Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-708

530 708. országos ülés 1917 múrcziüs 1-én, csütörtökön. igazuk vaji Földes Béla és Szterényi József t. képviselőtársaimnak, hogy meg kell állapítani az egyes vármegyék, vagy amint ők nevezik, körzetek szükségletét és csak a felesleget szabad onnan elszállítani. Ez igy is történt. (Mozgás baljelól.) Polónyi Géza ". Kivéve a cselédeket ; azokkal baj van ! B. Ghiüány Imre földmivelésügyi minister: A Haditermény Részvénytársaság majdnem minden vármegyében felállította az ő kirendeltségét, ennek rendelkezése alá tartoznak az összes körzeti malmok, melyek feladata, liogy az illető vármegyék szükségletét fedezzék. A rendelet az alispánnak ellenőrzési jogot ad és az alispánnak módja van ugy intézkedni, hogy a vármegyék részére szükséges liszt- és árumennyiség ott visszatartassék. (Mozgás baljelól.) Az áru kocsikázása lehetőleg kerülve lesz, amennyiben mégis előfordul, méltóztassék ezt azoknak a non putaremeknek és vis majoroknak betudni, hogy hónapokon keresztül néha egész vonalszakaszok el vannak zárva a forgalomtól és igy kényszerűségből előáll annak szüksége, hogy a legközelebb fekvő készletekből kell a sürgős hiányt kielégíteni. A másik zavaró momentum ebben az, hogy — sajnos — nem rendelkezünk soha, még a termés elején sem olyan nagy készletekkel, amelyek mellett helyes és czéltudatos diszpozicziókat következetesen keresztül lehetne vinni. Ne méltóztassék tehát itt a rendszerben keresni a hibát, hanem az adott nehéz, súlyos viszonyokban, amelyek elkerülhetetlenekké teszik azt, hogy kivételesen ide-oda kocsikáztassák az árut. De nagyon kevés panasz merült fel e tekintetben. Az itt felszólalt képviselő urak közül csak Földes Béla tisztelt képviselőtársam hozta fel azt, hogy Kecskemétről az odavaló három malom lisztjét, illetőleg főleg korpáját eldiszponálták az ország más részébe és viszont máshonnan hoztak oda. Elővettem a kecskeméti malomnak a kimutatását és azt láttam, hogy a József-gőzmalom augusztus 23-ika óta, tehát az uj termés őrlésétől kezdve a mai napig az általa előállított korpából Kecskeméten kiadott, tehát helyben, 549 métermázsát, Nagykőrösre szállított 184 métermázsát, a környékre pedig 25 kilométer távolságon belül 60 métermázsát. A másik gazdasági vámmalom korpával nem rendelkezik, merj vámőrlést végez, csak malomporral rendelkezett; ebből a malomporból Kecskemétre kiutaltak 80 métermázsát és igen rossz minőségű 40 métermázsát, amelyet az ottani közönség nem akart igénybe venni, Budapestre a Fattingergyárba. Ezek a panaszok is mutatják, hogy a közönségben megvan a hajlandóság arra, hogyha egyszer lát valamit, hogy az árut szükségtelenül, feleslegesen ide-oda kocsikáztatják, ezeket a panaszokat már általánosítja. Ha már Földes Béla t. képviselőtársam beszédénél tartok, legyen szabad pár szóval arra reflektálnom hogy Földes Béla t. képviselőtársam és a. többi felszólaló urak közül is néhányan azt mondották, hogy a kormány közgazdasági ténykedéseibe belekeveri a pártpolitikát. Bocsánatot kérek, ezek ellen az állitások ellen a leghatározottabban tiltakozom és kérve kérem a képviselő urakat, méltóztassanak konkrét eseteket felhozni, hogy a kormánynak módjában legyen ezekkel foglalkozni. Földes Béla t. képviselőtársam, mint ilyen konkrét esetet felhozta a szatmári alispán felfüggesztését, de ugyanakkor felolvasott egy szatmári levelet, amely felsorolja mindazokat a sérelmeket, amelyek ott a helytelen rekvirálás folytán előfordultak. T. barátom, a Közélelmezési Hivatal főnöke, épen az ebben a levélben felhozott sérelmes rekvirálások folytán felfüggesztette az alispán urat állásától, nem is tudva azt, — amint velem közölte — hogy az alispán urnak mi a politikai meggyőződése. Áttérve a fejkvóta kérdésére, roppantul csodálkozom, hogy ma is itt olyan hangok hallatszottak, amelyek a fejkvóta egységesítését szükségesnek tartják. Bocsánatot kérek, hiszen a fejkvóta egységesítése nem jelent egyebet, mint egyes vidékeknek, például a burgonyával rendelkező vidékeknek kedvezményezését a tisztán kenyérevő vidékek rovására és roppantul csodálkozom azon, hogy a németországi ilyen intézkedésekben járatos Szterényi József t. képviselőtársam honnan vette azt az állítást, hogy Németországban a fejkvóta egységes. Itt van nálam a német kormány szükségleti előirányzata és ebben az áll, hogy ő előirányoz egy évi szükségletet, egy külön kvóta alapján a Selbstversorgeielí részére egy másik kvóta alapján a hatósági ellátásban lévők részére, továbbá a Schwerarbeiterek részére, valamint a Schwerstarbeiter-Zulage részére és mindannak daczára még egy tartalékot állit be, a különböző Ersatz-jegyekre, a hatóságokra bizva azt, hogy ezekből a tartalékokból akkor és ott adjanak, ahol ennek szüksége felmerül. Epén azért, amikor arra az útra léptünk, hogy kénytelenek voltunk az egységes fejkvótát leszállítani, épen ez a német példa állott előttünk és az, hogy a közigazgatási hatóságok jobban tudják elbírálni az ő működésük területén, hogy tulaj donképen milyenek ott a megélhetési viszonyok, rájuk bízták tehát a fejkvóta leszámítást. Ezt nagyban és egészben egészen helyesen oldották meg, ahol pedig hiba történt, azt a Közélelmezési Hivatal főnöke azonnal orvosolta. Azt hiszem, ez az egyedüli helyes és igazságos alap, ha a különböző életviszonyoknak megfelelőleg állapítjuk meg a lisztszükségletet. Áttérve a központokra, előre is bátor vagyok jelezni, hogy csakis azokkal a központokkal fogok foglalkozni, amelyek az én felügyeletem alatt állanak vagy állottak. A többi központok működési körét közelebbről nem ismerem. A központok ellen gróf Andrássy Gyula és Szterényi József képviselő urak főleg két kifogást hoztak fel. Az egyik, hogy a központok drágítják az árut. Polónyi Géza: De mennyire! B. Ghiüány Imre földmivelésügyi minister: A t.