Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-711
?><; 711. országos ülés W17 márczius 12-én, hétfőn. a két állam közti viszonynak alapvető-elvét, a paritást annak összeállításában megóvjuk. (Helyeslés balfelöl.) Ezekre a pontokra nézve némely tekintettétben más hírlapi közleményekben és érintett férfiaknak nyilatkozataiban történt ugyan egyikmásik megnyugtató kijelentés, de ez szerintem nem elég. Én azt tartom, hogy teljesen jogos és szükségszerű a képviselőháznak az a kívánsága, hogy hivatalosan és teljesen kimeritőleg tájékozva legyen ennek a szervnek, ennek a gondolatnak keletkezési módjáról, arról a szerepről, amely annak létesítése körül a magyar kormánynak jutott és arról, hogy mindezen pontok tekintetében, amelyeket megemlíteni bátor voltam, az uj intézmény kifogás alá nem esik. Ezért további megjegyzéseimet, ha esetleg szükségesekké válnának, a nyerendő válasz utáni időre tartván fenn, egyszerűen előadom azokat az egészen precziz kérdéseket, amelyekre hasonló precziz választ kérek a t. kormánytól, illetőleg a t. ministerelnök úrtól. (Halljuk! Halljuk! balfélül. Olvassa.) »Az e napokban létesített közös élelmezési tanácsnak: 1. Mi a jog- és hatásköre? 2. Mi a viszonya a magyar kormányhoz és annak közegeihez, valamint az önkormányzati közegekhez ? 3. Mikép valósul meg abban a két állam paritásának alapvető elve? 4. Kinek kinevezése vagy választása folytán kerülnek abba a tanácstagok? 5. Kevezetesen, kinek ellenjegyzésével neveztetik ki annak elnöke ?« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! A közös élelmezési bizottságra vonatkozó hivatalos kommüniké, amely természetszerűleg teljesen azonos szövegben jelent meg a budapesti s a bécsi lapokban, tulajdonképen felvilágosítást nyújt — nem ugyan a kérdés minden részletére, de a kérdés lényegére, mert hiszen az a hivatalos közlemény, mely most nincs épen nálam kéznél, világosan megmondja, hogy ennek a közös bizottságnak tisztán informatív jellege van; másik czélja pedig az, hogy az élelmezési ügynél közreműködni hivatott különböző hatóságok és szervek között közvetlenebbé tegye az érintkezést, tehát semmiféle rendelkezési joga, semmiféle hatósági jellege nincsen. (Helyeslés jobbról.) Tökéletesen igaza van gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak, hogy egy-két bécsi lapban jelent meg ezzel ellentétben álló közlemény is, (Zaj halfélül. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) de azóta megjelentek e tárgyban egyéb közlemények is, megjelent például épen a bizottság elnökévé kinevezett Lahdwehr tábornoknak is egy nyilatkozata, amely e részben, ha egyáltalában szükség lett volna rá, helyreállította volna a tényállást. Mert hiszen magától értetődik, hogy egyes lapoknak nem tudom honnan vett közleményeivel szemben az a hivatalos kijelentés, amely a két kormány részéről a budapesti és a bécsi sajtónak kiadatott, eldönti a kérdést és azzal szemben semmiféle hírlapi pletyka tekintetbevételre egyáltalán ,nem tarthat igényt. (Ugy van ! jobbról.) Most már áttérve a kérdés részleteire és talán nem végzek felesleges munkát, ha megemlítem, hogy épen a magyar kormány, kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy az élelmezési ügyekben a rendelkezési jogot — még pedig nemcsak közjogi szempontokból, hanem gazdasági czélszerüségi szempontokból is — az illető kormányoknak maguknak kell kézben tartamok, (Helyeslés. Ugy van! jobbfelöl.), mert azt jól nem intézheti más, mint az a kormány,, amely az illető területen a közkormányzatot kezeli. (Ugy van! Helyeslés jobbfelöl.) Másrészről azonban feltétlenül szükséges, hogy a kontaktus a különböző államok élelmezésügyi hatóságai között mentül szorosabb, mentül bizalmasabb, mentül élénkebb legyen, hogy tudjanak egymás cselekedeteiről, viszonyairól és tájékozva legyenek arról, hogy a többi államokban mi történik. (Helyeslés.) Ennek az álláspontnak felelt meg az a berendezkedés is, amely határozatba ment már a múlt év őszén s amelynél fogva mind a három élelmezési szerv ; a német, az osztrák és a magyar, kölcsönösen képviseltette magát a másik két szerv mellett, delegátusokat küldött ki, akik állandóan ott tartózkodhatnak, ha akarnak, akik betekintést nyerhetnek az illető élelmezési központnak összes ügymenetébe s akik ott közölhetik netaláni javaslataikat és a viszonyok teljes ismerete alapján tehetnek saját kormányuknak jelentést. Ez azonban, t. ház, nem oldotta még meg teljesen a kérdést. Mert ezzel megvolt ugyan a kontaktus a különböző élelmezési szervek között, de nem volt kellőleg biztosítva a kontaktus maga ban a monarchiában, a monarchia két államának kormány T ai s azok között a katonai szervek között, melyeknek közreműködése az élelmezés kérdéseiben szintén feltétlenül szükséges. Hogy egyébről ne beszéljünk, utalhatok a kontaktusra a katonai vasúti vezetőséggel, amelynek közreműködése a malmoknak szénnel és gabonával való ellátása és a lisztelszállitás szempontjából döntő fontosságú s nem volt meg a kontaktus a katonai kormányzás alatt álló idegen területek vezetőségével, amelyeknek pedig az élelmezés körül természetszerűleg szintén igen nagy szerepük van. Egyfelől tehát ez a körülmény s másfelől az a körülmény is, hogy ö felsége, aki a legintenzívebben foglalkozik az élelmezési kérdésekkel s állandóan a legkisebb részletekig informáltatja magát, egy olyan szervről kívánt gondoskodni, amelyik az ő rendelkezésére álljon s amelynél összefutnak az összes informácziók,
