Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.

Ülésnapok - 1910-679

679. országos ülés 1916 eh nak lehetőségét is, hogy az apostoli királyságot a tisztelt regnikoláris deputáozió nem akarja vonatkoztatni Horvát-Szlavon-Dalmátországokra. Ez esetre ellenvéleményt vagyok bátor nyilvánítani és igyekszem meggyőzni a t. házat arról, hogy nem volna helyes dolog, különösen a mostani zivataros időkben, ilyen kérdés miatt Horvát-Szia vonDalmátországokkal konfliktust előidézni, mert ha előidéznék ezt a konfliktust, köteles vagyok az én szerény egyéni tudásom keretén belül bebizonyítani, hogy ez esetben a horvátoknak volna igazuk, mert hiszen, az apostoli királyságot HorvátSzlavon-Dalmátországoktól különválasztani nem szabad. Ajtóstól rohanok a házba. Ha valaki a Szent István korabeli apostoli királyságot akarná Horvát-Szlavon-Dalmátországok számára lefoglalni, akkor annak röviden azt mondanám, hogy ez históriai anakronizmus, mert abban az időben Horvát-Szlavon-Dalmátországok nem tartoztak Szent István koronájához. Az apostoli királyi czimnek mostani értelemben való használata nem a Szent István korabeli apostoli királysággal függ össze, mert ez egészen külön, a pápa által bullával Mária Terézia számára adományozott titulus, szemben Katalin czárnővel, aki akkor a rangvitát Mária Teréziával felvetette. A Mária Terézia által kiállított hitlevélben nem szerepel az apostoli királyi czim, minthogy abban az időben ő sem római császár nem volt, sem pedig az apostoli király ezimet még meg nem kapta. Azonban, hogy el ne felejtsem, ez a Mária Terézia korabeli hitlevél a mi vitánkkal kapcsolatosan igen fontos jxreczedenst tartalmaz. Ha méltóztatnak megnézni az 1723-at, ;>z u. n. örökösödési törvényeket követő legelső királynő, ki az 1723. évi 1., 2., 3. t.-czikkek alapján foglalja el a trónt, a czimben nem a római császárság czimét veszi fel első helyen, hanem Mária Terézia, mint magyar királynő állítja ki a hitlevelet, mert akkor már tudta és mindenkivel el akarta ismertetni, hogy az ő czimei között a magyar királyság a legelsőrendü czim, mert öregebb minden egyéb czimeinél. T. előadó ur, ez azért fontos, mert az 1723-iki törvényhozás után akkor, mikor az interpretáczió alkalmazására a legalkalmasabb volt az idő, mikor közvetlenül ott volt az az örökös, akkor a czimben az első helyre tették a magyar királyi ezimet. Visszatérek az apostoli királyságra. Az ajoostoli királyi czim Mária Terézia hitlevelében még hiányzik, sőt hiányzik 1762-ig az összes szentesitési bevezetésekben és záradékokban. Miért ? Azért, mert 1758-ban adományozta a római pápa Mária Teréziának külön folyamodványra az apostoli királyi ezimet. Mig Mária Terézia 1762-ig mint magyar királynő s nem mint apostoli királynő szentesitette a törvényeket, addig 1762 óta a szentesitési praeambulum már világosan mondja : Magyar-Horvát-Tótországok apostoli királya. Ha maga az a királynő, aki külön bullával kapta az apostoli királyi ezimet, a legelső alkalommal Horvát-Szlavon-Dalmátországokra kiterjesztette KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIII. KÖTET. '• 16-án, szombaton. 137 azt s azóta constanter soha egyetlen egy esetben ettől eltérés nem volt és összes királyaink az apostoli királyi ezimet ugy használták, hogy az vonatkozik Horvát-Szlavon-Dalmátországokra is, akkor nincs szükségein annak továbboló vitatására, hogy Horvát-Sziavonországokuak akkor, ha emiatt panaszkodnak, igazuk van. (Igaz! Ugy van! a szélsobahldalon.) Nem érdemes emiatt konfliktust provokálni, mikor évszázados állami gyakorlat amellett szól, hogy ezeknek az uraknak ebben igazuk van. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ami a czimkérdést illeti, még meg akarom mondani a következőt. Én magam is közjogásznak tartanám magamat, ezért méltóztassék megengedni, hogy ezt a kifejezést használjam, hogy köztünk közjogászok közt ez a kérdés nem olya.i szubordinált jelentőségű, különösen ott, ahol sorozatos királyságról van szó. A magyar történelemben sok ilyen dupla sorzatu királyunk volt, mint pl. III. illetve VI. Károly. A Ferenczekről, Máriákról és Ferdinándokról nem is akarok beszélni, hanem említem VI. Károly esetét. Akkor is volt egy országgyűlés, mely nem nagy súlyt fektetett erre a kérdésre és mi történt ? Tessék megnézni törvénytárunkat, egyetlenegy magyar törvény III. Károly idejéből nincs, melyet mint III. Károly szentesitett volna, hanem a szentesítés mindenütt ugy szól: VI. Károly császár. Mit jelent a szentesités joga, erre mindjárt rátérek ott, hol gróf Andrássy Gyulával fogom számadásomat rendbehozni. T. ház ! A törvény szentesítésének joga az nem az osztrák császárságból merített jog, a szentesítés joga az specziális magyar jogforrás, azt csak a koronázás adja meg, (Igaz I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) az pedig nem a császárnak, hanem kizárólag a magyar királynak jutott felavatás. Nem magam vagyok az, aki fölösleges skrupulusokkal alkalmatlankodom, hanem a hazájuk jövőjéért és jogbiztonságáért aggódó nagy férfiak közül maga Deák Ferencz volt az. aki 1835-ben elmondott beszédében egyenesen rámutatott arra, — tessék elolvasni t. előadó ur Deák Ferencz beszédét, — mekkora veszély rejlik abban, hogyha nem ragaszkodunk ehhez. 0 azt mondja, hogy ez egyenesen az Ausztriába való bekebelezésnek az útja, hogyha mi nem különböztetjük meg a magyar királyt. Bizonyos, hogy ez a kérdés azokkal, amiket eddig elmondottunk, kimeritve nincs, s lehetne róla sokat beszélni. De konkluzumként talán annyit szabad mondani, hogy ebbe a kérdésbe nem vegyülnek bele semmiféle olyan érzelmek, amelyek a pártoskodás, vagy az ellenzékeskedós színével bírnak. Arra kérjük önöket is, ne csináljanak pártkoronázást. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hadd legyen ez a koronázás a magyar nemzetnek megható és egységesen megnyilatkozó akarata és ünnepélye. (Helyeslés a szélsőbal-oldalon.) Nem hiszem, hogy önök között volna valaki, aki kivetni valót találna abban, amit elmondottam, amikor egyebet nem kívánok, mint azt, hogy a 18