Képviselőházi napló, 1910. XXXV. kötet • 1917. márczius 3–április 12.

Ülésnapok - 1910-714

138 714. országos ülés 1917 az a mezőgazda tájékozódhasson és megfelelően rendezhesse be gazdálkodási viszonyait. Ha a honvédelmi ministerium 3000. sz. mezőgazdasági rendeletében tudott revíziót teremteni azokban a kérdésekben, amelyeket az felölel és tudott egységeset nyújtani a közönségnek : miért ne tudná ezt megcsinálni a föklmivelésügyi ministerium is, amely tulajdonképen elsősorban hivatott szakszerűen foglalkozni a mezőgazdasági kérdésekkel ? A rekvirál ásókról is beszélhetnék, e tekintetben azonban az előttem szólott t. képviselőtársaim már bőven elmondták panaszainkat. Elmondták, hogy a hadifoglyok, napszámosok, cselédek kommenczióját is sok helyen elvették. Csak annyit hangsúlyozok, hogy koplaló gyomorra] nem lehet mezőgazdasági munkát végezni. Nem akarom azonban e tekintetben a t.ház figyelmét igen sokáig figyelembe venni, mert hiszen csak ismét] és ékbe bocsátkoznám. A Haditermény és a központok ellen is temérdek panasz hangzott el a házban. Ezek részletesebb fejtegetése helyett csak arra mutatok rá, hogy talán ott van a hiba, hogy a Haditerménynek és a Központoknak alkalmazottai nagyrészt nem tudják felfogni a multjok és jelenük közti különbséget. Nem tudják megérteni, hogy őket a katonai szolgálat alól nem azért mentették fel, hogy a háborús konjunktúrákat saját érdekükben kihasználják, hanem hogy végrehajtsák a Haditermény által rájuk bízott azon feladatokat, amelyek a háborús közigazgatás egy részét képezik. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy nekik most nem a gseftelés a hivatásuk, hanem csak az, hogy szakszerűen bonyolítsák le a hadiszükségletre szánt termények összegyűjtését, elraktározását, elszállítását, vagy kiosztását. Azt hiszem, hogy az alkalmazottak elleni panaszok főleg e szempontokból igen komolyak és indokoltak. És ha panaszra megvan az ok, kérdem, miért, nem történik semmi a központok és a Haditermény rendszeres ellenőrzése tekintetében ? A perifériákon én legalább nyomát sem láttam, hogy ott valami ellenőrzés történt volna velők szemben. T. ház ! Tekintettel az előrehaladott időre, valamint arra, hogy egy képviselőtársamnak Ígéretet tette.8i, hogy időt engedek a felszólalásra, igyekezni fogok beszédemet rövidre fogni és épen azért rátérek felszólalásom tulaj donképe ni czéljára. Ez a czél — engedelmet kérek a szerénytelenségért — az, hogy egy gyakorlati tanácscsal szolgáljak, abban a tekintetben, miként kellene megszervezni mezőgazdaságunkat. A külföldi kormányok példája, de az általunk felállított Közélelmezési Hivatal példája is bizonyltja azt, hogy a háború vitele szükségessé tette a kormányzati ágak másként való csoportosítását. Például élelmezési hivatal, muiiicziós ministerium stb. felállítása vált aktuálissá több helyen a háború tartamára. Serényi t. képviselőtársam kimutatta szükségességét a munka megosztásának, különösen a háborús időben. Én is valami ilyenformára akarok rámutatni a háborús mezőgazlárczius 16-án, pénteken. dálkodás polgári és katonai megszervezése érdekében. Magam részéről Magyarországon a szántóföldek harczterónek megszervezése érdekében halaszthatatlan fontosnak tartom egy mezőgazdasági diktatúra létesítését. Nem bánom, minek nevezik, a lényegét abban találom, hogy egyesittessék egy hivatalban, a diktatúrában, mindaz a fórum, amely a mezőgazdasági üzemek támogatására és vezetésére irányuló munkát végezhet. Súlyt fektetek hogy csak ezek egyesittessenek, és semmi egyéb. A szervezetnek azonban adjunk oly önállóságot és hatalmat, hogy a mezőgazdasági munka érdekében végrehajtó erővel is fel tudjon lépni. Ez a munkakör tulajdonképen a földmivelésügyi minister hatáskörébe tartoznék, ámde a földmivelésügyi ministeriumnak más dolga is van, már pedig ide egy egész ember szükségeltetik és épen azért bíznám ezt a munkát egy uj szervre, a mezőgazdasági diktatúrára, amelyet a következő formában szerveznék. Mindenesetre igen nagy súlyt helyezek arra, hogy az összes hatalom egy ember kezébe fusson össze és ne egy tanács kezébe. A mezőgazdasági hivatal élére egy a kormánytól és pártoktól független, nagy látkörü, alapos gazdasági készültséggel bíró férfit állítanék, ki kellő közigazgatási és kormányzati érzékkel bír. E mellé a diktátor mellé egy polgári és katonai adlátust alkalmaznék azért, mert katonai és polgári elemből kívánom megkonstruálni a központot, a vidéki ekszpoziturákat viszont katonailag szervezném meg, mert a perifériákon a végrehajtásban csak katonai hatalommal, katonai rendszerrel lehet tökéletes eredményt elérni. T. ház ! A központban arra helyezek súlyt, hogy a vezető elem polgári legyen és czivilkézbe szaladjon össze a hatalom, mert ha katonai kézbe adnám, egyrészt nem látok garancziát abban, hogy a magasabb rangban lévő aktív katona birna-e azzal a mezőgazdasági képzettséggel és szakértelemmel, amely ily állás vezetésére szükséges, másrészt pedig, mert a központban a polgári vonatkozású teendő a lényegesebb. A diktatúra hatáskörébe utalnám mindazon ügyeket, amelyek a mezőgazdasági termelés biztosításával összefüggnek. Ezen czélból a diktatúra alatt a következő osztályokat létesíteném : I. Az elnöki osztályt. Ennek ügyköre : személyzeti ügyek, elvi jelentőségű ügyek tárgyalása, az érintkezés fentartása a polgári és katonai hatóságokkal, a kormánynyal, a közös kormánynyal és a hadvezetőséggel. Sajtószolgálat és a mezőgazdasági üzem országos ellenőrzése és vezetése. A második osztály volna a katonai felmentési osztály. Ebben egyesíteném a földmívelési ministerium felmentési osztályát a honvédelmi ministeriumnak a mezőgazdasági felmentési ügykörével, ugy a katonai, mint a népfölkelői felmentésekre nézve. Ugyanezen osztály feladata volna a mező-