Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-711

54 711, országos ülés 1917 márczius 12-én, hétfőn. emiitette meg annak az osztálynak, mely a legtöbbet szenved. Én ki akarom bővíteni. Nemcsak á bíróság, hanem egyáltalán a magyar intelligenczia, a magyar középosztály szenved a legtöbbet. Helyzete manapság tényleg elviselhetetlen. Merem mondani, államtitkártól lefelé, vagyis az Y. fizetési osztálytól lefelé a kisebb hivatalnokok oly fizetésben részesülnek, hogy a mostani nehéz viszonyok közt családos embernek megélni lehetetlen. És rámutatok a tanítóság helyzetére. A tanítóság nagy számban veszi ki részét a nagy küzdelemből, de azt látjuk, hogy még mindig megvan a kétféle kategóriába való osztás, mintha nem mindegyik állami hivatást teljesítene. Ami igazságtalanság volt a béke idején, az kiáltó igazságtalanság most a háború idején. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A középosztálynak e háborús sorsához hozzájárul az a körülmény, amelyre a napokban egy, a kormányhoz közel- • álló lap rámutatott. Nem akarom.most az egészet felolvasni. A Budapesti Hírlapnak egy czikke ez, mely rámutat, hogy nálunk épen a középosztályban és pedig nem tesz különbséget egyházi és világi középosztály közt, a protekcziós rendszer úgyszólván az egyedüli, mely az előmenetelt biztosítja. * T. ház! E,á akarok most térni arra, amit nemrégiben Lukács György képviselőtársunk mint orvos igazi szakértelemmel, de nemcsak szakértelemmel, hanem emberszeretettel is előterjesztett, t. i. az egészségügyi programmra. 0 valóságos egészségügyi programmot adott, amelyhez hasonlót dr. Kirchner adott Poroszországban azzal a különbséggel, hogy a németországi Ministerialdirektor radikális módon kívánja a kérdést megoldani. Azt mondja: »Wir sind jetzt dabei, die Bekämpfung der Geschlechtskrankheiten auf gesetzlichen Boden zu stellen, wir sind fest überzeugt, dass, wenn der Beichstag diesem Gésetzentwurf seine Zustimmung erteilt, dadurch die Möglichkeit gégében wird, die Prostitution nun mit aller Énergie zu bekämpfen. Diese doppelte Morál muss aufhören. lm Interessé des Vaterlandes, denn die Schädigungen des Yolksganzen und der einzelnen durch die Geschleeshtkrankheiten lassen sieh überhaupt gar nicht berechnen. Wir Arzte sind kérne Sittenrichter, aber wir sind verpflichtet, das Gewissen unseres Volkes aufzurufen, wenn es in Gefahr kommt zu entgleisen. Es liegt die Gefahr vor, dass unser Volk die Hochachtung vor dem weiblichen Geschlecht verliert, dass es vergisst, dass jeder von uns nicht alléin in der Welt -steht, dass wir nicht geboren sind, um uns auszuleben, sondern um unsere Pflicht zu tun, und dass jeder eine lange Ketté von Ahnen hat und diese Reihe weiterleben soll. Wenn wir das Volk nicht aufrufen, wieder auf seinen hohen sittlichen Stand zurüekzukehren, dann wird cler Geburtenrückgang weitere Fortschritte machen.« És hozzáteszi, hogy ő az egyenlő morált akarja érvényesíteni a társadalmi életben és pedig a férfiakra nézve ugyanazt, mint a nőkkel szemben. Tehát radikális eszközökkel nem fogunk semmire menni. Én nem akarok itt moralizálni, hanem mint politikus akarom felállítani a tételt, hogy egy város erkölcsi tekintélyét nem emeli az, ha egy rabszolgasági intézményt nemcsak megtűr, hanem azt mintegy legalizálja. Ilyen ezidő szerint különösen a prostituczió, amelyet nem hiába neveznek fehér rabszolgakereskedésnek. Böviden akarok még kitérni arra, amit beszédem elején érintettem kapcsolatban SimonyiSemadam t. képviselőtársam beszédével és ez a telepítési akczióra vonatkozik kapcsolatban a népesedési politikával. A népesedési politika az most minden államnak a főproblémája. Igaz, azt lehetne mondani, hogy a népesedésnek legnagyobb ellensége a háború, ezért elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a jövőben a nemzetek más módon intézhessék el jogos követelésüket, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) de ha már benne vagyunk és végig kell küzdenünk, arról kell gondoskodnunk, hogy a háború után az elvesztett ^erőket kellőleg pótoljuk és itt különösen ajánlom a t. ház figyelmébe azt, amit dr. Bumm Ernő, a berlini Wilhelm-Friedrichegyetem rektora mondott, hogy t. i. nem hiszi, hogy prémiumokkal vagy privilégiumokkal, amelyeket a sokgyermekes családnak adunk, lehetne a népesedést fokozni, mert ebben a tekintetben a rómaiaknak és a francziáknak megvan a maguk tapasztalataik, hogy ez csak írott malaszt marad, de hozzáteszi, hogy a legfőbb dolog a népesedésnek fokozására az, hogy egészséges lakásviszonyok legyenek. (Helyeslés.) Hiábavaló tehát dr. Bumm szerint, hogy néhány márka jutalmat adunk a gyermeket szoptató anyának, ha az nem tud lakást szerezni az ő gyermeke számára, hogyha a munkásembert vagy a kisebb hivatalnokot kiutasitják azért, mert 3—4 gyermeke van. Igaz, hogy minekünk Budapesten van egy nevezetességünk a vágóhídon kivül, amelyet a külföldnek bemutatunk és ez a Wekerle-telep, de nekünk nem szabad megelégednünk egy szép kirakattal, amikor belül romlott és rothadó portéka van, mert a budapesti nyomorúságos lakások ilyen rothadó portékának nevezhetők. De nemcsak Budapestről van szó, hasonló állapotok vannak az ország legnagyobb részében, ahol a munkások nagy tömegekben laknak. Ha helyes népesedési politikát akarunk űzni, elsősorban tisztességes lakásokról kell gondoskodni. Sajnos, nálunk Kelet-Európában nagyon kifejlődött a bérpalota-rendszer és kevésbbé a family-houseok, a lakások egy család részére. Hiányzik továbbá a városokban az, ami az egészséges fejlődésre, a gyermekhalandóság elleni küzdelemre okvetlenül szükséges, a városoknak a tüdeje, a szabad terek, a játszóterek