Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-679
679. országos ülés 1916 deczember 16-án, szombaton. 121 pedig annyira lényegesek, hogy én és elvbarátaim, kik a bizottsági tárgyalásban résztvettünk, indíttatva éreztük magunkat arra, hogy ezeket a különbségeket különvélemény alakjában terjeszszük az országgyűlés elé. A kiindulópont egy és ugyanaz, mert a t. előadó ur jelentésének második lapján, felülről a negyedik bekezdésben, midőn a hitlevélen eszközölhető változtatásokról szól, maga is azt mondja, hogy (olvassa) : »a változtatások csak olyanok lehetnek, amelyek a lényeget nem érintik s amelyek szerkezetének alapvonásait nem bontják meg, hanem csak az időközben történt alkotmánymódosítások következményei, vagy -a szabatositást ezélozzák.« Az előadó ur tehát két alapját jelöli meg annak, hegy a hitlevélen változtatás legyen eszközölhető : időközben beállott alkotmánymódosítás, vagy szabatositás. Ebből azután, szerintem nem teljes logikával, azt a következtetést vonja le a következő bekezdésben, h^gy (olvassa) : »Ily körülmények között a hitlevelet szerkesztő országos küldöttség abban a nézetben volt, hogy ujabbi módositások a hitlevélen csak annyiban szükségesek, amennyiben ez ujabb törvényeinknek egyenes következménye.« En ugyanebből az elvi álláspontból kiindulva, nemcsak azt kutattam, hogy hozattak-e ujabb törvények, illetve beállótt-e alkotmányunkban olyan módosítás, amely szükségessé teszi a hitlevél változtatását, hanem azt is, hogy szabatositásra nincs-e szükség. A szabatositás fogalmát pedig szerintem helyesebben irta körül az 1830-iki diétán Mailáth György akkori személynök, későbbi országbíró, midőn bevezetőleg azt mondta, hogy (olvassa) : »a hitlevél lényeges részén változtatni nem helyes ; ebből azonban nem következik, hogy e hitlevél egyes részei vagy hozzáadásokkal, vagy módosításokkal, esetleg elvételekkel változást ne szenvedhetnének, mert ha a nemzet némely igazait meggyengitetteknek tartotta, vagy alapos törvényét nagyobb biztonságba akarta helyezni, a fejedelemmel való országos értekezés után a hitlevélbe be is tettec Abban az esetben tehát, ha az alkotmány valamely biztositéka a tapasztalás szerint meggyengült vagy a nemzet valamelyik igazát meggyengitettnek tartotta valamilyen helytelen prakszis által, akkor annak a rendkívül konzervatív tekintélynek, Mailáth György személynöknek és későbbi országbírónak igen helyes deímicziója szerint helye van annak, hogy a hitlevélben a meggyengített biztosíték megerősítése, az elhomályosított igaznak világosságba helyezése megtörténjék. Folyik ez abból a tételből is, amelyet az Országos Bizottságnak többsége a praeambulumban magáévá tett és átvett abból a javaslatból, amelyet elvtársaimmal együtt szerencsés voltam mindjárt a bizottsági tárgyalások elején benyújtani és melyben kéri a hitlevélben — ha ö felsége ezt a tervezetet elfogadni kegyes lesz — kijelenteni, hogy a hareztéren szerzett személyes tapasztalásai meggyőzték őt arról, mikép a trónnak egyik KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxxm. KÖTET. legerősebb támasza, biztosítéka az évezredes alkotmánynak folytonossága és egészséges működése és a nemzet és király közt minden félreértések ellen biztosított egyetértés. Ebből a tételből már folyik az, hogy a hitlevélszerkesztésnél helyesen teszszük, ha kutatjuk azt, hogy nem forognak-e vagy nem forogtak-e fenn olyan félreértések, melyeknek fennforgása a hitlevél praeambuluma szerint legalább is veszélyezteti az alkotmány folytonosságát, egészséges működését és ennek folytán magának a trónnak szilárdságát. Azt magam is osztom és vallom, hogy uj követelményekkel fellépni, melyek törvényeinken nem alapulnak, uj kikötéseket tenni a hitlevélben, az ellenkezik ugy az örökletes monarchiának elvéve], mint ellenkezik a mi prakszisunkkal, ellenkezik a hitlevélnek alkotmánybiztositó természetével ; de viszont ugyanennek az alkotmánybiztosítéknak természete követeli, vagy legalább javasolja azt, hogy legalább kísérlet történjék arra, hogy ami homályossá vált, világossá tétesség (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) és ami meggyengült, az erősíttessék. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kizárólag ebből indultunk ki és indult ki a függetlenségi párt másik árnyalata is, melynek kikötései a dolog lényegében nagyon közel állanak azokhoz, amelyek az általam és elvtársaim által benyújtott javaslatban foglaltatnak. (Igaz! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) Vizsgálva az 1867 óta történteket, megállapít hatjuk, hogy a Horvát-Szlavonországokkal kötött kiegyezési törvényen, az 1868 : XXX. t.-czikken kivül lényegesebb alkotmányváltozás azóta csakugyan nem állott be, ugy hogy ezen a czimen a hitlevél módosítása ezzel a kivétellel szükségessé nem válik. De ha vizsgáljuk azt, vájjon a nemzetnek egyes, régi törvényekben biztosított igazai nem homályosultak-e el, nem gyengültek-e meg, azt kell megállapítanom, hogy igen, hogy bizonyos igazaink helytelen gyakorlatok által meggyengültek (Igaz! Ugy van! a bal- és a .szélsőbaloldalon.) és erre most, ebben a hitlevélben rámutatni annál szükségesebb, mert hiszen egy olyan uralkodás után kezdődik az uj uralkodás, mely uralkodás jóhiszeműen törekedett arra, hogy szigorúan alkotmányos legyen. Ha egy alkotmányellenes uralkodás után szerkesztenénk hitlevelet, meg lehetne elégedni azzal az általános ígérettel, hogy a király a törvényeket és alkotmányt meg fogja tartani ; de miután olyan királynak uralkodása alatt, ki a törvényeket és az alkotmányt meg akarta tartani, előfordultak ilyen tévedések és ilyen összeütközések, melyek igazainkat érintették, épen ennélfogva szükséges, (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amint azt a t. előadó ur is mondta, a szabatositás, ugy hogy azzal, hogy igy szabatositjuk és megvilágítjuk elhomályosult igazainkat, hogy azokat kellő fénybe helyezzük és megerősíteni czélozzuk, épenséggel nem vétünk a boldogult király emléke iránti kegyelet ellen, ellenkezőleg 16
