Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.
Ülésnapok - 1910-710
18 710, országos ülés WJ7 márczius 3-án, szombaton. előbb a magyar föld biztos révpartján helyezzék el. (ügy van! balfelől.) Fráter Lóránt: A hiénák ! Gr. Bethlen István: Ez lesz az a szocziális irány, amit a bankok képviselnek ? Én ilyen szocziális birtokpolitika ellen határozottan tiltakozom-. És tiltakozom az ellen a felfogás ellen, amely azt vallja, hogy mindegy, hogy valaki minő erkölcsi értékkel bir ; a fődolog az, hogy gazdasági téren bemutatta légyen arratermettségét. Én tiltakozom ez ellen a felfogás ellen, mert ezzel nemzetet fentartani nem lehet. (Igaz! Ugy van ! Taps a baloldalon.) De lássuk, t. képviselőház, a többtermelés kérdését. A többtermelés régi jelszó. Minden gazdának él az elméjében. Hiszen ez saját érdeke. Vagy melyik gazda ne törekednék arra, hogy többet termeljen, ha tud ? Amikor ezt a jelszót hallom bizonyos emberek szájából, mindig eszembe jut az önkéntes iskola, ahol a lovagló tanár arra ösztökélte a lovon ülő önkéntest, hogy vágja bele a lovába a sarkantyút, az azonban világért sem merészelt volna ilyet tenni, hisz örült, hogy rajta ül a lován. Hát itt is igy vagyunk. A magyar gazdaember bizony sarkantyúzná földjét, csak rendesen örül, ha rajta meg bir élni. (Ugy van ! a baloldalon. Félkiáltások : Nincs hitele !) A helyzet nem ritkán bizony az, hagy a magyar gazda aratás előtt felveszi a termés árát, azután learat és a pénzét mindjárt beviszi a bankba, hogy a lejárt váltóját "kifizesse. Gondolható-e, hogy amikor a gazda 8—10, a kisgazda nem ritkán 15—20%-ot kell hogy kamatban kifizessen a bankoknak, hogy akkor képes legyen többet termelni és hasznosan tőkét befektetni? Képzelhető-e, hogy addig, amig a bankok fentartják azt az állapotot, amely szerint Magyarországon a gazda gyakran 8—10—15 sőt 20%-os pénzzel kénytelen befektetéseket csinálni, a többtermelésről komolyan lehessen beszélni? (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) És mi a másik feltétele a többtermelésnek? Mert nemcsak tőkére van szükség, hanem szükséges az is, hogy a befektetések, amelyekre a több termeléshez a gazdának szüksége van, a különféle gépek, anyagok ne legyenek túldrágák és hogy viszont a gazda terményeit olyan árban értékesíthesse, hogy a többtermelés ki is fizesse magát. Itt azonban megint épen a bankok részéről látjuk azt a törekvést, hogy egyfelől az ipari czikkek vámjának exorbitans emelésével, másfelől a mezőgazdákat megillető védvám megtagadásával mindent el akarnak követni, hogy a többtermelésnek ezek a feltételei be ne állhassanak. (Igaz! ügy van ! a báloldalon.) De mit csinálnak maguk a bankok az ipar, a bányászat terén, ahol az egyedüli urak? Ha nézem ipari vállalataikat, látom, hogy kartellekkel, rajonirozással, kontingentálással szabályozzák a termelést. Ha nézem bányászati vállalataikat, látom, —és itt klasszikus tanura hivatkozom, a pénzügyminister úrra — hogy lefoglalnak petróleumterületeket csak azért, hogy ne termeljenek, lefoglalnak szénterületeket csak azért, hogy ne bányászszanak. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Lefoglalnak mindent, mert ez a főlodog és a termelés, az csak. másodsorban jön. Akik tehát a maguk vállalataik terén, ahol kizárólagosan működhetnek, ilyen példával járnak elől, azok követelik, hogy a gazdát foszszák meg birtokától és ők üljenek helyébe, mert ők meg fogják mutatni, hogyan kell többet termelni? Bocsánatot kérek, ebben csak naiv lelkek hihetnek : az, aki a dolgokat komoly figyelemre méltatja, ezt nem fogja elhinni soha. (Ugy van! a baloldalon.) Azt állitom tehát, hogy amig lehet Magyarországon a kisgazdát 12%-os pénzzel kiuzsorázni, amig lehet az ipart ugy űzni, hogy az minél kevesebbet produkáljon és a fogyasztó minél többet fizessen, amig lehet bányát ugy művelni, hogy a termelés csökkentésével nagy haszon legyen biztositható : addig jelszavaiknak hinni botorság lenne. És én attól félek, hogy a hangzatos jelszó ajkukon csak arra jó. hogy már most lefoglaljanak minden földet, amely eladó, hogy mikor később hazajön a magyar gazda a lövészárokból, hogy a hazával szemben teljesített kötelessége után békés munkával élvezze fáradsága jutalmát, nem lesz föld. amelyhez hozzájuthatna és amelyet megfelelő áron megvehetne. (Ugy van ! balról.) Végeredményben felszólitom tehát a magyar kormányt, hogy látva e káros jelenségeket, ne mulaszsza el most is, hogy a birtokforgalom terén és a birtokpolitikában végre rendet teremtsen. Terjeszsze be azt a birtokpolitikai törvényjavaslatot, melyre o\j szüksége van ma már az országnak, mint a betevő falat kenyérre. (Élénk helyeslés balról.) De végzem felszólalásomat. A magyar föld a nemzet jelene és jövője. S még sok ideig az lesz. Mert mindazok a próféták, kik más téren keresik gazdasági bajaink orvoslását, egyelőre álpróféták. A magyar föld ma is a magyar nemzet legnagyobb kincse. De Hermes úristen gálád módon arra törekszik, hogy a nemzet ezen legnagyobb kincsét elcsenje s ezt egyenesen bejelenti. Teheti azért, mert a gazda három év óta távol hazájától a lövészárokban védi e hont! A kirendelt őr pedig a kialvó őrtűz lángjánál mély álomba merülve húzza ki az éjszakát virradtig és kötelességét nem teljesiti. (Hosszantartó élénk helyeslés és tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : - Ki következik szólásra. Hoványi Géza jegyző: Hantos Elemér! HantOS Elemér: T. ház ! A ministerelnök ur j elentése fölötti vita eddigi folyamán is messze túlterjeszkedett azon az amúgy is tág kereten, melyet részére a jelentésnek époly bő, mint változatos anyaga kijelöl. E vita, a t. kormány helyeslésével is, költségvetési vitává szélesedett, ami indokolt azért, mivel a háború kitörése óta költségvetést nem tárgyaltunk és az állami élet összes megnyilvánulásai csak e jelentések kapcsán vitathatók meg. Bethlen István gróf t. képviselő ur az állami
