Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-761
761. országos ülés 1917 deczember 13-án, csütörtökön. 99 kai. Ezt a nyilatkozatot a szatmárvármegyei főispán UT tényleg megtette. Ami a'másik kérdést illeti, t. i. a hirlapjegyzések kérdését, ebben a tekintetben készségesen és örömmel konstatálom, hogy a helyzet nem ugy áll, mint ahogy első inforniáczióm után gondoltam. Tényleg történt kisérlet a főispán ur nevének felhasználásával hatnia egyes munkapárti felmentettekre, hogy Írjanak alá erre az újságra, de készséggel konstatálom, hogy amint ezt a főispán ur megtudta, gondoskodott róla, hogy tudomásra jusson, miszerint ő minden ilyen dologtól teljesen távol áll. Készséggel konstatálom tehát, hogy ebben a tekintetben formulázott vádam téves információn ala*pult. Ezeket kivántam megjegyezni. (Helyeslés jobbidői.) Nagy Vincze: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök : Nagy Vincze képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása czimén kér szót. Gondolom, a t. ház az engedélyt megadja. (Halljuk! Halljuk !) Nagy Vincze : Tisztelt képviselőház ! Amiker konstatálom, hogy gróf Tisza István képviselő ur a Jékey Sándor főispánra vonatkozó vádjai második részét teljesen visszavonja, illetőleg azoknak alaptalanságát maga is belátja és itt a ház előtt elégtételt adott a megvádolt főispánnak, szavaim félremagyarázása czimén kell hogy szót kérjek és reá mutassak arra, hogy amit gróf Tisza István képviselő ur most kifogásolt, hogy ott, Szatmár város közgyűlésén mást mondottam volna, mint itt a képviselőházban, az nem egészen igy áll. Mert méltóztassék megnézni azt a képviselőházi naplót, amely a ház azon üléséről szól, amelyben a képviselő úrral szemben foglalkoztam a Jékey Sándor ellen irányitott váddal. Azt mondottam, hogy Tisza István Jékey Sándort a felmentések körül pártpolitikai eljárással, tehát azzal vádolta meg, hogy ott pártpolitikát érvényesít. Ezt mondtam itt a házban és akkor nem tartotta érdemesnek a képviselő ur, hogy felszólaljon és ezt kifogásolja ; épen ezért elmondhattam ugyanezt Szatmár város közgyűlésén is. (Helyeslés balfelől.) Ehhez még csak azt kell hozzátennem, hogy az, hogy Jékey Sándor a felmentések körül pártpolítikát követett volna, tényleg nem igazolódott be. Ezt a vádat a képviselő ur most oda módosítja, hogy egy fehér asztal fölötti elszólást igyekszik nagy krimennek feltüntetni. De hogy a főispán a fölmentések körül pártpolitikát követett volna, ezt nemcsak nem bizonyítja, de ma már nem is áüitja a képviselő UT. Elnök". Gróf Tisza István képviselő személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kér szót. (Zaj balfdől.) Gr. Tisza István: T. ház! A t. képviselő ur azt mondja, hogy én erre a bizonyos nyilatkozatra vonatkozó vádamat most oda vagy ide, vagy nem tudom hová módosítom. Ezt kereken tagadom. Ez ellentétben áll a tényekkel. Én egy hajszálnyit se módosítok, hanem a t. képviselő ur ferde beállításával szemben helyreállitom szavaimnak precziz világos értelmét. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Soha mást nem mondtam, mint amit állítottam ma is, hogy a szatmárvármegyei főispán ur ezt a kétértelmű nyilatkozatot tette. Ismétlem tehát, hogy a képviselő ur vakmerően ellentétbe helyezkedett a tényekkel. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől. Zaj és közbeszólások a szélső baloldalon.) Elnök : Nagy Vincze képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. Gondolom, a t. ház megadja az engedést. (Zaj.) Nagy Vincze: T. képviselőház! Nagyon csodálkozom gróf Tisza István képviselő urnak azon a hangján, amelyet épen a tényállásnak olyatén módosulása után használ, amikor az ő Jékey Sándorral szemben való fellépése igaztalannak bizonyult és amikor ezt kénytelen itt beismerni. Ilyen körülmények közt ezt a hangot én igazán kifogásolom és én utasítom jogosan vissza. (Helyeslés balfelől, zaj a. jobboldalon.) Ismétlem — és méltóztassék itt disztingválni — amikor én itt a képviselőházban felállottam és beszédemet elmondtam, Tisza István képviselő ur jelen volt és akkor nem kifogásolta, hogy az ő vádját ugy formulázta ni, hogy »Jékey Sándor a föl mentések körül pártpolitikát érvényesit.« Ezt igy mondtam, erről tanúság a napló ; a képviselő ur jelen volt ós nem tette ezt kifogás tárgyává. (Ugy van ! balfelől.) Én nem ferdítek, nem módosítok, egyedül a képviselő ur módosít, módosítja vádját oda, hogy fele a vádjának nem is igaz, a másik fele pedig arra az egyediili konkrét esetre vonatkozik. Azt pedig talán a kéjiviselő ur is be fogja látni, hogy ha ez az egyedüli eset lett volna a támadás alapja, akkor talán mégsem lett volna méltó, világháború idején egy ilyen konkrét esetet a fölmentések körüli vádként ide hurczolni és megvádolni egy főispánt, akinek azóta már két törvényhatóság igazat adott gróf Tisza István képviselő ur alajatalan vádjaival szemben. (Ugy van ! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Gróf Tisza István képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kivan szólni. Polónyi Géza : Talán elég lenne már ! (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Elnök: Gondolom, a ház megadja az engedélyt. Gr. Tisza István : Engedelmet kérek, a képviselő urnak lehet elég, de én tartok arra — abban őszültem, vagy kopaszodtam, de mindenesetre vénültem meg — hogy sem Nagy Vincze, sem senki más soha nem fogja és soha nem tudta rámbizonyitani, hogy egy hajszálnyira is eltértem volna az igazságtól (Zaj balfelől.) és ezt a becsületesen megszerzett erkölcsi tőkémet senki által kikezdetni nem engedem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Itt nem beszédekről, hanem tényekről van szó, nem arról van szó, hogy a képviselő ur mit formulázott, hanem az a kérdés, hogy én mit állitottam. Én Jékey főispánra vonatkozólag soha mást nem állítottam, mint azt, hogy ő akkor, mikor megkérdeztetett az iránt, hogy lesz-e bántódása 13*
