Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-737

737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. 277 ságunk megerősödött volna. De ha az igények emelkedése akkor mutatkozik, midőn gazdasá­gunk a legnagyobb megpróbáltatásoknak yan kitéve, akkor itt válság állhat elő, amelyre min­denesetre gondolnunk és amelynek orvoslásá­ról gondoskodnunk kell. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) T. ház! A háború előtti nemzetgazdaság és gazdasági politika szerény nézetem szerint túl­ságosan egyoldalúan csak a termelés érdekeit tartotta szem előtt, a fogyasztás érdekeiről pedig, ha nem. is feledkezett meg teljesen, de azokról legalább is nem beszélt annyit, azokra nem gondoltunk elsősorban. A háború alatt min­denki belátta azt, hogy utóvégre minden ter­melésnek a czélja csak a fogyasztás lehet, de most már a háborús gazdaságnak azon stá­diumában vagyunk, hogy belátjuk azt is, hogy a fogyasztás sem képzelhető egészséges produk­cziő nélkül, hogy most már ismét a termelés igényeire is tekintettel kell lennünk, Kétségtelen ennélfogva, hogy a termelési politika lesz az átmeneti gazdaságnak egyik fő­feladata. Emellett azonban azt hiszem arról sem feledkezhetik meg az az átmeneti gazdasági szervezet, — erről a házban sokszor volt szó, — hogy a háborús gazdaság a szocziális elhelyező­désben óriási eltolódásokat vont maga után, tehát a szocziális kiegyenlités, a társadalmi és gazdasági egyensúly helyreállítása az az eszme, amelyet minden átmeneti gazdaságnak a terme­lés és fogyasztás érdekeinek szem előtt tartásá­val is vezetnie kell. Ezeket kívántam a törvényjavaslattal kap­csolatban előadni, magát a törvényjavaslatot t. barátom, az igen tisztelt előadó ur által elő­terjesztett indokokból elfogadom. (Élénk helyes­lés és taps a jobboldalon.) Elnök: Ki következik szólásra ? Hammersberg Lászlő jegyző: Kiss Ernő! Kiss Ernő: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) Tekintettel az idő előrehaladott voltára és arra, hogy a napirend második pontja szerint a mi­nisterein ök ur válasza és azonkívül még három interpelláczió van napirendre tűzve, tisztelettel kérem a t. ház engedélyét, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Azt gondolom, kimondhatom a ház határozataképen, hogy a ház megadja hozzájá­rulását ahhoz, hogy a képviselő ur beszédjét hol­nap mondhassa el. (Helyeslés.) Ennek folytán, t. ház, a vitát mára félbe­szakítjuk. A házszabályok 190. §-ára való hivatko­zással bemutatom a t. háznak gróf Károlyi József képviselő urnak levelét, amelyben Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjává történt kineveztetése következtében, Szatmár vármegye nagykárolyi választókerületének képviseletéről lemond. Tudomásul vétetik. A szükségessé vált uj képviselőválasztás elrendelése iránt a háznak általánosságban adott felhatalmazása alapján intézkedés fog tétetni. T. ház! Mielőtt a tegnapi házhatározat ér­telmében áttérnénk az interpelláczió meghallga­tására, bátor leszek megtenni javaslatomat a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére vo­natkozólag. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap, folyó 1917. évi Julius 12-én, csütörtökön délután 3 órakor tartsa és annak napirendjére a mai ülés napirendje tárgyalásának folytatását tűzze ki első pont gyanánt. (Helyeslés.) Máso­dik pont gyanánt pedig tűzze ki a hadsegitési és népjóléti czélokra engedélyezendő nyeremény­kölcsönről szóló pénzügyministeri törvényjavas­latot. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik e napirendi javaslatot elfogadni ? (Igen!) Ha igen: akkor ezt a ház határozataképen jelentem ki. Következik az interpellácziók előterjesztése, illetőleg elsősorban a ministerelnök urnak báró Madarassy-Beck Gyula képviselő ur interpellá­cziójára adandó válasza. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Esterházy Móricz ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Folyó hó 5-én báró Mada­rassy-Beck Gyulát, képviselőtársam interpellácziót intézett hozzám, amelyre aznap, halaszthatatlan ügyek miatt bekövetkezett távollétem folytán, választ nem adtam. Ennek következtében csak ma vagyok abban a helyzetben, hogy a kér­désre válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy tartózkodni kívánok bármiféle személyes vonatkozásoktól és kerülni kívánom, hogy a válasz és a válasz lényege holmi párttaktikai tekintetek által elhomályo­sittassék. Azt hiszem, helyesen járok el, ha a hozzám intézett két első kérdésre ugy vála­szolok, hogy először is röviden összefoglalom, ismétlem a kormány álláspontját és ebből kvázi levezetem válaszomat. (Halljuk! Halljuk!) Ismeretes, t. ház, és azt hiszem, ezt hang­súlyoznom alig kell, hogy már több izben nyi­latkoztam a hozzám intézett interpelláczióval rokon kérdésekben. Ez alkalommal is mindenek­előtt csak arra vagyok bátor utalni, hogy az egész t. ház osztatlan helyeslésével találkozott bemutatkozó kormánynyilatkozatunknak azon passzusa, amely külpolitikánkra vonatkozott. Változatlanul ragaszkodunk tehát azon régi, a jelen világháborúban fényesen bevált szövet­séghez, (Halljuk! Halljuk !) amelyben a monar­chia a német birodalommal áll. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) Becsületes, lojális és szilárd szövetségi hűségünkhöz a kétség legkisebb gya­nuja nem férhet. (Igaz! Ugy van! Elénk he­lyeslés.) És minthogy ebben a tekintetben a jelenlegi kormány álláspontja a múlt kormány álláspontjával azonos, (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) hangsúlyozni kívánom szövetséges po­litikánknak zavartalan folytonosságát. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Egészen röviden reflektálok, mint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom