Képviselőházi napló, 1910. XXXIV. kötet • 1917. február 5–márczius 2.

Ülésnapok - 1910-703

35(1 703. országos ülés 1917 február 23-án, pénteken. általános ítéleteket is mondani, viszont elvégre minden konkrét esetben ép ugy, mint általánosságban, vannak momentumok, amelyek közelebbi megvilágítást igényelnek, mert tulajdonképen a konkrét eset sem olyan konkrét sohasem, hogy bizonyos kérdések a további tájékozódásra vonatkozólag ne merülhetnének fel. De vannak más adatok, amelyek ezen kérdéssel összefüggnek és amelyek engem is megerősítettek abban, hogy ezen kifogás jogosult és azért voltam bátor ezen adatokkal támogatva a házban kifogásaimat megtenni, mert tényleg nem képzelek magamnak szerencsétlenebb és szomorúbb dolgot, minthogyha ma, midőn az egész nemzet küzd létéért, pártszempontok érvényesülnének olyan fontos kérdésekben, amelyekben a pártérdeknek mindenesetre hallgatnia kellene. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőhaloldalon.) Felhasználom az alkalmat és a t. ház részéről nyert engedelmet, hogy megjegyzést tegyek a házban tegnap történt egy másik felszólalásra is, amely szintén félreértésre adhatna alkalmat. Értem gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam felszólalását. Megjegyzem, hogy mig előbb egy szemrehányást utasítottam el magamtól, itt kénytelen vagyok egy dicséretet magamtól részben elhárítani. Vonatkozik ez arra, hogy fejtegetéseim »a Nemetországhoz való gazdasági közeledést még a preferencziális eljárás tekintetében sem teszik lehetővé*. En a Németországhoz való közeledésnek kérdésével, annak egész komplekszumával nem foglalkoztam, nem is foglalkozhattam idő hiányából sem, mert ez már utolsó pontja volt felszólalásomnak. En csak azért foglalkoztam ezzel a kérdéssel is, mert láttam, hogy többen kívánják, hogy e tekintetben is a felvilágosítást megadjam és azért is, mert a hosszúlejáratú szerződés kérdésével foglalkozván, a hosszúlejáratú szerződésnek indokolásában és mintegy ajánlásában tudtommal az a momentum is szerepel, hogy Németországgal kell mielőbb a szerződést megkötni és hogy Németország csak hosszabb időre hajlandó szerződést kötni : ennek következtében kénytelen voltam erre a kérdésre rátérni és igenis azt iparkodtam kidomborítani, hogy ez a kérdés még annyira hybrid, még annyira homályos, még anynyira eltérők a nézetek Németországban, a teljesen tárgyilagosan ítélő tudományosan képzett szakkörökben is, hogy ezért ma már megkötni a hosszúlejáratú, 20—25 éves szerződést, mert talán Németországgal is fogunk szerződni : ezt indokoltnak nem találom. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vannak bizonyos ügyek, amelyekben én a közeledésnek bizonyos fokig barátja vagyok, pl. a valuta, a vasu+i tarifák, a populaczionisztikai kérdések és a szocziális törvényhozás, hitel- és közlekedésügy tekintetében, ellenben igen nehéznek tartom épen a vámpolitika tekintetében. Ismétlem azonban, annyira eltérők még a nézetek — ez volt, beszédem tenorja — még szakkörökben is, hogy tulaj donképen ezért siettetni és ezen az alapon megkötni Ausztriával egy 20—25 évre terjedő szerződést, indokoltnak nem látom, mert. nagyon kérdéses, hogy vájjon Németországgal szemben milyen mértékben fog ez a közeledés bekövetkezni. Ezekben voltam bátor kijelentéseimet magyarázni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki a következő szónok? Szojka Kálmán jegyző: Bernáth Béla! Bernáth Béla: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk I) A háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről szóló jelentések közgazdasági, szocziális és jogi hibákban szenvednek. Ezeket a hibákat előttem szólott t. képviselőtársaim már alapos készültséggel részletezték és igy én csupán csak egynéhány megjegyzésre szorítkozom. (Halljuk! balfdől.) Azt tapasztaljuk a közéletben, hogy ezeknek a rendeleteknek semmi foganatjuk sincs. A makszimális áron árut kapni nem. lehet és sok esetben akarva nem akarva a szükséges árukért a legmagasabb árnál többet kell fizetni, ha valaki szükségletét be akarja szerezni. (Ugy van! balldől.) Az árukat eldugdossák és ha nagy a kereslet, a makszimális áron felül nagy nyereséggel értékesitik. így vagyunk a politikával is. A politika is eltűnik, a czenzura mindent elsülyeszt, ugy hogy egészséges közvélemény ki sem alakulhat. A hadseregszállitókat kivéve mindenki szenved a sok bajtól és igazságtalanságoktól. (Ugy van ! Ugy van t balfdől.) Ezen a sok nyomorúságon segiteni nem lehet, mert a mai rendszer mindent eltakar és elsülyeszt. A rendeletek folyton változnak és a lakosságban a legnagyobb bizalmatlanságot okozzák. Mert amikor ez alapon valaki el akar járni, az illető intézkedést egy másik rendelet már megváltoztatta, vagy a ministeri omnipotenczia alapján más intézkedéseket hoz létre. (Ugy van! Ugy van! balfélől.) Ezt tapasztaljuk az élelmezési kérdéseknél az egész vonalon. A községeknek eleinte meg volt engedve, hogy saját szükségleteiket a saját községük területéről szerezzék be, azonban igen sok olyan község volt, amely nem termetté meg a saját szükségletét. A kereskedelemügyi minister ur később adott ki olyan engedélyt, amelynek értelmében a megye más területéről is eszközölhesse a lakosság ezeket a beszerzéseket, ez azonban igen sok zaklatással és költséggel járt. így voltak a községek is a községi szükségletek beszerzésénél. Az illető községben nem volt elégséges .a termés és nem engedték meg, hogy a szomszéd községekben szerezzék be az élelmiszereket, ami a községek élelmezésében a legnagyobb zavarokat idézte elő. (Ugy van! balfélől.) Epén tegnap kaptam kerületemből egy táviratot, hogy Mád község még nyáron a mádi szegény ellátatlanok részére 15 vaggon terményt szerzett be a Mádhoz közel fekvő Tiszalucz községben. Jött a rekvirálás és ezt elrekvirálták. Most felebbezés alatt van az ügy. Eljártam a közélelmezési hivatali elnök urnái; remélem, hogy kedvezően fogják elintézni az ügyet és nem teszik ki a község szegényeit annak, hogy a legnagyobb nyomorúságba jussanak és kenyérinséget szenvedjenek. (Helye