Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-703

703. országos ülés 1911 február 23-án, pénteken. 357 lés a baloldalon.) Azután megengedték, hogy mindenki beszerezhesse saját szükségletét bizonyos határidőben, most pedig utólag rekvirálnak és az eddig megengedett szükségletet is elrekvirálják. Ebből látható, hogy az egyik rendelet kiegészítette ugyan a másikat, de ha módositott is, nem javitott a helyzeten ; bonyolultabbá tette és lehetetlenné tette a helyzetet. (Ugy van! bal/elől.) Mindenütt rendszertelenség van, minden intézkedés későn történik, amikor a baj már megvolt és igy ne csodálkozzunk azon, hogy a közigazgatási hatóság, ha még a legnagyobb erélyt is tanusitja és a legnagyobb rendkivüli munkát végzi is, akkor sem tud a bajokon segiteni. Mig az élelmiszerek makszirnálva vannak, az iparczikkek ármakszimálása nem vitetett keresztül. Ez a legnagyobb igazságtalanság és aránytalanság. (Ugy van ! baljélől.) Én a szőlőszeti vidékhez állok legközelebb és ebből fogok példákat felhozni. (Halljuk ! Halljuk ! baljélől.) A rézgálicz ára háború előtt métermázsánkint 65—80 korona közt volt, most 1850—2200 korona árán lehet beszerezni. Rézkénpor nincs, ami van, az félrevezetés, kén hiánya miatt gipsz- és mészporvegyülék csekély rézgálicz hozzáadásával. Háború előtt a jó rézkénpor mázsája 45 korona volt, most pedig 1600 korona ez a rossz rézkénpor. A raffia 1100—1400 korona, ami azelőtt 90 korona volt, a palaczkdugó ára ezrenkint 22.50 volt, most 225 korona ; a hordódugó 65 koronáról 650 koronára emelkedett. 1000%-os áremelkedés ! Tegnap volt a gazdagyülés, amely gyűlésen [rartkülönbség nélkül resztvettek a gazdák, épen <;sak a mi kormányunk tüntetett távollétével. Helfferich megjelent a német gazdák gyűlésén és azt mondta, hogy a háború a szántóföldeken fog eldőlni. Lloyd-George egyenesen törvényjavaslatot készít elő, amely szerint súlyosan megbüntetik azt, aki egy négyszögméternyi földet nem fog megművelni. Poincaré pedig kijelentette, hogy a gazda kezén van a haza sorsa és mikor az egész világon a földtermelés dominál, mikor arról van szó, hogy az ipari czikkek makszimáltassanak, a termelés biztosittassék és a nemzeti birtokpolr ika sürgőssége kimondassék, mikor Magyarország szive veréséről van szó, épen akkor nem jelenik meg a kormány és még megbízottat sem küldött. (Igaz ! Ugy van ! bal f dől.) A gazdagyülés egyhangúlag, pártkülönbség nélkül, foglalt állást az iparczikkek makszimálása ügyében. Az iparczikkek árának folytonos emelkedése egyrészt lehetetlenné teszi a mezőgazdasági termelést a makszimált árakon belül, másrészt az ipari mezőgazdasági árak fokozódó aránytalansága átjátszsza a vagyonosodást Magyarországról az ipari Ausztriába. (Igaz ! balfelől.) Ezzel az egyenlőtlen bánásmóddal Ausztriát gazdagítják Magyarország rovására. (Ugy van! balfelől.) Az egyenlőtlen harezban a makszimálatlan iparczikkek megnyomó ritják a mezőgazdasági terményeket és igy a termelésnek apadnia kell, amitől pedig nekünk fog fájni a fejünk. Nemzeti érdek, hogy a magyar föld maradjon magyar kézen és ne legyen tárgya spekuláló bankok és pénzcsoportok birtokvásárlásának. (Ugy van! balfelől.) Ezek a pontok mind oly hazafias dolgok, amelyek a magyar szivéhez vannak nőve. Amikor ily borzasztó, rettenetes háborúban vagyunk, amikor nemcsak a katonaságról, de mindenkiről kell gondoskodnunk, amikor ily fontos kérdések tárgyaltatnak, akkor a kormányunk távollétével tündököl. A hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján támadt igények, illetőleg kártérítések kiutalványozása is igen nehezen történik, ugy hogy a gazdák nem jutnak pénzükhöz, amelyen jószágálloinányukat pótolhatják és a tavaszi munkát elvégezni tudnák. Azokat a károkat sem téritik meg, amelyek az orosz betörés folytán még 1914 őszén érték a lakosságot. A zborói római katholikus plébánosnak Sárosban 30.000 korona kára volt és egy krajezárt sem kapott. Egy sárosmegyei birtokos, akinek Kerekrét községben 2000 hold földje van, ugy járt. hogy saját katonáink, a csehek teljesen kifosztották. (Mozgás.) Kárát a hadikincstár 240.000 koronában végérvényesen * megállapította, de csak 20.000 koronát fizettek lei. Mi volt a következménye? Az, hogy nem volt oly anyagi helyzetben, hogy birtokát megműveltesse, ami pedig a mostani viszonyok mellett hadiérdek lett volna, de különben az igazság és méltányosság követelményének sem felel meg, hogy azok, akik az ország lakosságát védték, még ráadásrd igy károsodjanak. (Ugij van! balfelől) Az erdélyi betörések borzalmait és az ottani birtokosok szenvedéseit szavakkal nem lehet leírni. Amint a példák illusztrálják, a kormányzat nem gondol az egyes emberek bajával és az igazságnak megfelelően nem tud, vagy nem akar segiteni. Itt van a rokkant kérdés. Műkezekei, műlábakat is csak nagyon nehezen kapnak szegény nyomorultak, akik hazánk védelmében nyomorodtak el. Mily nyomorúságos csekély összeget kajmak a hősi halált haltak özvegyei és gyermekei. (Ugy van ! balfelől.) Különösen kevés ez az összeg a mostani drágaságban. A ministerelnök ur e tárgyban már nyilatkozott és várjuk, hogy végre megtöriénjék a kedvező intézkedés. Megjelent a földmivelésügyi minister ur rendelete a szőlőbirtokosság rézgálicz szükségletének kiegészítése tárgyában. Az ország 500.000 kataszteri hold szőlőjének rézgáliczszükségletc, 15 kilogramm átlagot véve, 750 vaggon. A 15 kilogramm átlag a hegyi szőlőnél elegendő, ha az időjárás normális. A jól kezelt homokszőlőben 25—30 kilogrammot szoktak használni. A múlt évi tapasztalat szerint körülbelül 1000 vaggon rézgálicz szükséges ; minden vaggonhiány körülbelül 100 hold szőlő pusztulását jelenti. A múlt évben körülbelül 700 vaggon rézgálicz és peroczid állott a gazdák rendelkezésére, amelyet nagyobbrészt a földmivelésügyi kormány juttatott nekik. 300 vaggon hiányzott s