Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-737
737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. 277 ságunk megerősödött volna. De ha az igények emelkedése akkor mutatkozik, midőn gazdaságunk a legnagyobb megpróbáltatásoknak yan kitéve, akkor itt válság állhat elő, amelyre mindenesetre gondolnunk és amelynek orvoslásáról gondoskodnunk kell. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) T. ház! A háború előtti nemzetgazdaság és gazdasági politika szerény nézetem szerint túlságosan egyoldalúan csak a termelés érdekeit tartotta szem előtt, a fogyasztás érdekeiről pedig, ha nem. is feledkezett meg teljesen, de azokról legalább is nem beszélt annyit, azokra nem gondoltunk elsősorban. A háború alatt mindenki belátta azt, hogy utóvégre minden termelésnek a czélja csak a fogyasztás lehet, de most már a háborús gazdaságnak azon stádiumában vagyunk, hogy belátjuk azt is, hogy a fogyasztás sem képzelhető egészséges produkcziő nélkül, hogy most már ismét a termelés igényeire is tekintettel kell lennünk, Kétségtelen ennélfogva, hogy a termelési politika lesz az átmeneti gazdaságnak egyik főfeladata. Emellett azonban azt hiszem arról sem feledkezhetik meg az az átmeneti gazdasági szervezet, — erről a házban sokszor volt szó, — hogy a háborús gazdaság a szocziális elhelyeződésben óriási eltolódásokat vont maga után, tehát a szocziális kiegyenlités, a társadalmi és gazdasági egyensúly helyreállítása az az eszme, amelyet minden átmeneti gazdaságnak a termelés és fogyasztás érdekeinek szem előtt tartásával is vezetnie kell. Ezeket kívántam a törvényjavaslattal kapcsolatban előadni, magát a törvényjavaslatot t. barátom, az igen tisztelt előadó ur által előterjesztett indokokból elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Ki következik szólásra ? Hammersberg Lászlő jegyző: Kiss Ernő! Kiss Ernő: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) Tekintettel az idő előrehaladott voltára és arra, hogy a napirend második pontja szerint a ministerein ök ur válasza és azonkívül még három interpelláczió van napirendre tűzve, tisztelettel kérem a t. ház engedélyét, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Azt gondolom, kimondhatom a ház határozataképen, hogy a ház megadja hozzájárulását ahhoz, hogy a képviselő ur beszédjét holnap mondhassa el. (Helyeslés.) Ennek folytán, t. ház, a vitát mára félbeszakítjuk. A házszabályok 190. §-ára való hivatkozással bemutatom a t. háznak gróf Károlyi József képviselő urnak levelét, amelyben Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjává történt kineveztetése következtében, Szatmár vármegye nagykárolyi választókerületének képviseletéről lemond. Tudomásul vétetik. A szükségessé vált uj képviselőválasztás elrendelése iránt a háznak általánosságban adott felhatalmazása alapján intézkedés fog tétetni. T. ház! Mielőtt a tegnapi házhatározat értelmében áttérnénk az interpelláczió meghallgatására, bátor leszek megtenni javaslatomat a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap, folyó 1917. évi Julius 12-én, csütörtökön délután 3 órakor tartsa és annak napirendjére a mai ülés napirendje tárgyalásának folytatását tűzze ki első pont gyanánt. (Helyeslés.) Második pont gyanánt pedig tűzze ki a hadsegitési és népjóléti czélokra engedélyezendő nyereménykölcsönről szóló pénzügyministeri törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik e napirendi javaslatot elfogadni ? (Igen!) Ha igen: akkor ezt a ház határozataképen jelentem ki. Következik az interpellácziók előterjesztése, illetőleg elsősorban a ministerelnök urnak báró Madarassy-Beck Gyula képviselő ur interpellácziójára adandó válasza. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Esterházy Móricz ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Folyó hó 5-én báró Madarassy-Beck Gyulát, képviselőtársam interpellácziót intézett hozzám, amelyre aznap, halaszthatatlan ügyek miatt bekövetkezett távollétem folytán, választ nem adtam. Ennek következtében csak ma vagyok abban a helyzetben, hogy a kérdésre válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy tartózkodni kívánok bármiféle személyes vonatkozásoktól és kerülni kívánom, hogy a válasz és a válasz lényege holmi párttaktikai tekintetek által elhomályosittassék. Azt hiszem, helyesen járok el, ha a hozzám intézett két első kérdésre ugy válaszolok, hogy először is röviden összefoglalom, ismétlem a kormány álláspontját és ebből kvázi levezetem válaszomat. (Halljuk! Halljuk!) Ismeretes, t. ház, és azt hiszem, ezt hangsúlyoznom alig kell, hogy már több izben nyilatkoztam a hozzám intézett interpelláczióval rokon kérdésekben. Ez alkalommal is mindenekelőtt csak arra vagyok bátor utalni, hogy az egész t. ház osztatlan helyeslésével találkozott bemutatkozó kormánynyilatkozatunknak azon passzusa, amely külpolitikánkra vonatkozott. Változatlanul ragaszkodunk tehát azon régi, a jelen világháborúban fényesen bevált szövetséghez, (Halljuk! Halljuk !) amelyben a monarchia a német birodalommal áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Becsületes, lojális és szilárd szövetségi hűségünkhöz a kétség legkisebb gyanuja nem férhet. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés.) És minthogy ebben a tekintetben a jelenlegi kormány álláspontja a múlt kormány álláspontjával azonos, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hangsúlyozni kívánom szövetséges politikánknak zavartalan folytonosságát. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Egészen röviden reflektálok, mint-