Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-756
november 30-án, pénteken. 469 756. országos ülés 1917 veszteségek, másfelől azon veszteségek fedezésére, ami a jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlanok, továbbá a hadszintéren lévő épületek értékcsökkenéséből érheti a jegybankot. Ezen hadi veszteségtartalék dotácziójára 20 milliót szánt a törvényjavaslat, azzal a megszorítással, hogy amenynyiben ez egészben vagy részben az 1922. évig fel nem használtatnék, a fel nem használt rész az újonnan létesitendő valutatartalék javára esik. Ennek a valutatartaléknak létesítése két okkal van támogatva a törvényjavaslatban. Az egyik az, hogy az aranykészletek tetemesen megcsökkentek, a másik pedig, hogy a külföldi értékre szóló fizetési eszközöket lehetőleg biztosítani kell. A valutatartalék dotácziójára elsősorban azt az összeget kívánja a törvényjavaslat igénybe venni, amely a jegybanknak a háború alatt kontrahált valutaüzleteiből származik, amely nyereségek eredetüknél és a jegybank feladatainál fogva rendes, olyan üzleti nyereségnek nem tekinthetők, amelyek alapszabályszerü nyereségfelosztás tárgyát képeznék. Ezek az összegek, t. képviselőház, 1917. évi szeptember 30-áig 255 millió 186.541 korona 79 fillért tesznek ki és ezek az imént vázolt okokból — amelyek szerint t. i. rendes üzleti nyereségnek nem tekinthetők — a jegybank könyveiben az »egyéb tartozások« czimü rovatban számoltatnak el, mint átmeneti számadási tételek. A valutatartalék további dotácziójára a törvényjavaslat, a jegybank ezentúl kontrahálandó vlautaüzleteit és magának a tartaléknak kezeléséből származó üzleti eredményeket köti le. Gondoskodni kíván a törvényjavaslat arra az esetre is, ha a jegybank szabadalma időközben megszűnik és erre az esetre akként rendelkezik, hogy a szabadalom megszűnése után ez a valutatártalék :i két állam javára fog esni, az alapszabályok 102. §-ában kontemplált megoszlási kulcs szerint. Végül, t. képviselőház, intézkedik a törvényjavaslat arra nézve is, hogy elfogadás esetén ez a törvényjavaslat, mint törvény, csak akkor lép hatályba, ha Ausztriában megfelelő törvényben a háborús évekre a hadinyereségadó az osztrákmagyar jegybankkal szemben kirovatik, valamint egyáltalán ha a hadinyereségadóra, továbbá a kontemplált két rendkívüli tartalékra vonatkozó azonos törvényhozási intézkedések megtétetnek. Ezek előrebocsátása után kérem a t. képviselőházat,. hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Senki feljegyezve nincsen. Kérdem a t. házat, kíván-e még valaki szólni. (Senki!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház általánosságban, a részletes vita alapjául az Osztrák-Magyar Bank által fizetendő hadinyereségadóról és az Osztrák-Magyar Banknál rendkivüli tartalékok létesítéséről szóló törvényjavaslatot, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—7: §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat ezzel általánosságban és részleteiben is elfogadtatván, harmadszori olvasásának idejére vonatkozólag napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Most megteszem javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton, deczember hó 1-én délután 3 órakor tartsa meg s annak napirendjére tűzze ki, első pontul a bortermelési adóról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, második pontul az Osztrák-Magyar Bank által fizetendő hadinyereségadóról és az Osztrák-Magyar Banknál rendkívüli tartalékok létesítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, végre harmadik pontul a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-cz. hatályának ujabb meghoszszabbitására és egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Méltóztatnak napirendi javaslatomat, elfogadni? (Igen!) Ezt tehát határozatílag mondom ki. Áttérünk a sürgős interpellácziók meghallgatására. Elsősorban Fényes László képviselő ur fogja interpelláczióját előadni, melyet a kereskedelemügyi minister úrhoz intéz a magyar királyi állami telefonkezelőnők sérelmei és anyagi helyzete tárgyában. Fényes László kéjyviselő urat illeti a szó. Fényes László : Ezen a nagy napon, amikor hosszu, keserves esztendők vigasztalan szomorúságai után végre a béke első sugara nemzetünket reménynyel tölti el, nem tudok anélkül felszólalni, hogy ezt is legalább néhány szóval meg ne említsem és ezáltal a békét a magam részéről is ne követeljem. Szólanom kell a tisztviselő-társadalom rendkívül súlyos helyzetben lévő osztályáról, a magyar királyi állami távbeszélőhálózat kezelőnőiről és nemcsak a telefonnak, hanem a postának és távirdának is minden napidijasáról. T. ház ! Két napja, hogy a magyar királyi állami telefonkezelőnők egy előttük sem kedves cselekedettel voltak kénytelenek dokumentálni azt, hogy sorsuk immár el nem viselhető és sem anyagi helyzetüket, sem egyéb sérelmeiket tovább tűrni nem hajlandók. Kötelességet teljesítek elsősorban az állam jól felfogott érdekei iránt, de kötelességet azok iránt a kötelességüket teljesítő tisztviselők iránt is akkor, mikor idejövök panaszaikkal és sérelmeikkel és kérem a minister urat. kérem a házat, hogy az előadandó tényállást
