Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-737

278 737. országos ülés 1917 Julius 11-én, szerdán. egy közbeszúrva azokra, amiket a mai ülés legelején hallottunk. Konstatálom, hogy ezt a háborút mi, mint létérdekeinkben megtámadottak, védelmi háborúként folytatjuk, (Igaz! Ugy van!) s a békénél sem czélunk a hódítás. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán. Taps a báloldalon.) Ellenségeinket nem hagyjuk kétségben, sőt ellenkezőleg, mi adtuk világos bizonyítékát az egész világ előtt békére való készségünk felől. (Igaz! ügy van!) Ellenségeink ezt nagyon pl tudják; tudják, hogy ez a készségünk fennáll és ez rosszhiszeműség nélkül kétségbe sem vonható. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Békeajánlatunkat szövetségeseinkkel teljes egyetértésben tettük meg ; hangsúlyoztuk, hogy az összes hadviselő felekre elfogadható és tisztességes békéről lenne szó és ezzel az egész hatalmi csoportunk békekészségének adtuk világos tanúbizonyságát. (Igaz! Ugy van!) Ismétlem, t. ház, nem rajtunk, hanem ellenségeinken múlik, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) ellenségeinket terheli a felelősség a háború folytatásáért. (Igaz ! Ugy van ! Taps a ház minden oldalán.) T. ház ! Ez az a politika, ez az az alap, amelyért felelősséget vállal a kormány, (Élénk helyeslés.) ezt hirdeti, ennek mindig érvényt szerez, ezt képviseli és ettől eltérni nem fog. (Élénk helyeslés és taps a, ház minden oldalán.) Szükségesnek tartottam ezt különösen nyomatékkal hangsúlyozni, mert hangsúlyozni kívánom egyúttal azt is, hogy ha esetleg valamely nyilatkozat, amely egyes, a jelen kormányt támogató t. képviselőtársam részéről elhangzik, az imént kifejtett állásponttal esetleg nem egyeznék, ez előzetes és utólagos hozzájárulásom nélkül történik (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és teljesen az illető egyéni felelősségére történik. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Taps a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy van !) Ily esetleges nyilatkozatok tehát nem érintik, nem gyengítik, nem módosítják és nem homályosítják el a kormány imént kifejtett álláspontját, amely minden kételylyel és mindenféle magyarázattal szemben világosan áll. (Helyeslés a, jobboldalon.) Már most egészen röviden kívánok áttérni t. képviselőtársam azon kérdésére, amelyet az osztrák viszonyokkal kapcsolatban hozzám intézett. (Halljuk ! Halljuk!) Mindenekelőtt hangsúlyoznom keU, hogy már specziáiisan magyar szempontból is károsnak tartom a monarchia másik államának belügyeibe való beavatkozást, (Helyeslés.) már annál a visszahatásnál fogva is, amely az ilyen eljárás szükségképeni következménye. (Ugy van! a baloldalon.) Bakonyi Samu : Meg is történt, amint mondtuk előre ! Gr. Esterházy Móricz ministerelnök: A t. interpelláló képviselő ur is megjegyezte és hangsúlyozta a maga részéről ezt és én csak azt a kívánságomat csatolom, épen a mai ülésben hallottak után is, hogy ez az álláspontunk gyakorlatilag is minél teljesebb mértékben érvényesüljön. (Helyeslés.) Ami magát a kérdés lényegét illeti, kénytelen vagyok itt is bizonyos fokig ismétlésekbe bocsátkozni. Csak egészen röviden utalok arra, (Halljuk! Halljuk !) amit e kérdésben már többizben mondtam, hogy t. i. a dualisztikus paritás alapján állok. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az imént hangsúlyoztam, hogy nem szándékozom osztrák belügyekbe avatkozni — ez a második tétel és ehhez hozzáteszem, harmadszor : nem tartom pedig osztrák belügynek azt, ha e dualizmus vagy paritás ellenében áüásfoglalással találkoznék. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Ebben a tekintetben meggyőződést szereztem a múlt napokban arról, hogy az igen tisztelt osztrák ministerelnök ur is tántorithatlanul áll a dualizmus és paritás álláspontján. Ezek után, t. ház, engedjék meg, hogy még egész általánosságban tegyek ugy a mai ülésen felmerült egyes kérdésekkel, mint magával az interpelláczióval és az interpelláczió megindokolásával kapcsolatos egy-két megjegyzést. (Halljuk! Halljuk!) A monarchia két államának azon kipróbált összeköttetése, melyben Magyarország mint önálló és egységes nemzeti állam vesz részt, egyedüli és legbiztosabb alapja jövendő nemzeti fejlődésünknek. (Helyeslés.) A magyar nemzet akkor, midőn fiainak legjobbjait küldte törhetetlen elszántsággal a reánk kényszeritett védelmi háborúba, ezt nem azért tette és teszi, hogy feláldozza azokat az értékeket, melyeket ezen háború alatt kivívtunk és nem azért, hogy megingassa az alapot, nem azért, hogy meggyengültén kerüljön ki e küzdelemből, hanem ellenkezőleg, azt kívánja a nemzet, hogy jövőjének alapjai erőben nyerjenek. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Különösen az utóbbi hetek eseményei után, midőn a legkülönbözőbb harczszintereken a magyar vitézségnek és kitartásnak ujabb csodálatraméltó tetteit olvassuk, halljuk és látjuk, (Igaz! Ugy van!) fokozottabb mértékben áll fenn ezen kötelezettség mindannyiunkra nézve pártkülönbség nélkül. (Helyeslés balfelol.) Szükséges, hogy véreink is, kik a háború harmadik évében ugyanazzal a hűséggel, vitézséggel és elszántsággal küzdenek, hogy e hősök is lássák, érezzék és tudják, hogy azt, amit ők védenek és megvédtek, mi itthon holmi múló párt- vagy kormány hatalmi ozélokért koczkára nem teszszük. (Általános élénk helyeslés és taps.) De fennáll ezen kötelezettség, ha szabad mondanom, fokozottabb mértékben épen a jelen kormányra nézve, még pedig azért, mert a jelenlegi kormánynak létalapja és törekvése épen az, hogy a világháborúból merített tanulságok folytán (Helyeslés balfelol.) a demokratikus választójogot megvalósítsa. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Mivel egyrészt ez képezi legelsőbbrendü kormányzati feladatunkat, viszont legelemibb kötelességünk másrészt arról is gondoskodni és azt is biztosítani, hogy az a nép, melyet a politikai jogok