Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-726
20 726. országos ülés 1917 június 2l-én, csütörtökön. viselő ur polemikus megjegyzései szolgáltatnának nekem arra, hogy azokkal éjjen pártom álláspontjából szembeszálljak. Elhárítom magamtól e csábító alkalmat, mert meg vagyok győződve és erről biztosithatom a t. túloldalt és a t. képviselő urat, hogy megfelelő alkalommal nem fogunk e padokról a válaszszal adósak maradni. (Felkiáltások jobbról: A cseheknek válaszoljanak! Zaj.) Elnök: Csendet kérek a ház mindkét oldalán. Bakonyi Samu: E kijelentésem előrebocsátása után kívánok megfelelni a rámbizott feladatnak, mely abban áll, hogy kijelentsem, hogy mikor a magyar nemzet azt a bibliai hivatást tölti be, hogy egyik kezében karddal kell megvédelmeznie megtámadott létét, másik kezében épitő szerszámokkal kell a jövendő ujjáalkotásán dolgoznia, ez időben a függetlenségi és 48-as párt támogatására siet annak a programmnak, melyet a mélyen tisztelt ministerelnök ur a ház előtt kifejtett. Teszi ezt e párt a maga prograinmjának változatlan fentartásával, annak minden pontjához való törhetetlen ragaszkodással. (Elénk helyeslés balról.) De, t. ház, mikor az uj alakulás kettős czélját abban ismeri fel a függetlenségi és 48-as párt, hogy végre valahára megalkottassék a programmjának sarkalatos alaptételét és vezérelvét képező általános, egyenlő és titkos választójog (Élénk helyeslés balról.) -és mikor felismeri ez alakulás másik fontos czélját, hogy az a kárhozatos rendszer, melynek szenvedéseit oly soká kellett nyögnünk, végre valahára eltemethető legyen, (Elénk helyeslés balról.) akkor e párt nem zárkózik el az e kettős szemponttól rárótt erkölcsi és politikai kötelességtől. Nem zárkózik el, mert követelnie kell, hogy szűnjék meg valahára a jelszavak uralma. (Elénk tetszés és derültség jobbról.) Csodálkozom e derültségen, mert hisz az önök száján nem volt egyéb mint párthatalmi jelszó az általános, egyenlő választójog, amelynek most, mint t. vezérük ajkairól hallottuk, ellene fordulnak. Szűnjék meg tehát a jelszavak uralma és kezdődjék minden téren az újjáteremtő munka. Kezdődjék meg az alkotó munka, hogy harczoló hőseink lássák és érezzék, hogy érdemes az olyan állam fcnmaradásáért életöket koczkáztatni, mely végre felismeri a saját fennállását biztositó legprimitívebb feltételek megvalósításának szükségét. Az általános, egyenlő, titkos választójog, ismétlem, pártomnak mindig egyik sarkalatos vezérelve volt, Irányi Dánieltől elkezdve, akinek áldott nyomdokaiban e párt törhetetlenül kíván haladni. T. ház! Az osztrák állammal való gazdasági viszonyunk rendezése tárgyában a ministeri padokról hallott kijelentések után pártom részéről ez alakulás támogatása minden lelkiismereti skrupulus nélkül lehetővé válik. Midőn ezt, mint elhatározásunk egyik indokát jelentem ki, meg kell állapitanom azt is, hogy pártunk katonai programmját a háború minden tanúsága a legfényesebben igazolta (ügy van! a szélsöbaloldalon.) s nem lehet kétségünk aziránt, hogy a magyar államiság teljességének feltételei e téren is hovatovább a megvalósulás utján lényegesen előbbre fognak jutni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Törhetlenül hiszszük ezt. Hammersberg László: Követeljük! Bakonyi Samu: Állhatatos kitartással bizunk ebben, mert íme, az annyi szent hűséggel ontott magyar vér tengeréből kiemelkedik a múltnak az a bizonysága, a jövendőnek az a biztositéka, hogy e földön a nagyhatalmi állás egyetlen szilárd bázisa az erős, egységes magyar állam kiépítése. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A nemzetek sorsát intéző gondviselés iránti mélységes hálával eltelve érezzük immár, hogy felséges királyunk elől jár e világrengető kor intelmeinek felismerésében, (Ugy van! bal felöl.) amikor a bemutatkozó kormányt a magyar államiság megszilárdulásának legelső feltételeit magában foglaló demokratikus átalakulás feladatainak a megoldására kiszemelte. Nekünk, akik a függetlenségi és 48-as párt elveit valljuk, azt a kormányt, amely e misszió megvalósítására vállalkozott, támogatni erkölcsi és politikai kötelességünk, mert ebben az 1848-ban megkezdett nemzeti megújhodás folytatását látjuk. Támogatásunk annál melegebb, annál reményteljesebb lehet, mert a bemutatkozó kormánynak soraiban ott látjuk azokat a férfiakat, — ezek között mindenekelőtt pártunk vezérét, a magyar nemzet büszkeségét — (Élénk felkiáltások: Éljen Apponyi! Hosszas éljenzés és taps bal felől.) akiknek egyénisége, parlamenti munkálkodása, egész politikai múltja nekünk és az országnak is teljes biztosítékul szolgálhat arra, hogy e megújhodás csakugyan be fog következni. Ha a mai ígéreteket minden téren a gyors cselekvés, az erélyes megvalósitás munkája fogja követni, akkor az országban mihamarabb mindenki meg fog győződni, hogy itt uj lélek ereje árasztja áldásait és a megtisztított közélet erős oltalma örökre lehetetlenné teszi a múlt sötét bűneinek a feltámadását, (Ugy van! bal felöl, Derültség jobbról) hogy a nemzet bizhatik abban, hogy az elmúlt rendszernek a rombolásait a letiport közszabadságok újra éledése, a szocziális gondozásnak gyógyító ereje fogja követni, hogy a földön egységes, egybeforrott magyar nemzet teljesítheti majd azt a jelzett bibliai missziót: egyik kezében a karddal, másik kezében pedig az épitő munka szerszámaival. Ezért teljes bizalommal, örvendező reménységgel üdvözlöm az uj kormányt és_ biztosítom pártomnak erőteljes támogatásáról. (Élénk éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra ki következik? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Pejacsevich Tivadar!
