Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-768

768. országos ülés 1918 február 7-én, csütörtökön. 201 denben eléri azokat az ideálokat, amelyeket maga elé tűzött és amelyek nélkül egyetlen nemzet sem élhet önálló állami életet. Azok, akik ma letették a függetlenségi és 48-as zászlót, de megtartották a 48-as nevet, és egyesültek a 67-es pártokkal egy uj pártban, azok, gyakran hallom, azzal érvelnek, hogy amikor elérik programmjuknak a nagyobbik részét, aklior nem maradhatnak meg ridegen a régi álláspontjuk mellett, mert ezáltal a kisebbik rész kedvéért veszélyeztetnék a programmnak azt a nagyobbik részét, amelyet most megvalósíthatnak, igy tehát a koczkázat aránytalanul nagy volna. En azonban, akármennyire forgattam is a ministerelnök ur expozéját, abban sehol, de sehol nem láttam a 48-as programm megvalósulását. Ezért lehetséges az, hogy gróf Andrássy Gyula legyen ennek az uj pártnak az elnöke és vezére, mert hiszen ő ugyan uj nevet vesz fel, vagy az ő nevéhez uj jelző függesztetik, azonban 6 az ő lényeges álláspontjából nem enged semmit. Ez azonban nem áll gróf Apponyi Albert t. barátomra, aki a pártja nevét igenis megtartja, de programmja kardinális jDontjait feláldozza. Hiszen, hogy abban a formában, amint azt a ministerelnök ur előadta Ö felsége Ígérete alapján, hogy abban a formában a 48-as programm nem valósul meg, azt maga gróf Apponyi Albert sem vette tagadásba ; sőt maga elismerte, hogy ez tulaj donképen csak az 1867 : XII. t.-oz. végrehajtása és nem a függetlenségi eszmék diadalra jutása. En gróf Apjoonyi Albert hosszú politikai pályafutása iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetem; azt a nagy küzdelmet, amelyre tegnapelőtti fényes beszédében rámutatott, elismerem és teljesen honorálom azt, hogy neki van a legnagyobb része abban, ami most történik. Ne méltóztassék hinni azt sem, hogy én lekiesinylem azokat az eredményeket, amelyeket most katonai téren elérünk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én nem mondom, hogy azok semmiségek, de engedjék meg, hogy kimondjam, hogy ez gróf Apponyi Albertnek, a 67-es nemzeti párt volt vezérének a diadala és nem a 48-as gróf Apponyi Albertnek a diadala. (Igaz ! ügy van ! a szélsőhaloldalon.) A nemzeti párt vezérének igenis ez a teljes diadala, mert az ő akkori programmja ma teljesen győzött és ez olyan eredmény, amelyre büszke le,het nemcsak ő maga, hanem büszkék lehetnek az ő utódai is, és büszke lesz rá az egész nemzet, amely az ő nevét mindenkoron tiszteletben fogja tartam. Azonban ennek daczára, sőt épen ezért sajnálom, hogy ő nem azt az utat választotta, hogy azt mondotta volna : Igenis én nagy munkát végeztem, elértem czélomat, elértem azt, amit akartam ; azt a többletet, amit még óhajtok, küzdje ki a fiatalabb generáczió, ezért küzdjenek azok, akikben még megvan a küzdelem vágya. En azonban már anynyit tettem, hogy igazán nyugalommal és teljes megelégedéssel lejöhetek be egy olyan pártba, amely pártnak azelőtt is tagja voltam. (Derültség és felkiáltások a jobboldalon : Penzióba küldi !) T. képviselőház ! Az, amit katonai téren a ministerelnök ur kilátásba helyezett, bármennyire örvendetes is mindnyájunk szempontjából, tulajdonképen csak egy fejedelmi ajándék bejelentése. Nem hiszem, hogy széles ez országban volna olyan ember, aki egy ilyen fejedelmi ajándék kilátásba helyezésénél azt mondaná, hogy neki ez nem kell, mert neki ez nem elég. Természetes, hogy amit ezen a téren elérhetünk, ha az nem jelenti is kívánságaink 100 perczentjének megvalósulását, összes vágyaink teljesedését, mégis örvendetes s ezt örömmel és köszönettel fogadni kötelessége mindenkinek. (Igaz ! ügy van 1 a szélsőbaloldalon.) De ez nem egy kormányprogramul, t. képviselőház, hanem, amint mondtam, egy fejedelmi ajándék bejelentése, amelyet nem kizárólag a ministerelnök urnak, nem ennek vagy annak a pártnak adott ő Felsége, hanem adta a nemzetnek. (Igaz I Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hogy ez igy van, bizonyítja az is, hogy amikor ő Felsége trónra lépett, ugy tudom, már akkor foglalkozott ezekkel az ideákkal és már gróf Esterházy Móricz kormányrajutása idejében is tisztában volt azzal, hogy ő ezt a fejedelmi prenuncziamentot meg fogja tenni. Legalább ugy tudom, hogy már gróf Esterházy Móricz m mistereinöksége alatt körülbelül el volt határozva, hogy ő Felségének ez a ténye be fog jelentetni. Ez tehát nem lehet az uj párt magva, (Igaz ! ügy van ! balfelől.) nem szolgálhat az uj pártalakitás motívumául, mert hiszen ezt már gróf Esterházy Móricz épugy meghozta volna. Kállay Tamás: Mint gróf Tisza István ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem ! Mert Tisza nem akarta !) Gr. Károlyi Mihály: Mint meghozta Wekerle Sándor. Csak részletkérdés az, (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy mindez két hónappal előbb vagy négy hónappal később következett-e be és épen ezért nem tudom megérteni, hogy mikor a tényállás ez, akkor a 48-as pártnak azon tisztelt tagjai, akik most beléptek az uj pártba, szükségesnek és jónak látják lemondani — kvázi ennek fejében — a 48-as program egy igen nagy részéről. (Félkiáltások a baloldalon ; Nem mondtunk le I) Beck Lajos : Hát akkor mit csinálnak, kérem ? Gr. Károlyi Mihály: Ez nem alku tárgj-a. Ez nem a do ut des elve alapján történt, ez egy különálló fejedelmi tény, amely az érem egyik oldalán van, míg az érem másik oldalán, ettől egészen szabadon, ettől egészen függetlenül áll a 48-as párt beolvadása a 67-es pártba. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Valóban elszomorodom, amikor azt látom, hogy a 48-as párt lemond az önálló gazdasági berendezkedés jogáról, illetőleg — mint azt később ki fogom fejteni — nem a jogáról, hanem a programmjáról (Mozgás a közéfen. Halljuk ! Hatijult ! balfelől.) és belép az uj pártba ugyanakkor, amikor a ministerelnök ur expozéjában az önálló vámterületből és azokból, akik az önálló vámterületnek és az önálló gazdasági berendezésnek hivei,