Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-708
708. országos ülés 1917 márczias 1-én, csütörtökön. 531 képviselő ur is azt mondja, liogy mennyire. Méltóztassék nekem megmondani, liogy hol és mivel drágítják. Barta Ödön: Például a gyajüuközpont! B. Ghillány Imre foldmiveíésilgyi minister: Itt van pl. egy elsőrendű szükségleti czikk, a liszt. Ennél a Haditermény jutaléka egy métermázsánál 50 fillér, tehát kilogrammonként egy fél fillér. De ezt sem tartotta meg a Haditermény, hiszen méltóztatnak tudni, hogy tavalyi jutalékát teljes egészéhen kiutalta a törvényhatóságoknak abban az arányban, amely arányban ők a Haditerménytől a lisztet igénybe vették. Polónyi Géza: Én konkrét eseteket hoztam fel. B. Ghillány Imre foldmiveíésilgyi minister: Én tehát igen kérnem a t. képviselő urakat, méltóztatnának nekem megmondani, hogy hol és mivel drágítják a központok az élelmiszereket. A másik kifogás az volt, hogy nagy tartalékokat gyűjtenek, hogy nem reális mérlegeket állítanak egybe ós titkos tartalékokat halmoznak fel. Bocsánatot kérek, a mérlegekre vonatkozólag mindenkitől elfogadhatnám ezt a szemrehányást, aki nem foglalkozik rendesen az intézetek mérlegeivel, de Szterényi t. képviselőtársamnak tudnia kellene, mikor a Haditermény mérlegét a kezébe vette, hogy az a nyereség kizárólag az ö ekszportüzletéből és a romániai gabonabehozatalből származó nyereség volt, amelyet együttesen bonyolított le a másik két állam hasonló intézményével és hogy a kereskedelmi törvény értelmében tartalékolnia kellett a le nem bonyolított üzlet kérdéses nyereségét. Bekövetkezett a román hadüzenet, amelynek következtében a kifizetett áruk nagy része ott maradt; a Haditermény ma sem tudja, hogy ezen üzletéből nyereség vagy veszteség lesz-e, vagyis a köteles kereskedői gondosság és a kereskedelmi törvény parancsára cselekedett akkor, amikor ezt a függő nyereséget, amely kérdés, hogy nem fog-e veszteséggé átváltozni, tartalékolta. (Helyeslés jobbfelől. Egy hang balfelöl: Nincs más tártaiéi ?) Sincs! Csak erre a czélra tartalékoltak. A t. képviselő urak állandóan kifogásolják a Korpaközpont működését. Először abból a szempontból, hogy az érdekeltség nincsen ott kellőképen képviselve. Bocsánatot kérek, a Korpaközpontban úgyszólván csakis az érdekelt gazdák vannak benn. A malomérdekeltség csak egy-két taggal van képviselve, hogy a technikai részét lebonyolitsák. A Korpaközpont alelnöke az OMGE kiküldötte; azonkívül képviselve vannak külön a gazdák, kik bizottságilag állapítják meg, hogy a beérkező igénylések milyen százalékban elégíttessenek ki. (Helyeslés.) Az eljárás a következő : (Halljuk ! Halljuk!) A gazdasági felügyelők a legszigorúbban utasíttattak arra, hogy rigorózusan állapítsák meg a folyamodó gazdának azon szükségletét, amelyre az ő gazdaságában minimálisan szüksége van, hogy a gazdaságát fentarthassa, Ezzel a gazdasági felügyelői utalványnyal felszerelve jönnek az igénylések a Korpaközponthoz. A Korpaközpont bizottságilag mérlegeli és percentualiter arányosítva elégíti ki az igényeket a rendelkezésre álló korpa arányában. (Helyeslés.) De hogy miért nem tud az igényléseknek megfelelni, azt leszek bátor a következő számadatokkal igazolni. (Halljuk! Halljuk!) Tavalyi termésünkből az őrlési időszaktól kezdve egészen február 15-ikéig,összesen ] ,153.000 mm. korpa termeltetett. Ebből a hadsereg részére kiutaltatott 431.000, maradt tehát a Korpaközpont rendelkezésére 722.000 és azonkívül még mintegy 35—40.000 mm. malom por. Ezzel szemben közvetlenül a gazdák részére a gazdasági felügyelők utalványával igazolva igényeltetett 2,816.000 mm., vagyis épen négyszerese a rendelkezésre álló korpamennyiségnek. A rendelkezésre álló korpamennyiségből kaptak közvetlenül a folyamodó gazdák — ezek között vannak a nagytehenészetek is — 515.000 mm.-át. A főváros és a nagyobb városok környékén fekvő kisebb tehenészetek, főleg a városok közvetítése utján 83.000 mm.-át. A kisgazdák szövetkezetek és kereskedők utján 164.000 mm.-át. Ugyancsak a Korpaközpont működését bírálva kifogásolta Ostffy Lajos t. képviselőtársam azt, hogy a Klein testvérek, akik állítólag hadseregszállítók és nem gazdák, 800 mm. korpát kaptak. Megvizsgáltattam az ügyet; itt van a gazdasági felügyelő utalványa is, ha kívánják, bemutatom, amelyben igazolja, hogy a Klein testvérek mintegy 3000 holdon gazdálkodnak, állatkereskedelemmel is foglalkoznak, de a hadsereg részére marhát nem szállítanak. Ezek részére február végéig járó sürgős szükségletül 744 métermázsát állapított meg a gazdasági felügyelő, a Korpaközpont pedig ezzel szemben kiutalt szeptembertől mostanig 145 mm. korpát és 30 mm. malomport, összesen 175 métermázsát, vagyis az utalványozott mennyiségnek nem egészen 24%-át. Gróf Esterházy Móricz t. kéj>viselőtársam kérdést intézett hozzám. Azt kérdezte, szándékozik-e a kormány a halárakat és a faárakat makszimálni és harmadik kérdése az volt, hogy a német hadsereg részére szállított lovak kompenzáczió tárgyát képezik-e ? Én, t. képviselőház, foglalkoztam a hal- és faárak makszimálásával is. A halra vonatkozólag azt láttam, hogy nálunk, sajnos, még oly kicsiny a haltermelés és a hal még annyira lukszusezikk, hogy kár lenne abba beleavatkozni, sőt esetleg többet ártanánk, mint használnánk vele, mert a mennyiség, amelyről szó van, nem jelentékeny ; ezek a jelenlegi magas halárak pedig talán sarkalni fogják mindazokat, akiknek alkalmas területük és módjuk van arra, hogy haltenyésztóssel foglalkozzanak, hogy erre berendezkedjenek. (Helyeslés.) Ezeket, a magas árakat úgysem a kisfogyasztó, hanem inkább a gazdagabb 67*
