Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-680

680. országos ülés 1916 czenzurának-az idejét éljük, mikor a'kormány közegei gátoljak meg, szerintem nem ritkán helyesen, az osztály- vagy felekezeti gyülölségnek bárki által való szitását. Hogyan van az, hogy ilyen közlemény megjelenhetett anélkül, hogy bárki által dezavuáltatott volna 1 A ministerelnök ur, ha tudott erről a dologról és nem dezavuálta, rendkívül nagy kvaliiikácziót vesztett el a tekintetben, hogy a nemzet bizalmasa gyanánt ezen a nagy és szép ünnepélyen részt vehessen. Utóvégre arról is van itt szó, hogy mi abban a meggyőződésben vagyunk, mint Carlyle tanítványai, hogy a világtörténelem nem egyéb, mint nagy férfiak életrajza. A királyok az Istennek különös kegyelméből kedvezett jei a sorsnak, mert uralkodásuk első pillanatától tényezői és számonkérendő sáfárjai a közéletnek. Mi, az ellenzék, azt gondoltuk, hogy akkor, mikor lovagias és daliás ifjú királyunk a történelemnek ilyen előcsarnokába lép, akkor mi a nemzet nagy ajándéka gyanánt felkínálhatjuk a koronázás tényében rejlő azt a nagy talizmánt, amely lyel a történelmi idők nagy küzdelmeibe beleviheti a magyar nemzetnek egységes, osztatlan és tiszta szeretetét, tiszteletét, (ügy van I ügy van! a szélsőbaloldalon.) Most, t. ház, megfosztanak berniünket ettől. Es ne beszéljünk másként, t. uraim : a magyar nemzet a maga egészében nem lehet ott akkor, amikor gróf Tisza István koronázza a királyt. (ügy van ! a szélsőbahldalon.) Mert hogy mi onnan, ha egyébként nem, lelkületileg hiányozni fogunK, ezt a mai nap története, azt hiszem, elég fényesen igazolja. (Ügy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) g_Mi fohászkodni akartunk a Mindenhatóhoz, hogy áldja meg a nemzetet és a királyt azzal, hogy a magyar nemzet jobb jövendőjét érhesse meg. Most is fogunk fohászkodni, t. ház. Arra fogjuk kérni az Istent, a Mindenhatót, ha majd ott áll mellette gróf Tisza István, hogy őt megkoronázza : »Uram Isten, óvd meg a nemzetet és a királyt gróf Tisza Istvántól,«(Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelől.) Elnök: EJ a következő szónok ? Szojka Kálmán jegyző : Gróf Lázár István ! Gr. Lázár István: T. képviselőház! Teljesen osztozom a t. túloldalról felhozott azon felfogásban, hogy ilyen óriási horderejű közjogi aktusnál az eljárás a nemzet egységes erejével kell, hogy történjen.- (Halljuk! Halljuk/) Azt hangoztatják onnan is, hogy a választásnak minden feszélyezettség nélkül kell megtörténnie; de abban nem segédkeznek a t. túloldalról, hogy ez a választás igazán egységesen vitessék keresztül. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Gr. Lázár István: T. ház! Feltétlen feladatunkat kell, hogy képezze az, hogy egy ilyen óriási horderejű közjogi aktusnál az erre igazán hivatott egyén választassák meg (Helyeslés jobbfelől.), aki a nemzet akaratának valóban a letéteményese is. S azoknak az aggályoknak, ha KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxxni. KÖTET. eczember 18-án, hétfőn. 193 egyszer a választás megtörtént, el kell némulniok, mert hiszen a nemzet akarata nyilatkozott abban meg. (Derültség és mozgás balfelöl) T. ház! Tisza Istvánnak személye a mi felfogásunk szerint igenis hivatott ennek a közjogi méltóságnak betöltésére. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Egy hang (a baloldalon): ízlés dolga! B. Madarassy-Beck Gyula: Igazán az. Gr. Lázár István: Tisza István csak a közelmúlt időben is a -nemzetnek határtalan nagy szolgálatokat tett. Molnár János: A kidobás volt az első. Gr. Lázár István: Ezeket a nagy szolgálatokat . . . Molnár János: Szépen megvédte Erdélyt! Gr. Lázár István : Meg fogják kérem Erdélyt is védeni mindenesetre. De hogyha valaki hibáztatható Erdély megszádásáért s ha ennek részesévé tettük a hadvezetést, akkor a diadalban is kell, melyet a hadsereg kivívott, gróf Tisza Istvánt részeltetni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. Derültség a szélsőbahldalon.) Polónyi Dezső: Kártalanítás nélküli diadal. Egy hang (jobbfelöl): Majd megvédik Erdélyt a tigrisek! (Derültség jobbfelöl!) Gr. Lázár István: A közelmúlt legnehezebb feladatainak megoldásával Tisza István a nemzetet hálára kötelezte; (Ugy van! Ugy van! jobbfelől) mi tőlünk mindnyájunktól pedig a bámulatot, a tiszteletet érdemelte ki. Erre való tekintettel az ő megbízásához a magunk részéről szivünk melegével járulunk hozzá. Az ő igaz, nagy jelleme, férfiúi bátor magatartása utat talált immár magának a nemzet nagy többségének szivéhez. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Az ő nagy tántoríthatatlan lelkiereje pedig tiszteletet parancsol ő neki. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) De másrészt az ő nagy államférfiúi képességét, államférfiúi nagyságát immár Európa és a világ nemzetei is elismerik. És majd talán el fog jönni az idő, amikor történelmi lapjaink minden részrehajlás nélkül fogják feljegyezni az ő igazi államférfiúi kvalitásait. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Az ország, a nemzet nagy többsége szive egész melegével csoportosul Tisza István körül e pillanatokban, mert ő benne a nemzet reményét látja, ő benne látja a nemzet erejének megnyilatkozását és így a nemzet képviseletére őt igenis alkalmasnak véli és ajánlja megválasztását. (Éljenzés jobbfelől.) Elnök: Ki a következő szónok? Szepesházy Imre jegyző: Tóth János. Tóth János: T. ház! Előttem felszólalt Polónyi t. képviselő ur már felemiitette a tényt' amely engem egyedül indít rövid felszólalásomra (Halljuk! Halljuk!) Tiltakozni kívánok ugyanis itt az ország színe előtt azon szerintem eléggé el nem Ítélhető lelkiismeretlenség ellen, mely a mostani, mondjuk: nádorhelyettesi választás kérdésébe a vallási kérdést belekapcsolta, (Ugy van ! 25