Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

november 30-án, pénteken. 468 756. országos ülés 1917 ugy ért, hogy nem lévén semmiféle edényük, a melybe beleszüretelhessenek, kénytelenek voltak boraikat potom olcsón, a mai viszonyokhoz képest féláron, vagy esetleg azon alul is elkótyavetyélni oly egyesek kezére, akik egyenesen erre spekuláltak és hordókkal a helyszínén megjelentek. Hogy ezeket a termelőket mentesítsük az adó alól — miután a törvény kimondja, hogy a termelő fizeti az adót, ha eladta is borát — azt vagyok bátor javasolni, hogy a 18. §-ba ujabb, utolsó bekezdéseképen vétessék fel a következő pótlás. (Olvassa:) »Az 1917. évi termésből deczember hó 1-je előtt eladott bor után járó bortermelési adó, ha a termés 50 hektolitert nem halad meg, a vevőt terheli.« Mondom, tekintet nélkül arra, hogy elszállitotta-e, vagy ott van még, a Tevőt terheli, nem az eladót. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki 8201111? (Nem.) A ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministereínök: T. ház! Korábban már voltam bátor kijelenteni, hogy ilyen alapon hozzájárulnék egy módosításhoz és azért részemről is kérem annak elfogadását. Elnök: Szólni senki sem kivan. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést akkép fogom szavazásra feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 18. §-t változatlanul a pénzügyi bizottság szövegezésében. Amennyiben ezt elfogadná a ház, fel fogom tenni a kérdést Mattá Árpád képviselő ur indítványára, amely a 18. §-nak harmadik bekezdéseképen toldatnék be. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház a 18. §-t változatlanul, igen,"vagy nem? (Igen!) A ház a 18. §-t változatlanul elfogadja. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 18. §-hoz toldásképen harmadik bekezdésül Mattá Árpád képviselő ur indítványát ? (Igen I) A ház az indítványt elfogadja. Következik a 19. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 19—28. §-ohat, amelyele észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat igy általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során ,fogok a háznak javaslatot tenni. Áttérünk a napirend második pontjára: az Osztrák-Magyar Bank által fizetendő hadinyereségadóról és az Osztrák-Magyar Banknál rendkívüli tartalékok létesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1404,1412) általános tárgyalására. Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó : T. ház ! A tárgyalás alá kerülő törvény .az 1916. évi XXIX. t.-cz. 27. §-ában foglalt azon rendelkezésnek kivan eleget tenni, amelyek szemit az Osztrák-Magyar Bank hadinyereségadóját külön törvényben kell szabályozni. Ez a rendelkezés indokolt is, különösen két körülménynél fogva, amelyek közül az első az, hogy a jegybank megadóztatására nézve különleges rendelkezések foglaltatnak egyfelől a bankalapszabályok 92. §-ában, másfelől az 1899. évi XXXVII. t.-cz. 6. §-ában. A másik körülmény, amely az eltérést a jegybank hadinyereségadójának megállapítására nézve egyéb társaságok hadinyereségadójának megállapításával szemben indokolja, az, hogy a bank hadinyereségei lényegesen különböznek egyéb társaságok hadinyereségétől és pedig azért, mert ezek a nyereségek szoros összefüggésben vannak azokkal a törekvésekkel, amelyekkel a két állam kormányai a hadviselés czéljaira szükséges pénzeszközök beszerzését czélozzák. Figyelembe veendő ennek megemlítésénél az is, hogy mig a jegybanknak egyéb kereskedelmi hitelüzletei a nagymérvű bankjegykibocsátás következtében beállott pénzbőség folytán lényegesen csökkentek, addig a két államnak nyújtott igen jelentékeny kölcsönök folytán a bank olyan tetemes kamatbevételt ért el, hogy ennek következtében mind a három háborús évnek a zárlata jelentékeny jövedelemtöbbletet mutat. A bank hadinyereségadójának alapjául a törvényjavaslat mindhárom háborús évnek, az 1914., 1915. és 1916. éveknek az előző három év átlagos tiszta jövedelmeivel szemben elért jövedelemtöbbletét veszi és ennek 80 százalékát veszi igénybe hadinyereségadó czimén. Ennek szem előtt tartásával megállapítandó, hogy a jegybanknak a három háborús évre eső jövedelme kitesz 302 millió 473.568 korona 86 fillért, az előző három év átlagos jövedelme pedig 115,813.636 korona 38 fillért, ugy hogy a háborús években elért jövedelemtöbblet 186,659.932 korona 48 fillér., amelynek 80 százaléka mint kirovandó hadinyereségadó 149,327.945 korona 98 fillérre rug, amely összegből Magyarországra a bankalapszabályok 102. szakaszában szabályozott eljárás figyelembevételével 54,620.493 korona 99 fillér esik. A törvényjavaslat szerint ez a hadinyereségadó a törvény kihirdetésétől számítandó 30 napon belül lesz az államkincstárnak megfizetendő és pedig készpénzben, a hadikölcsönkötvényekben való fizetés kizárásával, amely korlátozatást indokolttá teszi az, hogy egyfelől az államnak készpénzszükséglete forog fenn, másfelől pedig az, hogy ha nem készpénzben teljesíttetnék a bank részéről az adófizetés, akkor az ő teljesítménye jelentékenyen kevesebb volna. Megjegyzendő, hogy a törvényjavaslat szerint az 1917. évre eső hadinyereségadó kiszabása külön törvényhozási intézkedésnek tartatnék fenn, amit indokol az, hogy a számadások- lezárása előtt szabatos előterjesztést e tekintetben a törvényhozás elé terjeszteni nem lehetett. Igen nevezetes intézkedése a törvényjavaslatnak a két rendkívüli tartalék létesitésére vonatkozó terv. Az egyik a hadi veszteségtartalékot kívánja létesíteni, egyfelől a jegybank birtokában lévő, moratórium alá eső váltókból őt érhető