Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-688
3é6 688, országos ülés 1917 január 24-én, szerdán. amely feltétlenül kívánatos, 75.000 korona költséget okoz. A szoptatási segély, amelyet további hat hétre nyújtanának a betegsegélyző pénztárak a gyermekágyi segélyeknek megszüntetése után, 345.000 koronára tehető. Ha a gyermekágyi segélyt a biztosítottak hozzátartozóira is ki akarjuk terjeszteni, ez 1.800,000 korona többköltséget okozna. Végre a temetkezési segély felemelése 275.000 korona többköltséget tenne szükségessé. Az összes szükséglet tehát, amely a segélyeknek felemeléséből és az anyasági biztosítás megvalósításából ered, 4'8 millió koronára rúgna. Erre rendelkezésre állana fedezetül — 28 millió járulékbevételt alapul véve — a járulékok félszázalékos felemelése esetében 4 és fél millió, egyszázalékos emelés esetében pedig 9 millió korona. Egyedül a 20 százalékos tájDpénzemelés tehát már egy félszázalékos járulékemeléssel is teljesen fedezve volna, az anyasági és csecsemőbiztositásnak a kívánt mértékben való megvalósítása azonban ezen túlmenő költségeket is- okoz, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy a háború után még uj terhek is fognak a pénztárakra hárulni. Ennek következtében a dolog körülbelül ugy áll, hogy rendelkezésre áll fedezetül elsősorban a járulókoknak félszázalékos felemelése. Másodszor nézetem szerint bizonyos megtakarításokra kellene törekedni a pénztáron belül. Itt talán kombin áczióba jöhet az u. n. szívességi bejelentések korlátozása és egy háromnapos karencziának megvalósítása is, amely abban állana, hogy a munkás csak akkor kapna segélyt, ha betegsége több, mint három napig tart. Csak ha e megtakarítások révén nem lehetne a költségeket fedezni, csak akkor kellene nézetem szerint kombináczióba venni a járuléknak még egy további félszázalékkal való felemelését, amivel azután az 1917: XIX. t.-cz. által megengedett járulók ki volna merítve. Ezek azok az intézkedések, amelyek a 2. §-ban a munkásbiztositásra vonatkozólag a kormány f részéről inditványoztatnak. En ugy hiszem, mindenki örömmel üdvözölheti azt, hogy ezekkel a felhatalmazásokkal megnyílik az ut a munkásbiztositási intézmény terén észlelt bajoknak lehető tág mederben való szanálására. Az a kérdés vitás ugyan, hogy a törvény intézkedéseinek gyökeres megváltoztatása nélkül mennyiben lesz lehetséges mindazokat a bajokat szanálni, amelyeket a múltban a pénztári intézmény terén észlelhettünk. En ebben a kérdésben amikor néhány évvel ezelőtt alkalmam volt itt véleményt mondani, azon a nézeten voltam, hogy a törvénynek bizonyos organikus megváltoztatása is feltétlenül szükséges lesz. Most azonban, mikor a háború alatt ilyen organikus reformra gondolni sem lehet, magától értetődőleg a legnagyobb örömmel látom, ha legalább a mai törvény alapján a kormány megkapja mindazt a felhatalmazást, amely az állapotok megreformálására szükséges és bizonyára senki nálam nem fog jobban örvendeni annak, ha ezek az intézkedések feleslegessé fogják tenni a törvénynek elvi, organikus reformját. Bizonyos az is, hogy mindenki örömmel fogja fogadni azt, hogy itt ezen javaslat alapján munkások és munkaadók összefognak egy szorosan véve állami feladat: az anyasági és csecsemőbiztositási kérdés megoldására. (Helyeslés.) Vajha ez az eljárás azután mintául szolgálna ott is, ahol az anyasági biztosítás terén még azok a kezdetleges intézmények sem állanak fenn, amelyeket a munkásbiztositási törvény nálunk az ipari munkásokra vonatkozólag már megteremtett és amelyeknek kiépítését ezen javaslat alapján remélhetjük. Legyen az, amit az anyasági és csecsemőbiztositási kérdés tekintetében ezen javaslat alapján a kormány tenni fog, ne betetőzése szocziális biztosítási politikánknak, hanem legalább is ebben az egy kérdésben kiinduló pontja egy uj az anyasági és csecsemőbiztositást a maga egészében felölelő rendezésnek. (Helyeslés.) A javaslatot elfogadásra ajánlom. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a Jcözépen.) Elnök: T. ház! Miután a ház a tegnapi ülésben ugy határozott, hogy ma délután 5 órakor az interpellácziók meghallgatására tér át ós 5 óra már elmúlt, ennélfogva a napirend tárgyalását mára megszakítom. Mielőtt napirendi indítványt tennék, jelentem a t. képviselőháznak, hogy Kelemen Béla képviselő ur indítványt jegyzett be az indítványkönyvbe és az indítványt a házszabályoknak megfelelően nekem írásban is átnyújtotta. Méltóztassék meghallgatni az inditványköny v idevonatkozó részének felolvasását. (Halljuk! Halljuk !) Almásy László jegyző (olvassa): »A képviselőház az állami és vármegyei szolgálatban lévő jjolgári köztisztviselők és egyéb alkalmazottak (kezelők, altisztek és szolgák) fizetése végleges rendezésének érdekében tárgyalás alap>jául elfogadja azt a tervezetet, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei akként állapíttassanak meg, hogy a jelenlegi fizetési osztályok szerinti törzsfizetéseiket kapják készpénzben, a háborús segély, családi pótlék és másnemű drágasági segélyösszegek helyett pedig, a fizetési osztályokra való tekintet nélkül, az egy háztartásban élő családtagok ós házinép 'mindenkori személyenkénti szükségletének megfelelő mennyiségben élelmiszer (liszt, hus, zsir, tojás, tej, burgonya, főzeléknemü, zöldség, gyümölcs, ezukor, kávé), ruházati czikkek (posztó, bőr, talp) és tüzelőanyag (szén és fa) természetben való járandósága állapíttassák meg javadalmazásul. A lakáskérdés továbbra is a most érvényben lévő szabályok szerint rendeztessék. A képviselőház küldjön ki egy tizenöt tagú bizottságot, mely az érdekelt tisztviselői kar,
