Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.

Ülésnapok - 1910-730

150 730. országos ülés 1917 június 26-án, kedden. rész legyünk ? Ki képzelheti ezt, hogy ez egyáltalában lehetséges ? De hála Istennek, hallottam a felkiáltást, hogy látjuk Ausztriában az általános választójog áldásait. (Ugy van ! ügy van ! jobbfelöl.) Nagyon köszönöm ezt a közbeszólást, erről a témáról nagyon szívesen beszélek. Hát mit látunk mi Ausztriában ? Igen, olvasom a reakczionárhis választójog sajtójában és az általános választójog ellen tartott beszédekben is felhozzák az osztrák állapotokat az általános választói jog ellen. Minő jogon ? Mikor még Ausztriának legszűkebb választójoga volt, amikor még az úgynevezett Zwanzigguldenmännernél is szűkebb választójoga volt, akkor Ausztria már a legnagyobb nemzetiségi zavaroknak színhelye volt és sokkal súlyosabb rázkódtatásokon ment át, mint most. 1863-tól kezdve 15 esztendőn keresztül Ausztriában a csehek egyszerűen be sem mentek a parlamentbe és absztinenoziát gyakoroltak. Ostromállapot volt Csehországban 1868 október 16-án, mikor Kollert bárót teljes felhatalmazással helytartónak küldöttek. Rieger vezetésével ] 867-ben megvolt a cseh moszkvai zarándokút, ahol Rieger a következő passzust mondotta el, de nem az általános választójog hatása alatt (olvassa) : »Prága és Moszkva egyaránt gazdagok dicsőségben. Prága a cseh dicsőség kincsesháza,, mig Moszkva az orosz dicsőség táplálója. Prága előkészíti a szláv jövendő eszméjét és mi egybegyűlt jjolgárok elhozzuk az eszmét Prágából Moszkvába.« Akkor kezdték a russzofil agitácziót Csehországban, kezdték az orosz nyelvet tanulni, tanítani, megindították az elszakadási mozgalmat, a görög keleti hitre való áttérést propagálták. Ennyit Csehországról. Ugy-e, a cseh közjognak proklamálása nem az általános választójog idejében történt, azt mindannyian tudjuk. A cseh szakadás, a 15 évi absztinenczia nem az általános választójog ideiében történt, azt is nagyon jól tudjuk. Ámde Galicziában sem voltak a viszonyok mások, mert 1871 máczius 31-én a lengyelek kétségtelenül nem az általános választójog romboló .hatása következtében tették le mandátumaikat és vonultak ki az osztrák parlamentből. Az 1869 szej)tember havában keletkezett Smolka-féle rezoluczió, amely négy egységet kivan, ugy mint: egy magyar egységet, az osztrák örökös tartományokat, Csehországot és Galicziát, ugylátszik, szintén nem az általános választójog romboló hatása alatt keletkezett. Bocsánatot kérek, ez egyszerűen a történelmi valóságnak teljes elíiomályositása. De megmondom, hogy mi keletkezett az általános választójog következtében. Keletkezett az, hogy az a párt, amely«t a legrombolóbbnak tartottak, a szocziáldemokrata párt, a cseh és lengyel nemzetiségre, valamint a németekre kiterjedő szocziáldemokrata párttá szervezkedett, ez a felforgató forradalmi párt az osztrák egybefogó államiságnak egyik pillérévé lett, (Ugy 'van! Ugy van! a baloldalon.) és amily mértékben terjed, oly mértékben paralizálja az egyoldalú nemzetiségi heczczelést. Igen is, ez történt az általános választójog alatt. Gr. Tisza István: Stockholmba is külön mentek a csehek, Stockholmban sem együtt vannak. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Stockholmban ? (Nagy zaj a jobboldalon.) A németek is külön mentek. Gr. Tisza István : Nem áll, hogy egy szocziáldemokrata párt van. A német szocziáldemokraták külön vannak és a cseh szocziáldemokraták külön vannak. (Zaj a baloldalon.) Vázsonyi Vilmos igazságügyminíster: Ezek után méltóztassék megengedni, hogy egész rövidséggel kitérjek arra a tendencziózusan ismétlődő vádra, amely vád kihegyezése engem egyáltalában nem lep meg, mert politikai pályámon már megszoktam ezt a vádat, hogy én 1913 január 19-én megtámadtam a középosztályt. Erre az illető képviselő ur idézettel áll elő, amelyet egy hírlapból hoz fel, amelyre vonatkozólag annak idején nyilatkoztam, hogy beszédemet az összefüggésből kiszakította. Állapítsuk meg előbb, hogy kik voltak jelen ezen a népgyűlésen, hogv a hazát kiknek a jelenlétében árultam el : gróf Apponyi Albert, (Elénk éljenzés balfelől.) Barabás Béla, Lovászy Márton, Reök Iván. Ezeknek jelenlétében támadtam meg gyalázatos szavakkal a középosztályt és árultam el a hazaszeretetet. (Derültség balfelől.) Hát mielőtt még rátérnék a dolog lényegére, elképzelhető-e — ismerem ezt a tréfát, a tréfa ugyanaz, csak megismétlődik, hogy egyszer itt, egyszer ott bukkanjon fel — hogy én gróf Apponyi Albert és azoknak jelenlétében, akikre hivatkoztam, támadom a középosztályt (Élénk tetszés balfelől. Felkiáltások jobbfelől: Elképzelhető.) és hogy azt ő szó nélkül hagyja, (Zaj.) Okolicsányi Lajos : Koldus tarisznya ! | Zaj.) Vázsonyi Vilmos igazságügyminister: Nem, t. ház ! Hanem a dolog egyáltalában igy van-e? Az összefüggésből itfc is kegyesen kiszakítottak. Megvan, ki tudtam keresni, mert ők nem voltak olyan szívesek nekem átadni a beszédet, amelyet állítólag aradi lapjból vettek, megvan a gyorsírói feljegyzés abból az időből és ebben ez van (olvassa) : »Ami pedig azt illeti, hogy ők az ő maradi választójogukkal az értelmiséget akarják megvédelmezni és a középosztálynak vezető szerepét, hát az a kérdés, hogy miféle értelmiségről beszélünk : beszélünk-e arról az értelmiségről, amelynek van köze az értelmiséghez, vagy beszélünk-e arról az értelmiségről, amelyet azért neveznek igy, mert alapja a tudatlanság, az előítélet és az elfogultsága (Ugy van ! balfelől.) »Az én értelmiségem az az értelmiség, amely nem kér senkitől sem kiváltságot, mert szomorú ember az, akinek mankóra van szüksége és szomorú középosztály az, aki a törvényektől kér védelmet és kiváltságot .« Hát hol támadtam itt a középosztályt? (Zaj jobbfelől.) vagyok annak olyan tagja, mint a képviselő ur. (Zajos helyeslés balfelől. Nagy zaj