Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-752

¥62. országos ütés 1917 november 20-án, kedden. 351 Bemutatom a t. háznak Huszár Károly (sárvári) képviselő ur levelét, melyben folyó évi november hó 18-tól kezdődőkig 30 napi szabadságidő engedélyezését kéri. A házszabályok 257. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A ház Huszár Károly képviselő ur részére a kért szabadságidőt engedélyezi. A házszabályok 229. §-a értelmében bemutatom mindazon indítványok jegyzékét, amelyekre nézve a ház még nem határozott. Tudomásul vétetik. Közlöm a t. házzal, hogy a magyarországi református és ágostai hitvallású evangélikus egyházaknak a reformáczió négyszázados évfordulója alkalmából folyó évi október hó 31-én tartott országos jubiláris emlékünnepélyén a ház elnöksége részéről megjelentem. Tudomásul vétetik. Bemutatom a t. háznak Abauj-Torna, Békés, Esztergom, Hont, Jász-Nagykun-Szolnok, Pozsony, Szolnok-Doboka, Ugocsa és Zemplén vármegyék, valamint Győr és Nagyvárad városok közönségének feliratait, a katholikus autonómia megvalósítása és az összes felekezetek alsó papságai illetményeinek rendezése tárgyában; AlsóFehér, Jäsz-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegyék, valamint Nagyvárad város közönségégének feliratait a birtokpolitika terén teendő törvényhozási intézkedések tárgyában; AbaujTorna, Bács-Bodrog és Vasvármegyék közönségének feliratait a törvényhatósági bizottság tagjainak, valamint a. tisztviselőknek fokozottabb büntetőjogi védelemben való részesítése iránt; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Komárom város közönségének feliratát április 11-ike helyett márczius 15-ének nemzeti ünnepként leendő törvénybe iktatása iránt; Békés vármegye közönségének feliratát, valamint a budapesti egyetemi és főiskolai ifjúsági elnököknek Zsembery István képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét a magyar állam területi épsége elleni támadások tárgyában; Veszprém vármegye közönségének feliratát, a vármegyei alkalmazottaknak a háború alatt teljesített szolgálati idejüknek kétszeresen való számítása iránt; végül a III. budapesti országos református zsinatnak gróf Tisza István képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét az 1848. évi XX. t.-cz. teljesmérvü végrehajtása tárgyában. Mindezen feliratok ós kérvények a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy több képviselő ur sürgős interpelláczió előterjesztésére kért tőlem engedélyt és én azt a következő képviselő uraknak meg is adtam • Grőf Tisza István képviselő urnak, aki a Lengyelország sorsára vonatkozó hírlapi közlemények tárgyában kívánja a ministerelnök urat interpellálni, továbbá báró Perényi Zsigmond, Polónyi Géza, Bakonyi Samu, Landauer Béla és gróf Andrássy Gyula képviselő uraknak, akik ugyancsak a ministerelnök úrhoz kívánják sürgős interpelláczióikat intézni, valamennyien az osztrák birodalmi tanácsban Magyarország ellen elhangzott támadások tárgyában, végül Fényes László képviselő urnak, aki a cseheknek a hadseregben történt legutóbbi árulásáról óhajt a honvédelmi minister úrhoz sürgős interpellácziót intézni. Mindezek az interpellácziók a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása után fognak előterjesztetni, Jelentem még a t. háznak, hogy napirendelőtti felszólalásra adtam engedélyt gróf Tisza István és Landauer Béla képviselő uraknak, akik a következő ülés napirendjének megállapítását megelőzően fogják felszólalásaikat elmondani. Most a ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Hallljuk!) Midőn az'1917/18. számadási évre vonatkozó állami költségvetést és azzal kapcsolatosan a bevételek fokozására irányuló több javaslatomat vagyok bátor a t. háznak előterjeszteni, felhasználni kívánom ezt az alkalmat arra, hogy legalább főbb vonásokban nyújtsam képét pénzügyi helyzetünknek. (Halljuk! Halljuk!) Ezt a költségvetést, amelyet előterjesztek, még ez év tavaszán hivatali elődöm állította össze, én csak hozzácsatolt jelentésemben kiegészítettem azt az eltérések kimutatásával, amelyben fel vannak tüntetve azok a szükségletek, amelyek azóta merültek fel s fel van tüntetve ellensúlyozásul az a várható több, vagy uj bevétel, mely fedezésükre fog szolgálni. Immár elodázhatatlanná vált az uj költségvetésnek előterjesztése. Ma is az 1914—15-iki költségvetés korlátai közt mozgunk, erre alapitvák azóta hozott felhatalmazási törvényeink; pedig mennyi változás állott be azóta- Nemcsak a keretek tágultak, hanem egészen uj kiadási tételek keletkeztek, egészen uj bevételi források tárultak fel, ugy, hogy bármennyire ingatag is az az alap, melyre a háborús viszonyok miatt helyezkedhetünk, már a helyesebb elszámolás lehetősége, az áttekintés és ellenőrzés megkönynyitése végett is uj költségvetésre van szükségünk. (Helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) Nem a tényleges kiadásokat és bevételeket tünteti fel ez a költségvetés. Hisz legjelentékenyebb kiadásaink, a háborús kiadások nem is foglaltatnak benne. Külön felhatalmazás alapján a mutatkozó szükséghez képest járulunk e kiadásokhoz s rendkívüli eszközökkel fedezzük azokat. Még államháztartásunk többi része sincs mindenben a tényleges állapotnak megfelelően feltüntetve, hanem a normális viszonyok közt minden valószínűség szerint előálló kiadásokat és várható bevételeket mutatja. Különösen az üzemeknél a folyton emelkedő munkabérek, a dráguló anyagbeszerzés jelzői a rendkívüli álla-