Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-745

118 745. országos ülés 1917 ('Halljuk.' Halljuk! a jobboldalon.) A helyzetről röviden azt állapíthatom meg, t. ház. hogy az nem javult, sőt talán relatív értelemben szólva, roszszabbodott, relatíve azért, mert a jelen kormányzat, illetőleg az uj kormányzat abban a kellemes helyzetben volt, hogy átvett egy kész szervezetet, amelyet tetszése szerint kibővithetett, módosíthatott, javíthatott. Eitner Zsigmond: Elég rossz szervezet. Nem lehet egyszerre jóvátenni. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Mándy Sámuel: Épen azt mondom, hogy a jelen kormányzatnak, már az Esterházy-kormányzatnak is módja volt jobbá tenni és még hozzáteszem azt is, hogy a termés előtt vették kézbe az intézményt, ami igen fontos terminus. Épen a volt ministerelnök ur, gróf Esterházy Móricz annakidején magyarázta a múlt kormánynyal szemben, — megjegyzendő, hogy sok részben helyeseltem kifogásait — hosszasan magyarázta, hogy már rengeteg a rendeletek száma, egyik ellentmond a másiknak, azokban senki el nem igazodhatik. És a kormány nem tartja kötelességének, azokat egyesíteni és összesítve kiadni a hatóság és a közönség számára. (Mozgás.) T. ház ! Az az államférfiú, aki ezt kifogásolta, kormányra jutott. Igaz, hogy rövid ideig volt kormányon, de az intézkedést megtehette volna és ez ma sincs meg. (Mozgás és zaj a baloldalon. Felkiáltások : Nem volt ideje !) Azóta annyi rendelet jutott napvilágra, hogy igazán se szeri, se száma. Most én kérem . . . (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Einök (csenget) : Csendet kérek. Mándy Sámuel: . . . méltóztassék e kérdést fontolóra venni, hogy nem volna-e czélszerü ezeket a rendelkezéseket összeszedni, az elavultakat és ellentmondókat eliminálni és együttesen kiadni. (Zaj a baloldalon.) Ebben talán egyetérthetnénk, hiszen ez nem politikai kérdés. A rendeletek elkésett megjelenése napirenden van, sőt most már ez állandósult. E tekintetben rekordot ért el az a rendelet, mely a hordók árát körülbelül a szüret végén makszimálta, mikor természetesen már minden ember beszerezte a hordóit. Sok hiba van; volt hiba a múltban is. (Felkiáltások balfelöl: De mennyi!) ... De az az eleje volt! Senki sem állította ezen az oldalon, hogy hibák nincsenek. Az első évben ez nem volt máskép sehol a világon. Én különben is azt tartom, hogy ugyanazon okokból, melyek miatt a közélelmezési hivatalt felállították, nem a közélelmezési hivatalt, hanem a közellátási hivatalt kellett volna ós kellene ma is felállítani és erre a háború után is lehet szükség. A pénzügyminister urnak, a földmivelésügyi minister urnak, a kereskedelemügyi minister urnak van elég dolga a háború alatt és után is, ha ők közellátási és közélelmezési kérdésekkel naponta nem is fognak foglalkozni. Különben is egy kézben nagyobb eredmény ktőber 20-án, szombaton. várható a közellátási ministertől, ha az ügyeket ahhoz értően kezeli, vaskézzel vezeti és arra való igazi szakértőkkel megfelelő apparátust állit fel. Én hiszem, hogy ha a közellátási hivatal felállíttatott volna, akkor már talán túl lennénk az ipari czikkek árának sokat vitatott ós követelt makszimálásán. Már ott tartottunk a Tiszakormány alatt, hogy annak kereskedelmi ministere is kilátásba helyezte különösen a mezőgazdasági szükségletet képező ipari czikkek árának makszimálását. A jelen kormány tagjai közül különösen a földmivelésügyi minister ur nemcsak követelte azt itt ezen oldallal szemben, hanem programmjában itt is megígérte, de máig sem teljesült. Hibának kell minősítenem, hogy az egyes mezőgazdasági termeivények ára is későn és sokszor nem megfelelően szabályoztatott. Eelhozom a mák dolgát. Mikor a mákot elvetették a gazdák, annak forgalmi ára körülbelül 500—600 korona volt métermázsánkint. Tekintettel arra, hogy a mákból holdankint egy-két métermázsa terem, ez, azt hiszem, ma magas árnak nem is volt mondható. Mégis, mikor a termés betakarittatott, a t. kormány a mák árát meglepetésszerűen 250 koronában állapította meg. Mi ennek a következménye? Azt fel sem hozom, hogy azóta nehéz mákot a megállapított áron szerezni, de az lesz a következménye, hogy mákot jövőre nem fog senki sem termelni. Ugyanez áll a babra. Ezeket csak azért említem meg, hogy a földmivelésügyi minister urnak szíves figyelmébe ajánljam, hogy épen igy fogunk járni, ha a háború tovább tartana, a búzával és rozszsal is. Mert merem állítani, a jövő évi termés elvetett területe már lényegesen kisebb lesz, mint a múlt évi volt, pedig most az időjárás megfelelő. Eitner Zsigmond: Szántani sem lehetett a szárazság miatt. Mándy Sámuel: Nem lehet Zalamegye valamelyik részéről szólani és aztán általánosítani. Általában Magyarországon az időjárás most elég megfelelő. Nem azért lesz kevesebb a bevetett terület, mert az időjárás volt rossz, arról nem lehet beszélni. (Zaj balfelol.) Vertán Endre: Az nem számit! (Zaj balfelol. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Mándy Sámuel: Azért lesz kevesebb, mert a kenyérmagvak háború negyedik esztendejében, midőn a munkabérek oly magasak, midőn az iparczikkek ára horribilis, alacsonyan van megállapítva. Eitner Zsigmond: Tavaly önök makszimálták! Mándy Sámuel: Nem tavalyról beszélek. Én elég magasnak tartottam a múltban is, de arról akarok szólni, hogy az iparczikkek drágasága ebben az esztendőben lett olyan óriási... Pető Sándor: Azokat kellene leszállítani, de nem a gabona árát felemelni. Mándy Sámuel: Hát tessék leszállítani. Én