Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-709

o?4 700. országos ülés Í9Í7 márcztus 2-án, pénteken. erősitjük, annak erejét növeljük, ha minél több népességet juttatunk abba a helyzetbe, hogy földmivelő népesség vagy az is legyen. Egy egészen érdekes propoziczióra vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni. Az Öffentliche G-esundheitspflege czimü revünek 1916. évi évfolyamában Professor Kissié egy tervezetet dolgoz ki a városi lakosoknak a város körüli bérbirtokaira és a felváltva dolgozókra nézve. A propoziczió abban áll, hogy az egyes gyárakban a munkások számának kétszerese alkalmaztatnék és ezek felváltva Schichtekben dolgoznának, az egyik Schicht a másiknak dolgoznék, ugy hogy mindkét Schicht felváltva egy nap a bérbirtokokon, a másik nap a gyárban dolgoznék, ez emelné egészségi állapotukat, vagyoni jólétüket, gyermekeikre is több gondot fordíthatnának, szóval itt összelánczolódnak mindezek a szocziálpolitikai kérdések és együtt vannak. Bátor vagyok itt kitérni a legközelebbi múltban elhangzott két szózatra. Az egyik báró Lévay Lajos tisztelt képviselőtársamnak február 27-én itt tartott beszéde, amelynek során azt proponálta, hogy a városoknak, községeknek birtokából a viszszatérő katonáknak és másoknak kihasittatnának bizonyos bérterületek és — hogy itt szórói-szóra czitáljam — ezeket mondta : »Azt tartom, hogy a mi csonka és béna katonáinknak, a mi rokkantjainknak 800—1000 négyszögölet kerti müvelésre minden község, minden város adhat.« Méltóztassék megengedni, hogy anélkül, hogy azt most már részletesebben okadatoljam, egyszerűen az előbbiekre való hivatkozással ezt az indítványt oda egészítsem ki, hogy gyakoroljon az állam ingerencziát arra, hogy a gyermekek száma, a családnak a jövő szempontjából való egészségi állapota legyen a vezérelv ebben a telepítési akczióban is. A család egészségi állapotát azért emiitettem, mert nemcsak arra van szükség, hogy egyáltalában nagyobb succrescentiát neveljünk az állam népességének, hanem egészséges nemzedéket is (Helyeslés.) és az egészségi állapotot különösen azoknak a kóroknak szempontjából emiitettem, amelyek a népességet legjobban visszavetik, legjobban károsítják, különösen az önhibából szerzett fertőző kórok szempontjából, amelyeknek büntetése mindenesetre jogosultabb, mint a nem önhibából szerzetteké. Egy másik hasonló javaslat is van itt, amely a magyar gazdaszövetségnek 1917. évi február 22-én tartott gyűlésében fogadtatott el és amelynek pár pontját, nem az egészet, bátor leszek itt felolvasni. Az első pont az, hogy olyan törvényhozási intézkedésekre ian szükség, amelyek a föld forgalmát, a birtoktestek feldarabolását a nemzet érdekeinek megfelelőeg államilag szabályozzák és irányítják. A második pont arra tér ki, hogy ezeknek keretében uj kis- és középbirtokok keletkezését propagáljuk. A harmadik pont azt mondja : a földdel űzött spekuláczió eltiltandó és minden parczellázás állami engedélytől tétessék függővé és állami felügyelet alá helyezendő. A negyedik pont kimondja végül azt, hogy ha valamely bank részére a vásárlás' vagy bérleti jog engedélyezte" tik, anyagi garancziákat kell nyújtani a termelés fejlesztésére vonatkozó terveinek végrehajtása tekintetében. ' Én ebben a tekintetben is bátor vagyok figyelmeztetni különösen a harmadik pontra, amely az állami ingeren cziát mindenütt hangsúlyozza és bátor vagyok rámutatni arra, hogy ezt az állami ingerencziát nemcsak közgazdasági, hanem ebből a szocziálpolitikai, ebből a népesedési politikai szempontból is gyakorolnunk kellene annyiban, hogy az állam ne csak arra tekintsen, hogy a katonáknak vagy pedig az elesett hősök özvegyeinek juttasson, hanem megkülönböztetéseket is tegyen a gyermekszám tekintetében, (Helyeslés.) megkülönböztetéseket tegyen első sorban abban, hogy ki kap és mennyit kap és másodszor megkülönböztetéseket tegyen abban a tekintetben is, hogy egészséges succrescentia van-e, vagy tekintettel a szülőkre, egészséges succrescentiára számithat-e vagy nem. Ebben a tekintetben bizonyos fokozatokat kellene megállapítani vagy amennyiben nem is állapítunk ilyeneket meg, mert ezeket nagyon nehéz egy intézkedés kaptafájára húzni, de mindenesetre lehet az intencziót az egyes intézkedésekben megvalósítani, ha azt direktívának parancsolólag kiadjuk. A katonatelepités teldntetében legyen szabad arra hivatkoznom, hogy legnagyobbrészt abban a nagyon helyes, nagyon szükséges és felemelő értelemben hangsúlyoztuk, hogy ez az állam és a haza hálája azok iránt a hősök iránt, akik a hazáért küzdöttek. De az állam nemcsak erre köteles, mert az állami élet nem fog megállni a háború befejezésével, hanem az állam fenn fog maradni és tovább is fenn kell hogy maradjon ; azért nemcsak a múltra nézve kell, hogy hálásak legyünk, hanem a jövőre nézve is kell előrelátóknak lennünk, hogy az utódok is hálásak legyenek irántunk. (Helyeslés.) Azért ezeknél a telepítéseknél nemcsak arra kell tekinteni, hogy hálából adjuk a földet, hogy parczellázunk a harezosoknak, hanem igenis megkívánjuk azt, hogy amint odakünn is megtette a harezos kötelességét, ép ugy a jövőre nézve a békés munkában is megtegye kötelességét és szorítsuk arra, hogy nemzetét necsak megtartsa, hanem fenn is tartsa. (Elénk helyeslés.) Ebben a tekintetben igen fontos feladatok fognak reánk várni a kivándorlás és a visszavándorlás szabályozásánál is. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) • Ma nem akarok itt azzal a kérdéssel foglalkozni, vájjon teljesülni fog-e gróf Károlyi Mihály t. képviselőtársamnak godalma, hogy az amerikaiak el fogják nyelni ott levő magyarjainkat, illetőleg azok kénytelenek lesznek amerikaiakká válni, vagy esetleg, akik nem válnak amerikaiakká, mennyiben és mily mértékben fognak visszajönni, dé ezt a vteszavándorlást a faj és egészségügy szempontjából mindenesetre szabályozni kell. (Helyeslés.) Egy Amerikában hosszú időn át élt, a dolgokat alaposan ismerő, a konzulátushoz.