Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-766

210 766. országos ülés 1918 február 5-én, kedden. tholikus autonómia megvalósítása és az alsó papság illetményeinek rendezése tárgyában. A házszabályok 236. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy Győr vármegyének a katholikus autonómia megvalósítására vonatkozó felirata, miután a katholikus önkormányzatról szóló törvényjavaslat a közoktatásügyi, illetőleg az igazságügyi bizottsághoz utasittatott, ezekhez a bizottságokhoz utasittassék a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás és jelentéstétel végett, inig a többi felirat és az emiitett kérvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adassanak ki. (Helyeslés.) \i A ház az elnök javaslata értelmében határoz. i T. ház ! Még egy pár képviselő ur jelentkezett, akik hozzászólni kívánnának a ministerelnök ur által a múlt ülésen előterjesztett kormány programmhoz. Gondolom, a t. ház a parlamenti gyakorlatnak megfelelően megengedi folytatólagosan, hogy még a jelentkező képviselő urak felszólalhassanak. (Helyeslés.) Ha igen, akkor következik az első szónok. Ki van felírva ? Hammersberg László jegyző: Szabó István (nagyatádi). Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Midőn az uj kormány alakulása következtében a t. ministerelnök ur egy egészen uj párt programmját terjesztette elő a képviselőházban és mikor az összes képviselőket csatlakozásra hívta fel, hogy az előterjesztett programmot tegyék magukévá és lépjenek be az újonnan alakult kormányzó-pártba, ezzel az eseménynyel szemben lehető röviden jelezni kívánom én is a gazdapártnak, a kisgazdáknak nézetét és állásfoglalását. Legnagyobb sajnálatomra mi kisgazdák nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a ministerelnökurálta] előterjesztett programmot teljes egészében elfogadhassuk, ennek következtében nem csatlakozhatunk feltétlenül az újonnan alakuló kormányzó-párthoz. T. képviselőház ! Az a programra, melyen az uj párt elsősorban felépült és amelyet elsősorban keresztülviendőnek jelzett, a beterjesztett választójogi javaslat nézetem szerint olyan hiányokat és igazságtalanságokat tartalmaz épen a falusi lakossággal szemben, hogy azt ebben a formájában mi, a falu képviselői, semmi szin alatt el nem fogadhatj uk. (Igaz! ügy van I a szélsőbaloldalon.) Ahogy elleneztük annakidején gróf Andrássy Gyula plurális választójogi javaslatát, ahogyan elleneztük gróf Tisza István választójogi javaslatát különösen abban az értelemben, hogy különbséget tett választó és választó életkora között, ugyajiolyan mértékben, sőt talán hatványozottabban ellenezzük a jelenlegi javaslatnak azt az intézkedését, amely a nők szavazati jogára vonatkozik. A javaslatnak erre vonatkozó része egyenesen örökre lehetetlenné teszi azt, hogy a falusi kisgazda és kisiparos nők szavazati jogot kapjanak. Amikor erről én és pártom meg vagyunk győződve, lehetetlenség ezt a javaslatot ebben a formájában elfogadnunk és lehetetlen, hogy ezt a kormánynak, — általunk bármennyire tisztelt egyének legyenek is tagjai •— ebben a formájában megszavazzuk. Amikor ugyanis a javaslat a nők választójogát a négy polgári iskola elvégzéséhez köti, akkor kizárólag és elsősorban a városi nők szavazati jogáról gondoskodik és lehetetlenné teszi a falu asszonyainak szavazati jogát. Ha még azt látnám, hogy intézkedés történik arról, hogy a jövőben esetleg megszerezheti a falusi nő is a szavazati jogot, akkor hozzájáruluék a javaslathoz. Minthogy azonban a négy polgári iskola elvégzése elengedhetetlen kellék, a falusi asszony pedig, aki mezei munkát, akar végezni, aki a családi háztartást a szó népies értelmében saját maga vezeti, a négy polgári iskolát el nem végezheti, a javaslathoz semmiképen nem járulhatok hozzá. Hogy a hadiözvegyek megkapják faluhelyen is a választójogot, — ami rövid idő múlva úgyis meg fog szűnni — ez oly csekélység, hogy figyelembe nem vehetjük. Igazán sajnálattal látjuk, hogy a városi nőkről annyira gondoskodik a javaslat, miszerint kimondja, hogy amennyiben valaki esetleg nem végezte el a négy polgárit, elég, ha valamely közművelődési egyesületnek a tagja, igy is megkapja a szavazati jogot. Az, hogy valaki milyen egyesületbe iratkozik be tagnak, esetleg valami filmegyesületbe, oly tág fogalom, hogy én attól tartok, hogy ezen a czimen a városi nők közül nemcsak azok kapják meg a szavazati jogot, akik. erre érdemesek, de megkaphatja akárki, a falun pedig az arra legérdemesebbek sem juthatnak hozzá. Én is vallom Vázsonyi Vilmos t. minister urnak azt a nézetét, hogy a nők a háború alatt oly híven, odaadóan teljesítették kötelességüket a férfiak helyett is, hogy megérdemlik azt, hogy a legnagyobb elismerés adassék meg nekik. De azt vagyok bátor kérdezni az igen t. igazságügyminister úrtól, hogy melyik nő teljesítette nehezebben kötelességét, melyiknek kötelességteljesitése járt sokkal nagyobb koczkázattal testi egészségére nézve is : a testi erőt meg nem kivánó szellemi munkát végző városi nő, vagy az a nő, aki áldozatkészséggel és kötelességtudással olyan munkát végzett a háború három esztendeje alatt és a negyedik esztendőben is, amelyhez a férfi ereje szükséges, amelyhez kevés a női test ereje, de ezt az erőt adta oda a férfi helyett és igen sok esetben saját egészségét ásta alá azért, hogy gabonát termeljen, hogy állatot tartson a hadseregnek és a lakosságnak ! Ez a nő teljesitette-e gyengébben az ő hazafias kötelességét, vagy az a nő, aki a városban helyettesitette a férfiakat ? Én nem akarom a falusi nőket minden tekintetben fölébe helyezni a városi nőknek, de legalább as egyenlő elbírálást .elvárnám a mostani demokrata kormánytól, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Az egyenlő elbánást, az egyenlően való méltánylást elvárhatnék és mikor az egyik osztálynak vagy az egyik rétegnek teljesen megadatik a választói jogosultság még azzal is, hogy képviselőivé is vá-