Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-764

180 764. országos ülés 1918 január 17-én', csütörtökön. különösen azért, mert, amint épen az imént emlí­tette a földmivelésügyi minister ur, a nagy száraz­ság következtében minden egyéb főzelék kiégett és igy minél inkább előrehaladunk az időben, különösen a szegShy néposztály, amely mist annak nagy ára miatt most képtelen vásárolni, annál inkább leszünk a burgonyára utalva. Fájdalom épen a nagy szárazság miatt a burgonyatermés is igen rossz volt Magyarországon, amennyiben daczára annak, hogy több, mint egy millió hold volt burgonyával bevetve, mindössze csak 28 millió métermázsa termett, talán még annyi sem. A burgonyatermés megállapítása előtt megjelent a 3310. számú pénzügyministeri rendelet, amely a burgonya forgalmának szabályozása felől ren­delkezett. Minthogy az emiitett rendeletben az áll, hogy a pénzügyminister adhat engedélyt burgonyának szeszszé való kifőzésére, azt kellett gondolni, hogy ez csak arra az esetre van preli­minálva, ha megfelelő burgonyatermésünk lesz ; mert azt hiszem, a tekintetben senki sem lehet ellentétes nézeten, hogy elsősorban a vetésre, másodsorban a fogyasztásra szánt burgonyát kell megőriznünk és csak harmad sorban adhatunk ipari vagy gyári czélokra. Ennek daczára a pénz­ügyminister ur a közélelmezési minister úrral együtt az 1913/14. évi termésből való szesz­kontingens 25%-át engedélyezte. Ez Magyar­országon körülbelül 10.000 vagont, tehát egy millió métermázsái tesz ki. (Ellenmondások a közéfen: Dehogy. Tévedés!) Méltóztassék szak­embereket megkérdezni. (Ellenmondások a középen.) Ugron Zoltán (Közbeszól). Elnök: Csendet kérek. Fényes László: A szeszgyáraknak adott kontingenst számítva, 10.000 vaggon, tehát egy millió métermázsa burgonya jön ki. Egy hang (a középen): De répából főzik! Fényes László: A burgonyára vonatkozó szeszkontingensről beszélek most, rátérhetek később a répára vmatkozó exkontingensre is. Egy hang (a középen).- Tévedés! Fényes László: Bocsánatot kérek, nem té­vedés. En nem a szeszt számítom, hanem a burgonyát. Egy millió métermázsa burgonyát főznek fel Magyarországon szeszszé különböző szeszgyárak. Csak Szabolcs vármegyében magá­ban 57 szeszgyár van, s itt magában 1400 vaggon burgonyát főznek ki. Az előbb emiitett általános rendelkezésen kivül megengedte a pénzügyministerium egyes vármegyéknek, igy Szepes és Sáros vármegyéknek, hogy a burgo­nyából való szesz főzéséhez való kontingenst ne az 1913 —14. évi szeszkontingens alapján szá­mítsák ki, hanem az 1910—11. évi szeszkontin­gens alapján, amikor tudvalevőleg az a legma­gasabb volt, mert az 1910—11. évi burgonya­termésünk rekordtermés volt, amikor a 100 métermázsát megközelítette egyes helyeken a burgonyatermés. (Mozgás a jobboldalon.) Az ily módon adott szeszkontingens többletek ismét kitesznek 200.000 mm. burgonyát — ez szak­emberek számítása, — ugy hogy ma a 28 millió mm. burgonyából 1,200.000 mm. burgonya szesz kifőzésére használtatik. Ezzel szemben felállítom a másik számítást, amely a termésből az élelmezés czéljait szolgálja. A 28 millió mázsa termésből a 10 milliónyi ős­foglalkozásu lakosság számára, átlagban fejenként 1 métermázsájával számítva, elvétetik 10 millió métermázsa. Az ország burgonya vetőmag-szük­séglete, 1 millió katasztrális holdat véve alapul és csak szükezi 9 métermázsát számítva holdan­ként, 9 millió métermázsa. Ez már 19 millió méter­mázsa. Marad tehát az ország másik 10 milliónyi lakossága részére, továbbá az I. Armee ellátására, — amelyet szintén mi látunk el — számítva to­vábbá a szállitásközben történő megfagyásokra és az állás következtében előforduló igen jelen­tékeny mennyiségű rodthadásra további 9 millió métermázsát. Hol van tehát 1.200,000 méter­mázsa a szeszfőzés czéljaira % Természetes, hogy igen- erős az aggodalom, hogy már tavaszszal épen a nagy városokban és ipari helyeken nem fogják tudni a lakosságot burgonyával, ezzel a fő élelmiczikkel ellátni. A rekvirálások ujabban is megindultak — már másodízben — és a köz­élelmezési ministerium legtutóbb leirt Szabolcs vármegyéhez, hogy szállitson be a megyéből 3000 vagon burgonyát. Az alispán, minthogy látta, hogy a már elhordott mennyiségeken felül a szabad készletekből ezt nem tudja fedezni, ideiglenesen, igen helyesen, beszüntette a burgonyaszeszfőzést Szabolcs vármegye 57 szeszgyárában azzal, hogy haladéktalanul jelentést tesz a pénzügyministernek és proponálni fogja, hogy mivel a közélelmezés és a rekvirálás veszélyeztetése nélkül nem tudja a 3000 vagon burgonyát beszállítani, a pénzügy­minister ur a burgonyának szeszszé való kifőzését szüntesse be. Liptai Béla: Ezt előbb kellett volna tenni ! Fényes László : Én egyáltalában helytelennek tartom, hogy akkor, midőn köztudomású tény, hogy igen sok helyen, fájdalom, zavargások voltak amiatt, hogy az az egy-két vagy négy-öt, vagy, mondjuk, 20 vagon burgonya, amelyre egy-egy ipari telepnek volt szüksége, nem jött meg és a munkásoknak nem volt mit enniök és midőn a tavaszszal kezdődő mezei munkák alkalmával épen a burgonya segíthetné ki a mezei munkásokat al­kalmazó gazdákat, mondom, helytelennek tartom, hogy akkor burgonyaszeszt főznek, mert hiszen a mi mezőgazdasági szeszre szükség van, azt ma a törköfy — a felállított központi szeszfőzdék — jelentékeny mértékben elláthatják és az ország szükségletét a répa ekszkontingens segélyével kielé­gítik. Egyéb ipari czélokra amúgy is csak a burgonya 5%-át engedik felhasználni. Ami pedig a szeszszé való kifőzés legfőbb érvét illeti, hogy t. i. az állat­állománynak a szeszfőzés közben előálló moslékra van szüksége, az nem áll meg, mert hiszen hogy ha annak az egy millió mm. burgonyának csak egy harmadát adják oda nyers burgonyában az állat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom