Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-729

729. országos ülés 19 tások esetleges elrendelésére vonatkozó kijelenté­sével szemben (Halljuk ! Halljuk !) elsősorban is leszegezni kivánom, hogy ugy én, mint az a párt, amelyhez tartozni szerencsés vagyok, azt az állás­pontot foglaljuk el, hogyha a t. kormány és az ezt támogató pártok provokálnak a harczra, az elszánt­ság minden eszközével állunk elébe. (Zajos helyes­lés és taps jobbfelől. Felkiáltások jóbbfelől: Gyöpre magyar !) A t. túloldal Apponyi Albert igen t. kép­viselőtársam aggodalmaiból kifolyólag szükségét látta belevenni a törvénybe, annak magyarázatára — amilyen magyarázat a törvényekben szinte szokatlan, csak a kiegyezési törvényben van hozzá hasonló — egy oly passzust, amelyben az első szó, amely az olvasó felé hangzik, erkölcsi lehe­tetlenségnek minősiti a választások elrendelését a háború alatt. (Ugy van! jobbfelöl.) Ha beáll ez az erkölcsi lehetetlenség, akkor, amikor a hatalom eszközei nem az önök kezében voltak, hanem állítólag féltek e hatalmi eszközök hatá­sától az önálló vélemény megnyilvánulására, a mi részünkről akkor az erkölcsi lehetetlenség tíz­szeres, százszoros mértékben áll fenn önökre nézve, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) mert erkölcsi lehetetlenség most, amikor a hatalom eszközei az önök kezében vannak, az előbbivel ellenkező álláspontra helyezkedni. (Ugy van ! a jobboldalon.) Hogy önök mindent kikapcsolnak : azt látom és tudom; (Ugy van! a jobboldalon.) de hogy a hatalom eszközeinek használatát kikapcsolnák : engedjék meg, ezt nem hiszem. (Ugy van ! Taps a jobboldalon.) Pál Alfréd : Emlékezünk az első koaliczióra. Sztranyavszky Sándor: Mondom, t. képviselő­ház, egyenesen erkölcsi lehetetlenségszámba megy az, hogy önök most az előbb elfoglalt leghatáro­zottabb álláspontjukkal szemben az ellenkező álláspontra helyezkedjenek. De minden lehetsé­ges, én nem kételkedem semmiben, (Mozgás.) épen azért kijelentem azt, hogy amint előbb is mondtam, férfias bátorsággal és elszántsággal áll­juk a küzdelmet, (Ugy van! a jobboldalon.) és ha az urak azt akarják, hogy nemcsak a határ­széleken ellenséggel szemben álljon harczban a magyar, ha azt akarják, hogy necsak itt vívja meg a harczait az országházban, de azt akarják, hogy szerte a hazában magyar ember magyar emberrel szemben vívja ádáz és áldatlan küzdel­mét a politikai harczoknak, még a háború köze­pette, (Igaz I Ugy van! Taps a jobboldalon.) akkor, t. uraim, ám provokálják ezt, de az önök lelke legyen rajta ! (Ugy van ! Taps a jobboldalon.) T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy szerény felszólalásom befejezéseként, nem élve vissza b. türelmükkel, a legújabban inaugu­rált választási rendszernek egyik legeklatánsabb példájára térjek át, a most lezajlott oláhfalui választásra. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Pál Alfréd : Tiszta választások ! Kozma Andor : Erkölcsi lehetőség ! Egy hang (a jobboldalon) : Frivolitás ! június 2ő-én hétfőn. 93 Sztranyavszky Sándor: Mint tudomásom van róla, a t. ministerelnök ur és a t. belügyminister ur ugy nyilatkoztak, liogy a pártközi egyezményt, amely a pártok közt az időközi választásokra vonatkozólag fennállott, a jövőben is fenn akar­ják tartani és erre a választásra nézve is fenn akar­ták tartani. (Mozgás.) Sőt ugy tudom, hogy a t. belügyiminister ur sürgönyileg intézkedett is akkor, amikor a jelölt ur az alkotmánypártból kilépett és mint pártonkívüli lépett fel, hogy nem tartja a j elölést megengedhetőnek. Pál Alfréd: Kilépni-belépni, az az ő erköl­csük. (Mozgás.) Ábrahám Dezső: Ezt a munkapárttól ta­nulták ! Zábráczky József: Olvassa el a Világot, mit ír önökről! Ábrahám Dezső : Majd elintézem, nem bízom az urakra. (Mozgás.) Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, ne mél­tóztassék párbeszédeket folytatni. Zábráczky József: Mit keresett Oláhfalun ? Pál Alfréd : Mennyit, nem mit! Sztranyavszky Sándor: Akkor, t. képviselő­ház, megérteni nem tudom, hogy amikor a belügy­minister ur férfias, egyenes, közbelépése sürgöny­intézkedés alakjában megtörtént, hogy akkor a koalicziós kormányon lévő pártokhoz tartozó két képviselő ur mégis tarttatta az illető jelölt úrral a jelöltséget, hivatkozva arra, hogy hiszen egy párt­hoz sem tartozik, pártonkívüli, az alkotmány­pártból 48 óra előtt kilépett. (Mozgás a jobbol­dalon.) Pál Alfréd : Zsoké klubbeli erkölcs ez ? Sztranyavszky Sándor : Hiszen, ha ez lehet­séges, akkor minden megállapodást ki lehet ját­szani. Felfogásom szerint pedig férfiaknak a sza­vukkal játszaniok nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Pál Alfréd : Eddig így volt! Sztranyavszky Sándor: És kíváncsi vagyok arra, hogy a t. ministerelnök ur, aki, meg vagyok róla győződve, ugyanannak az elvnek a hive, amelyet én az előbb bátor voltam hangoztatni, hogy ugyanis férfi a szavával nem játszik, (Ugy van! a jobboldalon.) kíváncsi vagyok arra, hogy miként fogja azt ezekkel a t. képviselő urakkal elintézni, hogy őt ebben a kérdésben és épen egy megállapodás első pillanatában kvázi dezavuálták. (Mozgás.) Ebből is azt a következtetést vonom le, hogy önök a pártközi egyezséget megbontani akarják és hogy önök már a hatalom minden eszközével a kezükben szembe akarnak velünk szállni és provokálni akarják a harczot. (Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások: Álljuk!) Ha ez a czéljuk, méltóztassék, haladjanak ezen az utón, mi kitérni nem fogunk és álljuk a harczot, mindig abban a szent hitben és meggyőződésben, hogy az egyenes ut az, amelyen mi járunk és amelynek irányát nekünk a magyar nemzet egyenes és becsü­letes lelke jelöli ki. (Igaz! Ugy van! Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom