Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-711
711. országos ülés 1917 márczivs 12-én, hétfőn. 55 mert ezeket az uralkodó kapitalizmus rontotta el, mely mindent telekspekuláczió tárgyává kívánt tenni. (Igaz ! Ugy van!) Hozzátartozik még a helyes népesedési politikához az, hogy egészséges birtokrendszer és örökösödési rendszer legyen, amelylyel azután föl vehetjük a küzdelmet az egyke ellen. Bizonyos dolog, hogy egyrészt Angliában, másrészt a Rajna vidékén a nagy szaporulatnak az oka az örökösödési rendszerben fekszik. (Igaz! JJgy van!) Ha mi ezen nem segítünk, hiába vannak az erkölcsi erők; egy ideig vissza tudjuk tartani az erkölcstelenség terjedését, de a példa hódit és hogyha mi a forrásokat nem gyógyítjuk meg, akkor hiába beszélünk népesedési politikáról, (Helyeslés balfelől.) akkor az egyke és a házasság terméketlensége tovább fog terjedni. Ezzel az idő letelt, én érintettem sokat, amit szerettem volna bővebben kifejteni, de fejtegetéseim rezüméje mégis az, hogy nagy feladatok előtt állunk, másrészt azt a szomorú tapasztalatot kell szintén leszegeznem, hogy nem látok a kormány részéről komoly törekvést arra, hogy csak kissé is előmozdítsa ezeknek a nagy feladatoknak megoldását. (Ugy van! balfelöl.) Ebből levonom azt a konzekvencziát, hogy a ministerelnöki előterjesztést nem fogadhatom el. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldahn.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Mielőtt áttérnénk az interpelláczióra, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy a legközelebbi ülését holnap, kedden 1917. évi márczius hó 13-án délután három órakor tartsa és annak napirendjére a mai tárgyalás folytatását tűzze ki. (Helyeslés.) Ezúttal megemlítem, hogy este 7 órakor ismét a bejelentett összeférhetlenségi eset ügyében az összeférhetlenségi itélő-bizottság tagjainak kisorsolása fog következni. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Ehhez az előterjesztéshez kívánok hozzászólni. (Halljuk ! Halljuk!) Nekem semmi ellenvetésem az elnök urnak a holnapi napirendre vonatkozó előterjesztésével szemben. Csak egy kérdést kívánok felvetni. Gondolom, mindnyájan megegyezünk abban, hogy a ház csütörtökön, márczius 15-én nem fog ülést tartani. (Helyeslés.) Azt hiszem, köztudomásúvá vált, hogy e tekintetben a háznak minden tényezője egyetért. Most azt a kérdést vetem fel, vájjon a márczius 15-ikét megelőző napon, szerdán, az ülést a szokott időben és a szokott időtartammal tartjuk-e meg, tekintettel épen a márczius 15-ének megünneplése czéljáhól való elutazásokra. (Ugy van! balfelől.) E tekintetben nem teszek indítványt, csak tisztázni óhajtanám a kérdést már ma, a következő okból: A szerdai ülés az interpellácziók előterjesztésének ülése, ugy hogy amennyiben a szerdai ülés nem tartatnék meg, vagy korábban végződnék a szokottnál, szerintem gondoskodni kellene arról, hogy ezen a héten más nap jelöltessék meg az interpellácziók előterjesztésére. Magam is egy, az én felfogásom szerint igen fontos, interpellácziót akarok szerdán előterjeszteni ; talán lesznek mások is. E tekintetben szeretnék felvilágosítást, illetőleg intézkedést a ház részéről. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Azt gondolom, annak nem lenne semmi akadálya, hogy a szerdai ülést .ugy oszszuk be, hogy az mindenesetre olyan időben végződhessék, hogy a háznak azok a tagjai, akik este el akarnak utazni, minden körülmények között elutazhassanak. Azt gondolom, a holnapi napirendi előterjesztés alkalmával lehetne talán az interpellácziókra való átmenetel dolgában olyan határozatot hozni, amely számol ezzel a körülménynyel. (Általános helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A ház a napirendi javaslatot elfogajlja. Ezt határozatképen mondom ki. Áttérünk az interpelláczió előterjesztésére. Gróf Apponyi Albert kéj>viselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Néhány nappal ezelőtt a bécsi sajtóban megjelent egy közlemény, amely a közélelmezési ügyeknek ellátása tekinteté'ben egy Magyarország és Ausztria közt közös tanácsnak létrejövetelét hozta a világ tudomására. Ez az ügy ezekben a bécsi hirlapi közleményekben olyan sajátságos beállításban adatott elő, hogy nem a gondolat maga, hanem az a beállítás nemcsak Magyarország közjogának, hanem Magyarország anyagi érdekeinek szempontjából is súlyos aggodalmakra adhatott alkalmat. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a snélsobaloldalon.) r Hogy a magam álláspontját jelezzem, ennem foglalok állást a magam részéről egy olyan tanácskozó szervnek létesítése ellen, amelyben a szövetséges államok, — hogy ugy mondjam — egymásról kölcsönösen megtudhatják készleteiket és amely egy olyan, — hogy ugy mondjam — élelmezési klearing közöttük. Azonban semmikép sem tartanám megengedhetőnek, hogy ez a közös szerv intézkedő hatalommal legyen felruházva. (Helyeslés balfelől.) Akkor is, ha nincs intézkedő hatalommal felruházva, ha tisztán tanácskozó szerv, szükségesnek tartom hatáskörének, jogkörének igen preeziz körülírását, valamint viszonyának körülírását azokhoz a tényezőkhöz, kormányközegekhez, törvényhatósági önkormányzati közegekhez, amelyek alkotmányunk szerint egyedül ruházhatók fel intézkedő hatalommal és mint tanácskozó szervben is szükségesnek tartom, hogy közjogunknak és
