Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-674

674. országos ülés 1916 és pedig azzal, mely épen azokat sújtja a legjobban, kik a gabona betakarításában, rendbebozäsában, biztonságba helyezésében kezük munkájával vesznek részt. Csodálatos, hogy ezekre egyáltalában nem gondoltak akkor, mikor a vásárlási igazolványok kiadásának és a hatósági ellátásra való jelentkezésnek határidejét szabályozták. Azok az emberek ugyanis, kik különösen a Felvidéknek úgyszólván valamennyi vármegyéjéből már kora tavasszal elindulnak az ország különböző részeibe, ahol mezőgazdasági munkákra szerződnek, tudvalevőleg csak késő őszszel, a mezőgazdasági munkák befejezése után, vagyis október végén, november elején, sőt egyes helyeken csak november végén térnek vissza állandó lakhelyükre. Ezeknek az embereknek a legjobb esetben kis kunyhójukon és a házuk körül levő kis darabka földön, vagy kis veteményes kertjükön kivül más birtokuk egyáltalában nincsen. Ezeknél tehát szó sem lehet arról, hogy egész évi gabonaszükségletüket a maguk termeléséből fedezhessék, hanem kénytelenek vagy másoktól vásárolni, vagy pedig a hatósági ellátásra bízni magukat. Az 1750. számú kormányrendelet 5. §-a értelmében azonban a vásárlási igazolványokat községi elöljáróságoknál csak folyó évi október 15-ig jelentkezve nyerhettek. Ugyancsak október 15-ike volt a határidő a hatósági ellátásra való jelentkezésnél is. Ezek a szegény emberek azonban addig az időhatárig nem tértek vissza és igy később őszszel oda visszatérve, ők maguk és családjuk kenyér nélkül, állatjaik j)edig minden takarmány nélkül maradtak. Igaz ugyan, hogy a 2117. számú kormányrendelet 11. §-a megengedte, hogy a hatósági ellátásra való jelentkezés írásban is megtörténhetett, de ezektől a rendeletek labirintusaiban teljesen járatlan és sokszor talán írástudatlan emberektől igazán senki sem követelhette, legalább is józan észszel senki sem akarhatta azt, hogy sokszor az ország másik részéből olyan Írásbeli instancziákkal forduljanak a községi elöljárósághoz, melyek megfeleljenek a rendeletekben megkívánt formai követelményeknek is: mint pl. a háztartásban levő személyek pontos kimutatása és az adatok kellő igazolása. Ha nem akarja a kormány ezeket a szegény embereket most télviz idején a legnagyobb nyomorúságban és éhségben meghagyni és nem akarja fokozni azt a zavart, amelyet elhibázott és felületes rendelkezéseivel amúgy is felidézett, akkor nincs más mód hátra, mint hogy a vásárlási igazolványok kiadásának, illetve, a hatósági ellátásra való jelentkezésnek határidejét a falujukba csak késő őszszel visszatért mezőgazdasági munkások, illetve mezőgazdasági munkával ' foglalkozó polgárok részére újból állapítsa meg. T. ház! Igazán ideje volna annak, hogy vége legyen már a közélelmezés terén beállott borzasztó állapotoknak. deczember 11-én, hétfőn. 11 A közönség semmihez sem tud jutni, még drága pénzért sem. Kénytelen nélkülözni a legszükségesebb czikkeket is, mint pl. égőeszközöket, petróleumot, gyertyát stb., kisebb városokban és faluhelyeken sötétben botorkálnak az emberek házaikban. A talp és a bőr hiánya oly mérveket öltött, hogy faluhelyen az iskolásgyermekeknek nincs lábbelije. Ismerek olyan községet, hol a gyermekek nagyobbik fele még november havában is mezítláb járt az iskolába. Mi lesz ezekkel a télen, mikor beáll a fagy? Nincs czukor, a csecsemők óletczikke. Milyen polgárok nőnek föl ezekből, ha ugyan életben maradnak! Fejetlenség és kapkodás uralkodik az egész vonalon. A háború harmadik évében felállított közélelmezési hivatal elnökét, báró Kürthy Lajost a múltban igen erélyes embernek ismertem, különösen, mikor szó volt a választásokon az ellenzék letöréséről. (Derültség balfelöl.) Uj hivatásában is nagy buzgalommal és erélylyel fogott hozzá a közélelmezés rendezéséhez, de nagy kérdés, tudja-e meggátolni az uzsora további garázdálkodását és elejét tudja-e venni a sok-sok embertelen uzsora bűnös üzelmeinek. Magyarország mezőgazdasági állam. Senki sem állithatja, hogy legalább a, mindennapi élelmezés dolgában az, amit az elemi közszükséglet követel, nem volna földünk áldásából, termelésünk erjéből. Mi nem vagyunk hiányában az élelmiszereknek de azok nincsenek ott, ahol lenniök kellene. Gondoskodnia kell a kormánynak, hogy találja meg azokat a helyeket, ahonnan minden áruuzsora kiindul. Sújtson le a törvény teljes szigorával azokra, akik hazafiatlan és embertelen kapzsiságból megszegik a törvényt, s nem elégszenek meg a tiszteséges polgári haszonnal, hanem uzsoranyereségre dolgoznak. Gátolja meg azt az elvetemedett spekulácziót, mely a közönség háborús szenvedéseiből szűri le busás nyereségeit. Végére kell járni ennek a dolognak és minden eszközzel kényszeríteni kell az embereket a tisztességre és a becsületre. (Helyeslés balfelöl.) A magyar nép, amely teherviselés készségében oly türelmes, hazafiáldozásban oly kitartó, igazán nem érdemli meg azt, hogy háborús szenvedésein felül még az éhség kinos gyötrelmeire legyen kárhoztatva.. T. ház! Amikor a 42 évesek és az ezeknél idősebbek kerültek sor alá, ugy a sajtóban, mint itt a házban is illetékes helyről Ígéret tétetett, hogy ezek az idősebb korosztályok csak akkor kerülnek a frontra, ha már az összes fiatalabb korosztályok felhasználtattak. Nem kívánok most azzal foglalkozni, hogy ezeket a rendelkezéseket hol és milyen mértékben lépték túl, de amidőn itt, e helyen is a csodálat és nagyrabecsülés adóját kívánom leróni ezeknek az idősebb korosztályoknak példás harcztéri és katonai erényeivel szemben, rá kell mutatnom egy igen kirívó jelenségre is. A felmentettekről van szó. Tudom, hogy vannak nélkülözhetetlen em-