Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.
Ülésnapok - 1910-703
358 703. országos ülés 1917 február 23-án, pénteken. önnek tulaj donithatom, hogy igen sok vidéken a szőlők elpusztultak. A múlt évi szőlőtermelés másfél millió hektoliterre becsülhető. Ha veszünk 500.000 hold szőlőterületet, egy holdra átlag 3 hektoliter bor esik. Én ajánlom a tisztelt földművelésügyi minister ur figyelmébe. (Felkiáltások balfelől: Hol van ?) hogy a rézgáliczból vagy 50 vaggon, mely gabonacsávázásra szokott használtatni, a szőlőmivelés javára fordittassék, mert a vetőmag fertőtlenitésére a formalin kitűnően megfelel, az pedig korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Tudomásom szerint a vetőmagvizsgáló állomás éveken át folytatott ez irányban kísérleteket és előterjesztést is tett a földmivelésügyi kormánynak. Nemcsak a rézgálicz elégtelensége volt a baj, hanem annak késedelmes kiosztása is, (Igaz! Ugy van! balfelől.) amely törvényhatóságok és községi elöljáróságok utján történt. Sok községben a rézgálicz első részlete május végén lett kiosztva, már a második permetezés idején, már pedig ha kellő időben nem permetezünk, akkor a szőlő a peronoszpóra áldozatává esik. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Az utolsó részlet sok helyütt augusztusban lett kiosztva, mikor a szőlőbogyó zsendülni kezdett, mikor annak már semmi haszna nincs. (Igazi Ugy van! a baloldalon.) Igen kérem a tisztelt minister urat, hogy a kiosztást mielőbb eszközöltesse, hogy a kétszeri jíermetezésre szükséges rézgálicz a kapálás előtt a gazdák birtokában • legyen. (Helyeslés balfelől.) A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete kérte, hogy ez a kiosztás bizassék a Magyar gazdák szövetkezetére, amelyik azt jobban és lelkiismeretesebben fogja tudni foganatositani. Ott volt az ülésen a minister ur osztályvezetője is s mégis azt tapasztaljuk, hogy a múlt évben a szétosztást a törvényhatóságok, az odaszállitást a Magyar bank eszközölte. (Mozgás balfelől.) Tavaly is sok baj volt a késedelmes kiosztással; a mi kívánságunkat nem teljesítették, ismét a bank játszott itt szerepet és vitte el a hasznot. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A peroczid használatáról is óhajtok egyet-mást mondani. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) A peroczidot a gazdák egy része védekezésre, mint kisegítő szert, alkalmasnak találja, a másik rész nem találja alkalmasnak. Az ampeológiai intézet alkalmasnak találja s ezért minél előbb a gazdák rendelkezésére kellene bocsátani. Miután Amerikából az elkészítéshez szükséges anyagok nem szállíthatók, ugy Ausztriában, mint Németországban kevés van a peroczidból. Nagy jelentősége van a kén hiányának is. Normális időkben 50—60.000 métermázsa szénkéneg szükséges a szőlőbirtokosságnak. Ha nem lesz kiosztható a gazdáknak elegendő mennyiségben, akkor a szőlők nagy kontingense ki fog pusztulni, mert a háború tartama alatt alig voltak szénkénegezve. A rézgálicz megvédi a lombozatot a peronoszporától, de már a fürtöt nem tudja megvédeni a lisztperonoszporától és a lisztharmattól, azt kénporozni kell. Ezért kívánatos, hogy a gazdák június és júliusban hozzájussanak a kénporhoz. (Helyeslés balfelől.) A kisüstök rekvirálása mintegy 50.000 kisembert fosztott meg jövedelmétől. (Igaz! Ugy van! balfelől.) A kisgazdának ebből nem volt nagy jövedelme, de mégis igen ragaszkodott a pálinkafőzéshez, mert az nemcsak az ő házi szükségletét elégítette ki, de egy kis bevételt is tudott neki biztosítani. Igaz ugyan, hogy az uj törvény ezt is megdrágítja, ugy hogy a kisgazda a mostani feltételek mellett nem jutna haszonhoz, de a magyar ember szeret ősi jogához ragaszkodni. A t. minister ur interpelláczióra adott válaszában azt mondotta, hogy mindenkinek joga van kisüstön törkölyét kifőzni, mégis azt tajíasztaljuk, hogy a ministeriumban a községeknek nem adják meg ezt a jogot ott, ahol központi szeszfőzdéket felállítottak, pedig a törvény szerint ugy a kisembernek, mint a községnek ez a joga megvan. Igaz, hogy gazdáink szövetkezetekbe állottak, csak az a baj, hogy a ministeri rendelet későn jelent meg és a jelentkezésre kevés idő állott rendelkezésre. A birtokosok egy része pedig a hareztéren lévén, a jegyzéseket nem eszközölhette . Daczára ezen rövid időnek, Magyarországon mégis 150 szeszfőzde alakult meg. örvendetes jelenség ez, hogy ha a gazdák egyénenként nem is gyakorolják ezt a jogot, legalább mint szövetkezet gyakorolják és ha ebből valami haszon van, azt a részesedés arányában megkapják. A törköly és a czefre árának megállapítása sem történt helyesen. Megállapították, hogy egy métermázsa törköly ára 10 korona, a betaposott törköly ára 12 korona. A sjjekuláezió előidézte, hogy egy métermázsa 42—45 koronába kerül s igy természetesen igen sokan nem akarnak belépni a szövetkezetbe, hogy ha a minimális ár 10—12 korona. Ez tehát kedvezőtlen befolyással bír a szövetkezeti eszme terjesztésére, (Igaz! Ugy van! balfelől.) hogyha a minister megállapítja a minimális árat 10 koronában és az illető spekulánsok adnak métermázsájáért 45 koronát, vagy esetleg többet is. Ez azután természetesen az egyes szövetkezetek között előmozdítja az egészségtelen versenyt. Hogy ez meg ne történjék, kívánatos, hogy a minister ur egy központot létesítsen, (Zaj balfelől.) hogy az összes szeszfőzdék e központban tömörüljenek; hisz most is a központ rendezte ezeknek a szövetkezeteknek alakítását, ezek nem perczentuácziós nyereségre alakult intézmények, de az ügynek érdekében volna, hogy ezeket helyesen, egyöntetűen irányítsák és a közönség javát előmozdítsák, (Helyeslés balfelől.) Nagy baj, hogy a hordókészitéshez szükséges dongafa hianyát már most is lehet érezni. (Ugy van ! balfelől.) A hordó ára már nagyon felszökött. Egy 136—140 liter űrtartalmú gönczi hordó ára, mely azelőtt 5—10 K volt, ma 50 K-ba kerül, nagyban való vételnél hektoliterje 30—32 K. HÓdy Gyula : Tetszik hallani ezt, földmivelésügyi minister -ur ? (Derültség balfelől.)
