Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-761

100 761. országos ülés 1917 d< annak a felmentett embernek, ha résztvesz a párt­politikai mozgalmakban, azt a kétértelmű választ adta, hogy »ő nem olyan rossz politikus, hogy előre nyilatkozzék. »Ha a t. képviselő ur reám tudja bizo­nyítani, — ott vannak a naplók, keresse Id — hogy én Jékey főispánról a felmentésekkel kapcsolatban egyebet mondtam, ünnepélyesen bocsánatot fogok kérni a t. képviselő úrtól. De engedelmet kérek, amikor mostani állitásom hajszálnyira fedi azt, amit akkor mondtam, nem engedhetem, nem tűr­hetem szavaim elferditését ; a tényeken alapuló joga minden becsületes embernek, nekem is, önök­nek is, hogy szavai elferditése ellen tiltakozzék, hogy egy olyan kérdésben, amelyben hajszálnyira meg­maradtam eredeti álláspontom mellett és ahol be tudom bizonyitani, hogy igazat mondtam, és azt a képviselő ur is beismeri, és csak azzal akarja elütni, hogy a dolog »fehér asztalnál történt«, reám fogják azt, hogy szavaimat módosítottam. Ott, ahol nekem nincs igazam, magamnak tartozom azzal, hogy azt beismerjem. Hiszen elég kereken és világosan megtettem ezt abban a kér­désben, ahol ini'orrnáczióm tévesnek bizonyult. De azt nem fogom megengedni, hogy ott, ahol igazam van, ott, ahol szórói-szóra be tudom igazolni állításomat, a valósággal ellenkező dolgo­kat imputáljanak nekem és magyarázzanak bele nyilatkozatomba. És hogy a t. képviselő ur ahelyett, hogy az én szavaimat idézné, ami a kér­dést eldönti, azt mondja, hogy a képviselőházban ő hogyan formulázott és hogy az ellen nem tettem kifogást ; hát én a t. képviselő ur minden szavára nem emlékszem ; nekem se éjjelem, se nappalom nem volna, ha egyebet nem csinálnék, mint hogy rektifikáljak mindent, ami reám vonatkozó ferde dolgot állitanak. Kisebb gondom is nagyobb annál. De arra, hogy a képviselő ur itt, a ház szine előtt hogy formuláz, kevesebb súlyt fektethettem, mert hiszen azt, amit mondtam, itt mondtam, az min­denki előtt ismeretes volt. De igenis Szatmár vár­megye közönsége előtt, amely nem volt a házban és amely különösen a mai papir-szükség mellett, amikor a házban történteket a lapok csak rövid kivonatban közlik, nem is ismerhette beszédem tartalmát, ott igenis nem lett volna szabad a kép­viselő urnak előadásomat, vádamat olyan színben feltüntetni, amely legalább is félreértésekre és félremagyarázásokra ad alkalmat. Magam iránt tartozom azzal, hogy ezeket itt előadjam. Elnök: Napirendelőtti felszólalás keretében felvetett kérdésben vitának és határozathozatal­nak helye nem lévén, most rátérünk napirendünk tárgyalására. Annak első pontja : az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonat­kozó szerződésnek ideiglenes meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezésé­ről szóló törvénylavaslat (írom. 1403, 1422) har­madszori olvasása. Kérem Hoványi Géza jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hoványi Géza jegyző (felolvassa a törvény­javaslatot). zember 13-án, csütörtökön. Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvény­javaslatot harmadszori olvasásában : igen, vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot har­madszori olvasásában is elfogadja, és igy az alkot­mányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett át­küldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend második pontja : a külkereskedelmi- és külforgalmi viszonyok ideig­lenes rendezéséről szóló 1916. évi XLI. t.-czikk rendelkezéseinek az 1918. évre való kiterjeszté­séről szóló törvényjavaslat (írom. 1405, 1423) har­madszori olvasása. Kérem a jegyző urat. méltóztassék a törvény­javaslatot felolvasni. Hoványi Géza jegyző (félolvassa a törvény­javaslatot.) Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most fölolvasott törvényjavas­latot harmadszori olvasásban : igen vagy nem ? (Igen!) ^ A ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgya­lás és szives hozzájárulás czéljából átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend harmadik pontja : a, koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvényczikk, továbbá az ennek kiegészí­téséről szóló 1899. évi XXXII. és 1907. évi XLVII. törvényczikk, valamint az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló 1912. évi XX. tör­vényczikk némely intézkedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1365, 1380) harmad­szori olvasása. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék a törvényjavaslatot elolvasni. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavas­latot.) Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvény­javaslatot harmadszori olvasásban: igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadta és igy az alkotmányos tárgya­lás és szives hozzájárulás czéljából átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend negyedik pontja : az ország szent koronája egyik őrének megválasztásá­ról szóló törvén)i avaslat (írom. 1362, 1367) har­madszori olvasása. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavas­latot). Elnök : Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most felolvasott törvény­javaslatot harmadszori olvasásban: igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadta és igy az alkotmányos tárgya­lás és szives hozzájárulás czéljából átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend ötödik pontja : a lap­biztositék letételére vagy kiegészitésére az 1915. évi V. törvényczikkben megszabott határidő meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom