Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-729
126 729. országos ülés 1917 június 25-én, hétfőn. lasztókra, de ennél a választásnál már szavazati joggal fognak birni az ipari munkások, ennél a választásnál már meglesz számukra adva az élő jog, mert hiszen azt a kérdést, hogy ezt ma sürgősen megcsináljuk, nagyon könnyű megoldani oly módon, hogy olyan kipótlása vitessék keresztül a választói névjegyzéknek, amelylyel a folyó év végéig a most készülőben lévő névjegyzék kiegészíttetnék és ezzel az ipari munkásság a választásba bevonatnék. Ez a békeajánlat, ez a kompromisszumos ajánlat az, amelyet teszek az igen tisztelt ministerelnök urnak . . . (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Gr. Tisza István: ... és nagyon kérem, gondolja meg, mielőtt visszautasítaná ezt az ajánlatot, minden oldalról annak következményeit. Meg vagyok róla győződve, hogy ez az átmeneti megoldás lényegesen könnyebbé fogja tenni a t. kormány helyzetét (TJgy van! jobbfelöl.) a gazdasági rend és a gazdasági munka fentartása körül. A háború jelenlegi helyzetében lényegesen meg fogja könnyíteni sok nehéz gazdasági probléma megoldását, amelynél az ipari munkásság odaadó közreműködésére szükség van és amely mellett semmit sem fognak feladni a képviselő urak a maguk elvi álláspontjából ; ellenkezőleg megnyerik azt, hogyha csakugyan a nemzetre kell apellálni, ennél a nagy mérkőzésnél már az önök javára eshetik a serpenyőbe az ipari munkásoknak megadott szavazati jog. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez az, amit a magam részéről nemcsak lehetségesnek, de amelyet mindannyiunk elvi álláspontjából — ugy az enyémből, mint igaz hitem szerint a képviselő urakéból is — megtehetőnek tekintek, azt azonban semmiféle tekintetben sem tartanám lehetségesnek, hogy ugy csekélységem, mint azok a t. elvbarátaim, akik ebben velem egy meggyőződésben vannak, segédkezet nyújthassunk egy olyan választójogi reform megalkotásához, amely meggyőződésünk szerint rázuditaná erre a szerencsétlen országra a szélső választójogi radikalizmusnak összes veszélyeit. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház, ne beszéljünk erről a kérdésről általános jelszavak alapján. (Helyeslés jobb felöl.) Hiszen ha van valahol konkrét kérdés, amelyet csak a konkrét viszonyok alapos ismeretével lehet eldönteni: a választójog kérdése az. Hiszen mindenekelőtt meg kell nézni, hogy micsoda tényezők azok, amelyek ma benne vannak az alkotmány sánczaiban. Meg kell nézni, de nagyon alaposan- és nagyon gondosan, hogy valamely törvényes rendelkezéssel micsoda ujabb tényezők, micsoda ujabb élő erők fognak bejutni és érvényesülést keresni és ha valahol fontos, fontos ez olyan országban, mint a mienk, fontos azért, mert, fájdalom, nem vagyunk etnográfiailag egységes nemzet és fontos azért, mert kapcsolatban vagyunk egy másik állammal és mert a mi uralkodónk egyúttal egy másik állam uralkodója. T. képviselőház! Ez a kérdést teljesen mássá teszi minden magyar emberre nézve, akinek a jelszavak az éleslátását el nem veszik, teljesen mássá teszik, mint minden francziára, németre vagy angolra nézve. (Ugy van 1 a jobboldalon.) Hiszen ránk nézve a szélső radikalizmus veszélyeket hord a méhében, amiket azok nem ismernek. (TJgy van! a jobbóldalon.) Hiszen nálunk a pusztulás, a nemzeti pusztulás biztos útja következik be, amint oly erőforrásoknak, oly tényezőknek nyújtjuk át a hatalmat, amelyek megakadályozzák azt az öntudatos, következetes, magyar nemzeti nagyhatalmi politikát, (TJgy van! a jobboldalon.) amely a magyar nemzet és király közötti teljes politikai harmóniára felépítve, teljes érdekazonosság alapján, egy alapjában békés és védelmi, de a monarchiának nagyhatalmi állása összes előfeltételeivel, a dinasztiának mint nagy világtörténelmi tényezőnek egész nagy hivatásával számoló, előrelátó, messze a jövőbe néző politikát konzekvensen, államférfiúi magaslaton tud képviselni. Es ha csinálunk választójogi testületet, amely nem oly képviselőházat küld be, amelyre ily kormány támaszkodni tud, akkor nemcsak politikai kárt okoztunk, akkor nemcsak csorbát ejtettünk politikai hatalmán ós presztízsén, hanem az óleterét vágtuk keresztül a nemzetnek, akkor nem következhetik rá más mint pusztulás. Polónyi Dezső: Frázisok! (Zajos ellenmondás a jobboldalon. Elnök csenget. Mozgás a baloldalon.) Gr. Tisza István : Én nagyon sajnálom Pető képviselő ur türelmetlenségét, de nagyon kérem Pető képviselő urat, méltóztassék azzal a türelemmel megajándékozni, amelylyel én őt szívesen megajándékozom. De azon, hogy Pető képviselő urnak ez nem tetszik, azon nem csodálkozom; (TJgy van! a jobboldalon,.) azon, hogy Pető képviselő ur az általános szavazatjog mellett van, azon nem csodálkozom; Pető képviselő ur meg akarja teremteni a Pető képviselő ur Magyarországát, (TJgy van! a jobboldalon.) mi pedig fenn akarjuk tartani a mienket. (Hoszszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbóldalon. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Takács József: Pető, Vázsonyi Magyarországa ! Itt az igaz szó! Kun Béla: Népuralmat akarunk, nem munkapárti uralmat. (Zaj.) Elnök: Kérem Kun Béla képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Gr. Tisza István: Azzá akarjuk tenni Magyarországot, ami volt hosssu századokon keresztül és ami lesz, bizom a magyarok Istenében, a jövőben is: egész lényében szabadságszerető, de egész lényében magyar államnak. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon.)
