Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-766

766. országos ülés 1918 kénytelen röviden tenni a inai napon. Az egyik az : T. képviselőtársam akkor, amikor a nemzet küzdelmét a hadseregre vonatkozólag interpretálja és az okot és a czélt megjelöli, históriai tévedésben van. At. képviselő ur t. i. a nemzetnek a hadsereg iránti küzdelmét úgyszólván csak azon dátumtól fogva ismeri, amikor abban már ő is részt vett. Nekem kicsit korábbi időre nyúlik vissza az emlékezetem, amikor ennek a küzdelemnek egy része at. képviselő ur ellen folyt le. Engedjen meg nekem t. képviselőtársam, azt, hogy én miért küzdöttem akkoriban gróf Andrássy Gyula és társai ellen, azt én jobban tudom intrepretálni, mirit a t. képviselő ur. A magam részéről csak azt akarom megjegyezni, hogy a mi küzdelmünknek egyik legszebb eredménye épen az volt, hogy a t. képviselő urat is meggyőztük igazságainkról és őt harczosaink táborába sorakoztattuk. De ugyanabban az idő ben, ne méltóztassék elfelejteni, volt egy pont, amelyet nem érinthetek anélkül, hogy ne essem ismét a kéjelgés vádja alá. (Derültség.) Volt egy pont, amelyben a t. képviselő ur abban az időben még reakczionáriusabb álláspontot képviselt, mint gróf Tisza István. A nyelv kérdésében elmondott beszédjére akarok utalni, amely a babiloni grófi czimet eredményezte neki. (Derültség.) Gróf Apponyi t. képviselőtársam azt a kifejezést használta, hogy én itt kéjelegtem. Bocsánatot kérek, én sok rossz oldalamat ismerem. Farkas Pál: Halljuk ! Halljuk ! (Elénk derültség.) Polónyi Géza : Igen sok rosszat rám is fognak. Magam is igyekezem magamat szigorú birálat alá venni. Azt az egyet azonban, hogy én perverzus hajlamokkal volnék gyanusitható, eddig sohasem tapasztaltam magamon. (Derültség.) Már pedig az, ha én kéjelegnék afelett a szerencsétlen helyzet felett, amelyben az urak most vannak, az nyilvánvaló perverzitás lenne. Ez ellen tiltakozom. (Derültség.) Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni. Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni ! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk/ Halljuk!) Nem tartom ugyan magamat, amint az előttem szólott t. képviselőtársam mondani szíves volt, szerencsétlen helyzetben lévőnek, mert valóban furcsa is volna, ha a politikai életnek egy küzdője abban a pillanatban, amidőn küzdelme legfőbb tárgyának elérését, megvalósítását látja küszöbön, magát szerencsétlennek érezné : de annyit érzek, hogy ebben a kérdésben, amelylyel most foglalkozunk, senki a házban felelősségteljesebb helyzetben és állásban nincs, mint én vagyok és ebből kifolyólag talán természetesnek fogja találni a t. képviselőház, ha megragadom az első kinálkozó alkalmat, — amint azt különben kilátásba is helyeztem — hogy eljárásomnak, elhatározásomnak indokairól, a kormányprogrammhoz és az azzal összekötött pártalakuláshoz való csatlakofebruár 6-én, kedden. 221 zásomról a t. háznak és ezzel az országnak beszámoljak. (Halljuk I Halljuk I) A kormán yprogrammnak abból a szempontból mérlegelve, amely elhatározásomra döntő befolyással lehetett és volt, három része veendő külön figyelembe. Az egyik, hogy ugy mondjam, a szocziális és gazdaságpolitikai része, a másik, a közgazdasági kiegyezéssel és az azzal kapcsolatos kérdésekkel összefüggő része,a harmadik pedig a magyar hadseregre vonatkozó része. Hogy a kormánynak nyilatkozatában foglalt szocziális programm olyan, amely a függetlenségi és 48-as párt összes hagyományaival, egész múltjával és mindenkor vallott törekvéseivel harmóniában van, azt gondolom, senki sem tagadhatja, eddig tagadni senki meg sem kisérlette. Mert egy olyan kormányzati programm, amely magában tartalmazza a legmesszebbmenő népjóléti, munkásvédelmi intézkedések megvalósítását, a szocziális biztositásnak az egész vonalon való megvalósítását, a népesedési mozgalom terén az anya- és csecsemővédelem felkarolását, amely programm a birtokpolitika terén egyenesen czélul tűzi ki a nemzeti szempontok megóvását, egyfelől azzal, hogy a föld a mi kezünkön maradjon, hogy a föld a lehetőségig a hazára nézve teljesen megbízható nemzeti elemeknek, annak támaszul szolgáló elemeknek kezében maradjon, (Helyeslés.) másfelől, hogy lehetőleg széles rétegek juthassanak földbirtokhoz és ezáltal nemcsak a maguk javát és boldogulását mozdíthassák elő, hanem egyszersmind a szocziális rendnek is támaszaivá váljanak ; oly programm, melyben ezen czélok elérésére előtérben van a hadirokkantaknak, a háború áldozatainak segélyezése, ami végett nem riad vissza attól sem, hogy esetlen kisajátítási és kényszereszközök alkalmazásával szerezhesse meg a rendelkezést a szükséges birtok felett : (Helyeslés balfelől.) oly programm, melynek előterjesztője anélkül, hogy ugrásszerűen szakítani akarna a múlttal, a hitbizomány természetét akként akarja rendezni, hogy az a legszűkebb családi körre szorítkozzék és azután szabadbirtokba menjen át ; oly programm, amely mindezeket felöleli: azt hiszem, hogy szocziális irányban elment azon szélső határig, ameddig polgári, nem szoczialisztikus, nem kommunisztikus alapon álló pártok egyáltalában elmehetnek. A kormány tudatosan tette ezt, szerintem helyesen cselekedett így, (Helyeslés balfelől.) kiindulva abból, amit gróf Andrássy Gyulát, barátom előbb fejtegetett s ami, gondolom, már köztudattá vált, hogy a háború utáni helyzete az egész világnak és így hazánknak is egészen más, mint a háború előtti. (Igaz ! Ugy van !) Hogyha valamivel tudunk kárpótlást nyújtani és ki tudjuk engesztelni a világháborúért az emberiségnek megsértett géniuszát, azt csak ugy lehet, ha annak folytán több jólétet, magasabb kultúrát, több életet, több levegőt, több egészséget nyújtunk. (Elénk helyeslés és taps balfelől.) Ennek a programnak a megerősítésében