Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-692

53Ó Btí2. országos ülés 1917 február 1-én, csütörtökön. lomban és egyes községeknél is oly irányban, hogy az elesett hősök emléke megörökíttessék síremlékekkel, táblákkal, olyformán, mint ahogy azt most a törvényjavaslatban tervezzük, azonban máris megindultak külföldi ügynökök, akik elárasztják az országot. Szükséges volna tehát, hogy egyfelől a hazai művészet és ipar érdekeit megóvjuk, másfelől a községeket lelketlen üzérek visszaélései ellen megvédjük. Akkor ez a bizottság, hivatkozva arra is, hogy ő az Országos Magyar Iparművészi Társulattal, a Magyar Képzőművészek Egyesületével, a Magyar Mérnök- és Építész- Egylettel és A Magyar Építőművészek Szövetségével együttesen jár el ebben a kérdésben és önzetlenül kívánja tanácscsal és útbaigazítással ellátni a községeket, kérte tőlem, hogy ajánljam törekvésüket a törvényhatóságok figyelmébe, amit akkor meg is tettem. Most közelebbi időben ismét hozzám fordult ez a bizottság azzal a kéréssel, hogy újítsam meg e rendelkezésemet, de annyira skrupulózus voltam, hogy még ennek az ilyen altruisztikus alapon álló bizottságnak kérésére sem tettem meg újból ezt az intézkedést, arra hivatkozván, hogy most már a helyzet megváltozott, amennyiben törvényjavaslatot nyújtottam be; törvény fogja elrendelni ezen emlékek felállítását; én leszek hivatva azt a törvényt végrehajtani és még a látszatát is kerülni akarnám annak, mintha bármely vállalkozást különleges előnyben részesíteni és annak monopóliumot biztosítani szándékoznám, (Helyeslés), hanem a közoktatásügyi ministerhez fordultam, őt kérve meg, hogy ennek művészi részét kezébe vegye és megoldásra segítse. Ezek voltak azok a rövid megjegyzések, amelyeket a magam részéről a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával felmerült észrevételekre tenni bátorkodtam. Ezek után kérem a t. házat, hogy a beadott határozati javaslatok mellőzésével a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés jobbfelöl,) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az ülést délutáni 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal általánosságban a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatra vonatkozólag. A javaslat általános tárgyalása során két rendbeli határozati javaslat adatott be. Az egyik Héderváry Lehel képviselő uré, amely már mai napirendünkön ki van nyomtatva, a másikat pedig Huszár Károly (sárvári) képviselő ur adta be a mai délelőtt folyamán. Kívánja a képviselő urak közül valaki ennek n határozati javaslatnak felolvasását ? (Nem!) Nem kívánja senki. Szavazásra fel fogom tenni először általánosságban magát a törvényjavaslatot, utána a beadás sorrendjében egymásután Héderváry Lehel és Huszár Károly (sárvári) képviselő urak határozati javaslatát. (Helyeslés. ) Ehhez képest elsősorban kérdem a t. házat, elfogadja-e a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916 :IV. t.-cz. kiegészítéséről beadott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Kérdezem továbbá a t. házat, elfogadja-e a Héderváry Lehel és társai által beadott határozati javaslatot: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) A ház a javaslatot mellőzi. Kérdem végül, elfogadja-e a ház a Huszár Károly (sárvári) képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) A ház Huszár Károly (sárvári) képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot is mellőzi. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Elsősorban a czim. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimétj mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Ki van felírva szólásra? Szepesházy Imre jegyző: Hammersberg László! Hammersberg László: T. képviselőház! Szíves készséggel honorálom elismeréssel az igen t. igazságügyminister urnak azt a tényét, hogy az általános vita bezárása előtt a vita során szólalt föl, hogy hozzájáruljon az eszmék tisztázásához. Szíves készséggel elismerem azt is, hogy az ő felszólalása igenis hozzájárult az eszmék tisztázásához és oly értelmezést adott az általunk megtámadott és súlyos aggodalmainkra okot adott első szakasznak, amely lehetővé tette azt, hogy az ellentétes álláspontok közötti differenczia tisztáztassék, kihámoztassék, ennek során enyhittessék és megkereshető legyen, sőt — amint már be is jelentette az igazságügyminister ur — meg is található legyen az az alap, amelyen az ellenzék a kormánynyal e téren találkozhatik és amely alkalmas arra, hogy az ellenzék legsúlyosabb aggodalmi eloszlattassanak. Engedje meg mindazonáltal az igen t. minister ur, hogy kitérjek beszédére — nem a ma délelőttit értem elsősorban ,;— és némely észrevételt én is tehessek rá. O megpróbálta élőszóval is és bőségesen az esetek felsorolásával, valamint illusztrácziókkal a törvényjavaslatnak ministeri és bizottsági indokolását, amit abból a czélból tett, hogy indokolja és elfogadtassa velünk általánosságban és elvileg azt, hogy ily körülmények között szükséges, hogy a kormánynak diszkréczionális felhatalmazás adassék.