Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-756
466 756. országos ülés 1917 november 30-án, pénteken. kvalifikáltabb hegyvidéken pedig 5—9 koronán is adtak el nem is a*zu-, hanem közönséges borokat, más helyeken bizony a bor ára két korona körül mozgott épen azért, mert hordóhiány volt és hogy itt a vevő tette zsebre a nyereséget, az kétségtelen. Azért épen a kisebb gazdákra nézve, akik olyan viszonyok között vannak, hogy nem segíthetnek magukon s akiknél viszonylag nem oly jelentékeny a jövedelem, belemennék oly módosításba, hogy ha 50 hektoliteren alul volt a termés és már eladták, akkor ne ők, hanem a vevő, aki a nyereséget a hordók révén zsebre dugta, fizesse az adót. Ily határozati javaslat készül is és ebbe belemennék a kísdazdákra' nézve. (Helyeslés.) De nem mehetnék bele azokra nézve akik jelentékeny összegeket nyertek. Hiszen általánosságban ezt kimondani nemcsak veszélyesnek, hanem a legigazságtalanabb dolognak is tartanám, amikor nálunk akárhányan vannak, akik százezreket, sőt milliókat dugtak zsebre. Most azért, mert korán adták el, ezek nem részesülhetnek előnyben. Sokszor a kereskedő drágábban vette meg a bort és időközben árhanyatlás állván be, nem tudja oly áron értékesíteni, mint ahogy vette. Ily esetek is vannak. És most nem mehetek bele abba, hogy a nagytermelők, akik óriási összegeket kaptak, meneküljenek és a vevőkre hárítsam ezt a terhet. Ez — mondom — a legnagyobb igazságtalanság lenne, mert a nagyobb termelő tudott gondoskodni magáról. Egész bortermelésünket megbénítaná, ha utólag a vevő lenne kénytelen ily teherrel számolni. En tehát, ha oly módosítás adatik be, amilyent említettem, szívesen hozzá fogok járulni. (Helyeslés.) Végül méltóztassék megengedni, hogy én a jövedéki büntető eljárás tekintetében felhozottakra reflektáljak. (Halljuk! Halljuk/) A törvényjavaslatba semmi más nincs felvéve, mint azok a szokásos büntetőhatározatok, amelyek más ily fogyasztási adótörvényekben is benne vannak. Szórói-szóra onnan vannak ide felvéve. Mikre szorítkoznak ezek a büntetőhatározatok? Kettőre. Először is, ha egyszerű mulasztás vagy más rendellenesség forog fenn, akkor adminisztratív birság alkalmaztatik, amely 10-től 1000 K-ig terjedhet. Itt t. i. nagyobb összeget is meg' kell állapítani, mert különben az, aki nagyban manipulált borral, ha\50 K-ra büntetik, engem kinevet, hiszen 50 K-át egy kézlegyintéssel ki tud fizetni. (Igaz! TJgy van!) Azt hiszem, adminisztratív birságnak az 1000 K sem sok. Másodszor mi van itt? Az van, hogy aki szándékos mulasztást követ el, szándékosan el-, rejti, eltitkolja a bort, azt büntetik meg 4—8szorosan. Polónyi Géza: A mulasztás is benne van! Wekerle Sándor ministereinók: Nem az adminisztratív hatóság, de a biróság bünteti. Ez a 4—8-szoros büntetés a mi rendes büntetőjogi eljárásunknak felel meg. Itt azonban a szándékosság kívántatik meg. Mihelyt a biróság elé viszik a dolgot, a biróság a roszszándékot megállapítja. Különben igaza van Polónyi Géza képviselő urnak abban, hogy ez a 4—8-szoros birság a jövedéki büntető eljárásban bizony nem szokott Magyarországon alkalmaztatni. Méltóztassék megnézni a dolgot: pénzügyi kezelésünknél mily kevés esetre szorítkozik a 4—8-szoros büntetés alkalmazása a biróság előtt. Ismétlem: ezekre nézve a biróság dönt, másodsorban pedig a királyi tábla. Az elévülés tekintetében sincs a törvényjavaslatban egy jottányival sem több, mint, ami a pénzügyi törvényekben meg van állapítva általában. Megnyugtathatom tehát a tisztelt házat, hogy itt nincs szó ujitásról, hanem tökéletesen azoknak a sémáknak alkalmazásáról van szó, amelyek benne vannak törvényeinkben. Ezek előrebocsátása után kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni A vitát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a bortermelési adóról szóló törvényjavaslatot: igen, vagy nem ? (Igen I Nem!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem elsősorban a czim felolvasását. Hoványi Géza jegyző (olvassa a czimet, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §4). Elnök: A niinisterelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministereinók: Vagyok bátor a t. házat kérni, hogy az 1. §. utolsó sorában e szót: »máslás«, mely tévedésből került ide, törülni szíveskedjék. (Helyeslés.) Ez a szöveg t. i. helyesen így van: »készitett törkölybor (lőre) adó alá nem esik«. Tehát a » máslás « szónak törlését kérem. Hoványi Géza jegyző: Polónyi G-éza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Nekem a t. pénzügyminister" úrhoz egy kérdésem, illetve kérelmem volna. Az a meggyőződésem, hogy ez a törvény, ha életbelép, különösen azokat a' szegényebb, sőt egészen szegény bortermelőket, akiknek 1-2-3 hektoliter termésük van, rendkívül fogja sújtani. Azután emlékezetem szerint — meglehet, hogy rosszul emlékszem — annak egyik oka, hogy Ausztriában nem szavazták meg a törvényt, épen az volt, hogy a községi adminisztrácziót ez oly mértékben vette volna igénybe, vagy a személyzetnek akkora szaporítását vonta volna maga után, hogy ezt nem látták arányban lévőnek azzal a haszonnal, mely belőle a kincstárra származik. Nálunk nem közömbös dolog az, hogy a községi jegyző már ugy is valóságos omnibusz.
