Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.
Ülésnapok - 1910-752
november 20-án, kedden. 352 752. országos ülés 1917 pótoknak. A fogyasztási adóknál és a dohányjövedéknél a fogyasztási czikkek hiánya befolyásolja hátrányosan a bevételeket. Egyedül a háborús kiadásokra elszámolt hadügyministeri és honvédelmi ministeri kiadásoknál, valamint az egyes tárczáknál a rendszeresített személyzet kiadásainál várható megtakarítás, mert sok állás nincs betöltve, mig másfelől a rendszeresített összes személyzetnek költségei fel vannak véve a költségvetésbe. Ujabb kiadásként fel van véve 3,400.000 korona a létszámon felül a tényleges szolgálatban visszatartott nyugdijasok illetményeire, 6 millió korona az előléptetéshez megkívánt várakozási idő leszállítása folytán előällott.többkiadásra (Helyeslés balfelöl.) s 60 millió korona az alkalmazottak családi pótlékának felemelésére. (Elénk helyeslés balfelöl.) Ugyancsak a személyi kiadások növelésére irányoztatott elő 500.000 K a földmivelési tárczánál az intenzivebb gazdálkodás ellenőrzésére, (Élénk helyeslés balfelöl.) a vallás és közoktatási tárczánál 1,200.000 K a határszéleken felállítandó állami iskolák és óvodák személyzetére, (Általános élénk helyeslés.) 100,000 K a hajdudorogi püspökség erdélyi ekszpoziturájára, (Helyeslés balfelöl.) 1,625.000 korona a tanítók és óvónők várakozási idejének leszállítása folytán előálló többkiadásra, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) 714,000 korona az igazságügyi tárczánál végrehajtott birói és ügyészi státus rendezésre, 400.000 K. a tárczanélküli ministeriumokra s 15,640.000 K egyes nagyobb állami üzemeknél, mint a vasutaknál, posta és távirdánál, az állami vasgyáraknál s a szénbányászatnál alkalmazottak várakozási idejének leszállítására és családi pótléktöbbletére. Ezek a személyes kiadások egészben véve már annyira emelkedtek, hogy le kell belőlük vonni azt a következtetést, hogy a személyi kiadások növelésétől tartózkodni kell. (Helyeslés jobbfelöl.) Sőt fontolóra kell vennünk azt, hogy részint egyszerűsítések, részint egyesítések és talán helyesebb munkabeosztás utján hogyan tudnánk a személyi kiadások további szaporodásának gátat vetni. (Helyeslés.) A személyes kiadások növekedése után a legjelentékenyebb növekedés mutatkozik az állami adósságoknál. Megjegyezni kívánom, hogy az állami adósságok szükségleténél az eddig kibocsátott összes kölcsönökre, sőt a most kibocsátás alatt álló uj hadikölcsönre nézve is felvettük a kamatokat, amelyek a folyó számadási évben, 1918 végéig válnak esedékessé. Immár 1030 milliónyi összegre növekedett az állami adósságok szükségleti tétele. Rendkívüli kiadásként azután bárom milliót irányoztunk elő a határszéli tanügyi akczió dologi kiadásaira (Helyeslés.) és kilencz millió koronát Marosvásárhely városának pénzügyi rendezésére. (Helyeslés balfelol.) A legjelentékenyebb kiadási emelkedés a magyar királyi államvasutak üzemi kezelésében van. 177,240.000 koronával vettünk fel többet ezen üzemi kiadások fedezésére. Igaz, t. ház, hogy ez a 166 milliót meghaladó bevételi irányzattal van ellensúlyozva. Ez a bevételi előirányzat tekintettel arra, hogy a személyi tarifákat már emeltük és az árutarifákat is kénytelenek leszünk lényegesen emelni, remélhetően valóra is fog válni. De el kell készülve lennünk, hogy a magyar királyi államvasutak üzemi költségei még sokáig legnagyobbrészt igénybe veszik ezen vasutaknak teljes bevételeit, sőt, hogy részint kiegészítésekre, javításokra, uj beruházásokra igen nagy összegre lesz szükség és csak évek múlva fog beállani az az állapot, hogy, amit méltán megkívánhatunk, a rendes jövedelmezőség keretébe tudjuk vonni ezen vasutakat. Ha összehasonlítom ezeket a nagy kiadásokat az 1914/15-ik költségvetéssel, azt látom t. ház, hogy 1138 millióval növekedtek a mi rendes kiadásaink, 40,200.000 koronával átmeneti kiadásaink és beruházásaink. Ezekben a nagy összegekben nincsenek benne a hadügyi kiadások, amelyek ezideig kereken 16 milliárdot tesznek ki. Megjegyzem egyébként, hogy ezen 16 milliárdot kitevő hadügyi kiadásnak nagyobb része — 12 milliárdot meghaladó összeg , erejéig — a kamatokban fedezetet nyer ebben a költségvetésben. Ha látom t. ház, a kiadások ezen óriási növekedését, ha azokra a szükségletekre gondolok, amelyek elő fognak állni a háború után, amelyek részint az ellátásokban, részint a károk megtérítésében, részint abban a nagy kiadásban fognak megnyilvánulni, amelyre közgazdasági életünk felélesztése végett kell elkészülve lennünk, akkor azt kell mondanom, hogy oly óriási teherrel állunk szemben, hogy elérkezett az idő, hogy a fedezetekről, a bevételekről is gondoskodjunk. (Helyeslés.) Tisztában kell lennünk azzal, hogy, megengedem, talán oly kedvező helyzetben lévő államoknál, ahol az állami szolgáltatások csak aránylag kis részét veszik igénybe a nemzeti jövedelemnek, az államháztartás rendje többékevésbbé közömbös lehet a közgazdasági élet fejlődésére, mert könnyű a financziákat ott rendezni, ahol dúsan pezsgő közgazdaság áll dus jövedelmezőséggel mögöttük. De ott, mint minálunk is és azt merem mondani, immár Európa minden országában, ahol az állami szükségletek a teherviselési képességet majdnem a végletekig veszik igénybe, ott tisztában kell lennünk, t. ház, azzal, hogy haladásunknak, biztos fejlődésünknek mellőzhetetlen előfeltételét állami háztartásunk rendezettsége képezi, tisztában kell lennünk, hogy e czél a végsőig menő áldozatkészségünket veendi igénybe s hogy e készségnek tudatát át kell vinnünk a nagy közérzületbe, s tisztában kell lennünk, hogy nem érhetjük be ennek az áldozatkészségnek egyszerű hangoztatásával, hanem sürgősen annak gyakorlati megvalósításához kell fognunk.
