban a szerencsés' helyzetben vagyok, hogy ugy a magam, mint párthiveim nevében a kormányt a legodaadóbb támogatásunkról biztosítsam és mindazoknak, akik akár e házban, akár e házon kivül pártállásukra vonatkozólag még nem határoztak, a legmelegebben ajánlom, hogy csatlakozzanak ehhez az uj alakuláshoz és vegyenek részt a nemzeti alkotó munkában, amelyre azt hiszem mindnyájunk érdekében igen nagy szükség van. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki a következő szónok ? Hammersberg László jegyző: Urmánczy Nándor! Urmánczy Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A kormányválsággal és a kormányváltozással kapcsolatban előfordult események és az elhangzott nyilatkozatok után is erős maradt az a meggyőződésem, hogy legelső és legsürgősebb feladatunk a katonai kérdéseknek megnyugtató megoldása. (Helyeslés balfelöl.) Nem az önálló magyar hadsereg felállítására gondolok most, hanem csak némely olyan katonai rendelkezés kiadására, amely ma végrehajtható. Ha az éhes, fázó gyermeknek azt mondom, hogy karácsonykor, a Jézuska születése napján, szép karácsonyfát, dióspatkót, aranydiót, meleg ruhácskát fogsz kapni, szemei felragyognak és előre örvend a szép napnak, de aztán nemsokára sápadt arczára újból kiül a fájdalmas vonás, mert szenved és mert nagyobb szüksége van most kenyérre, czipőre, ruhára. Ilyenformán vagyunk a katonai kérdésekkel is. Már többször felsoroltam és ma is körvonalazom azokat a minimális követeléseket, amelyek megvalósítását katonai téren óhajtanám és erős a hitem, hogy ha a kormány ezt a minimumot meghozná, nagy többségű, egységes párt tömörülne mögéje és a választójogi reformjavaslat is gyorsan, akadály nélkül, letárgyaltatható lenne. Ebből a 36*
